Hertelendy Anna 

1741 - 1803

Ismert a dunántúli szólás: "Zala bora, Zala rákja, Zala menyecskéje". A közmondásban szereplő "menyecske" egy XVIII. századi híres szépség, Hertelendy Anna, apja: Hertelendy Gáspár volt.

Részlet Deák élete c. könyvből. "Deák Gábor - az államférfiú nagyapja volt az -, ki családját kiválóan emelte s vagyoni viszonylatait jobbá tette azáltal, hogy nőül vette a tekintélyes vagyonú Hertelendy Gáspár lányát, Annát, egy kiváló Zala megyei család legifjabb sarját. Ennek a nőnek révén lett a Deák család ifjabb tagjaié utóbb a söjtöri, szépkehidai birtok - több más hozzájuk tartozó jószágrészekkel, mint - Zalaapáti, Tófej, Hahót, Orbánosfa, Rátót, Puszta-Szent-László s több más. Ez a Deák Gábor az, kitől az első címeres pecsét ránk maradt 1762-ből, de már az eredetitől eltérő alakban Deák Gáborról keveset, Hertelendy Annáról valamivel többet tudunk. Élete későbbi korából is nagyon szép, eszes és tanult nőnek úgynevezett nagyasszonynak rajzolják, aki latinul is jól beszélt, ifjú korából kiemelik szép termetét, nagy szőke haját s örökké mosolygó piros arcát. Híres gazdasszony volt, mikor férje meghalt és ő egyedül élt Kehidán, nagy szeretetet környezete jósága miatt s az előkelőbb megyei leányok egy-egy időre szívesen mentek hozzá, mint akkor mondták, "mórest" tanulni. De ezeken kívül adataink arról is szólnak, hogy szerette a fényűzést, sőt pazarlást. Deák Istvánnak Deák Józsefhez 1792. március 20-án írt leveléből arról értesülünk, hogy éppen emiatt férje halála után már egyszer birtokait sequestrum alá helyezték. Ez azután történt, hogy egy időre Bécsben tartózkodott s fényűzése miatt megterhelte birtokait. Azt mondják, hogy ott könnyelműen élt s nem kis szerepet játszott. Jószágai felszabadulván újra kölcsönt kölcsönre vett fel: 1792. március 5-én Orbánosfát, Zalaapátit tőle jókora adósság fejében elexequálták s még többért akarta elzálogosítani őket, terve volt conecribáltatni söjtöri, tófeji és hahóti jószágait is, úgy hogy Deák István sajnálkozva ír gyermekei sorsáról s ajánlja, hogy tetessék újra sequestrumalá, mely alól helytelenül szabadították fel. Tettek e fiúk valamit anyjuk ellen? Nem tudjuk, de hihetőleg nem. Hertelendy Anna nyugodtan élt Kehidán nagyobbik fia Zala-tárnokon, a kisebbik Söjtörön lakott, akikre megapadt birtokokat s nem csekély adósságot hagyott. Meghalt 1803 október 3-án, 62 éves korában, nagy pompával és részvéttel temették el Kehidán október 10-én, amelyre az ifjabb testvért bátyja hívta, meg és amaz alig temette el anyját, már október 17-én nejét is elveszítette, Ferenc, az államférfi születése alkalmával."