A Család: Hertelendy de Hertelend et Vindornyalak

Hertelendy István írása

.Emlékezni és fejet hajtani jöttem Vindornyalakra ottjártamkor, ahol egyenesági őseim:
Tamás és Mátyás élt, és családot alapított.
Tamás utolsóként viselte a hivatalos okmányok szerint a Baranya és Tolna vármegyei
őseihez hasonlóan a "de Hertelend" családnevet Lak kiegészítéssel. 

A "Lak" kiegészítés alapján lett a "Vindornya" település neve: Vindornyalak. Tamás de Hertelend et Lak lánykéréssel és házassággal került Zala vármegyébe. Apja Demetrius de Hertelend földbirtokos és közigazgatási pályáját követte.

A magyar királyságban I. István óta a közigazgatás, az egyházi nyilvántartások latin
nyelven íródtak, latin nyelven beszéltek, valamennyi ügyet latin nyelven intézték, így a család és személy nevek használata is latinul történt főleg a nemesi családok vonatkozásában a 18.századig. Lásd Dessewfy család nevét és történelmét. A magyar köznyelvben ezt deák beszédnek, írásnak nevezték, és ezt a munkát nagyrészt deákok végezték. Így családunk tagjai tanult, latinul írni, olvasni, jogot (ügyvédként - prókátorként) használni, hivatalt viselni tudók voltak.

Mivel Tamás 1481-ben mint királyi ember lett feljegyezve, a hivatalának betöltésekor kb. 30 év körüli lehetett. Így 1450 körül születhetett a Tolna vármegyei (Hőgyész melletti) Hertelenden, Demetrius de Hertelend fiaként. Ezek alapján neki köszönthetjük a Zala vármegyei levéltárban megőrzött első családi címerünket, amely alapján akkor részben még rendelkezhetett a család nemesi, ősi okmányaival is. A tényleges részletes múltat igazolóak eltűntek.

A nemesi családnévvel, családi címerrel rendelkező családok genealógiája (családtörténeti leírása) alapjaiban eltér a többi embertől a 20. századig. A lényeges különbséget adja, hogy valamennyi adatát az élettörténetének a Heraldika és szabályzatai itatják át, amelynek változásai, korszakai, nemzeti sajátosságai pontosan megmutatják, meghatározzák a család múltját, címerének keletkezésének idejét, tartalmát, változásainak helyét, idejét, lényegét.

Első családi címerünk keletkezésekor (1083 Anglia) nem tartalmazta a szembenéző pántos lovagsisakot és a pelikán szimbólumot, valamint a nyíllal átlőtt bal kart.

A bal kar hátulról balról jobbra mutat védelmező feladattal, azonban a szablya már magyar
jellegű szimbólum. A változások Fülöp Ágost francia királyhoz köthető a kiegészítők,
a 12. századi francia heraldikai jellege miatt is, amely egy lovagi tornaképes balkezes
lovag részére készült.

Az alap címer főalakjai, koronái, és ábrázolásuk 11. századi, amelynek zöld alapja a
földbirtok adományozást, és jogosultságukat is igazolta. Ellentétben az 1718. évi III. Károly király Bécsben kiadott 18. századi heraldikai szabályok szerinti 2. családi címerünkkel, amelyben a lovagsisak hátulról balról jobbra néz, a klasszikus pajzsforma német birodalmi téglalap formájú rangkorona nélküli. A vicomt koronákból szimbolikus díszkoronák lettek, és a rangkorona helyett a sisakon ülő Pelikán fészek lett. A stilizált nyíllal átlőtt páncélos jobb kar, hátulról jobbról balra mutat. Vagyis fordította az eredetinek. Ez egy jobb kezes lovagot jelképez, és eltér szinte minden az első heraldikai szimbólumok jelentésétől.

A Tamás de Hertelend családnév jelentése a Heraldikai lexikon alapján: A "de" szó a latin "de genere" kifejezés rövidítése, amely az ősi nemzetségből valamint a közös őstől való származást együtt jelenti.

Egyes vélemények szerint ezen családok tagjai főnemesi cím nélkül is az arisztokrácia körébe tartoznak. Az ősi nemzetségből származó családok tagjai főleg a 14. századig, gyakran használták a "de genere" kifejezést saját előkelőségük hangsúlyozására. A lényeg azonban a közös őstől való származás. Ez a rangkoronával is rendelkező címerek esetében egyértelmű a "de genere" használatának a francia – angolszász heraldikai azonossága, amely kapcsolatok útján került használatba Európában.

Magyarországon a keletkezés és használata alapvetően eltér az előbbiektől. Kivétel a külföldről hozott címerek és családnév használat eseteiben. Először Anonymus krónikájában, és egy 1208-as királyi okmányban találkozunk vele. A fennmaradt, és nem bizonyítható családi legenda egyik verziója szerint címerünk honosítása III. Béla királyhoz, valamint Anonymushoz köthető. A Csáki nemzetséghez való heraldikai kötődésünk a királyné által kezdeményezett ősünkkel kötött házasságkötés valószínűsíthető. Magyarországon a vezéri ősöktől, valamint a székely lófőktől
származó családok még a 19.században is hivatkoztak a "de genere" származásra. Ez az ősi nemzetségből való származást, és a birtokaikhoz való jogukat is igazolta. Ez Karácsony János szerint a 14. századig, illetve 1408-ig volt használatos. Ezután a használat és a jogosultság szinte általánossá vált Magyarországon tényleges tartalom, és címer használat nélkül is.

Vindornyalak genealógiája Tamás de Hertelend et Laktól: Tamás de Hertelend et Lak szül.: kb. 1450 + kb. 1520 körül Vindornyalak. Neje: Dorottya de Dyosi szül.: Dyas (Diós) kb. 1460 - +kb.1525 Vindornyalak. 1481-ben tűnik fel Zala vármegyében, mint királyi ember. 1486-ban megyei vizsgálat
során már lakinak írják. Ugyanakkor volt birtoka Dyason is. 1500 és 1501-ben birtoka Egregy. majd Dániel-karamacson, és Vindornyaszőllősön is van.

Mátyás volt Tamás gyermekei között a legfiatalabb. Szül.:Vindornyalak kb. 1485 – elhunyt:kb. 1550 Vindornyalakon. Neje: Kustányi Kustánci Kata szül.:Kustány kb.1500 - + Vindornyalak 1556 után. Mátyás Lak és Dyas birtokait 1498-ban emlitik. 1511-ben királyi ember. 1512-ben
1513-ban Zala vármegye szolgabírája. 1524-ben K.Taba Ferencné ügyvédül vallotta
Mátyást, és prókátor volt a Zele János contra Szalapataki Gergely deák perében is.
Feleségét Kustányi Kustánci Katát II. Lajos király parancsára bevezetik 1524. máj. 23-
án Vindornyaszőllős, és Pusztalak birtokaiba.

Mátyás gyermekei közül János a zalai főág,

Mihály a vasi főág ősapja lett. 1543. jan. 21-én I. Ferdinánd király parancsára Jánost, és Mihályt bevezetik Pusztalak és Vindornyaszőllős birtokokba. A birtok adományozással együtt I. Ferdinánd a család nevét Hertelendi és Vindornyalaki Hertelendyre változtatja. Latinul: Hertelendy de Hertelend et Vindornyalak alakban

1548. aug. 28-án testvéreikkel "nova dinatio"címén I. Ferdinándtól birtok
részeket kapnak: Felső Kustán, Dániel-Karmacs, Sármellék, Devecser községekben.

Különös hálás szívvel emlékezem Kustányi Kustánci Katára, aki egyike azoknak az
édesanyáknak, akik magyar szívvel, lélekkel, gondolkodással töltöttek fel, bárhonnan is
származunk, kerültünk ide.

Rátérek a nyilvántartásokban hiányos Vas vármegyei ágra:

Hertelendi és Vindornyalaki Hertelendy Mihály szül.: Vindornyalak: kb. 1535 –elhunyt: Németújvár (Güssing) kb. 1606. Első felesége: Kemény lány: Gyermekei: Sebestyén, Anna, stb. Örökségi perből
hivatkozik rá Vas vármegye feljegyzése: H. Mihály protestációt terjesztett elő a csömötei Tulok Gergely (egregius) ellen a következők miatt. Amikor Tulok Gergely házastársa, Kemény Zsuzsanna (nobilis) örökösök nélkül elhunyt, a Vas vármegyei Szentkirály és Besfalva possessiókban lévő birtokrészeinek a jog szerint a protestáló fiaira kellett volna szállniuk, mint törvényes örökösökre,mivel édesanyjuk a mondott Kemény Zsuzsanna nővére volt.

Második " : Dobrogosti Racsics Zsófia fia: Ambrus/ Szlavóniai származás Harmadik " : Újlaki Katalin (Hédervári ág) Zalavári Aps. lt.: 1282. Fia: Imre, István, stb.

Szombathely város feljegyzése szerint 1587. szept.-ben szállásolták el Mihályt leszerelt lovaskatonáiból álló bandériumával, learatott terményeivel kocsijait, lábas jószágait,
cselédeit, hogy megpihenjen mielőtt tovább folytatja útját Németújvári esküvőjére. Újlaki Katalin gyámja I. Rudolf király engedélyezte a házasságot, és adta a hozománybirtokot, udvarházzal. Mihályt a szlavóniai török elleni harcok során ismerte meg Batthyány Boldizsárt, aki szintén onnan nősült Zrínyi Dorottyával. A házasságból született II. Ferenc herceg, így rokoni szeretettel fogadta H. Mihályt. A németújvári gróf Batthyány II. Ferenc herceget nevezte ki I. Rudolf (1576 – 1608)
Dunántúli Főkapitánynak. Mihály a leszerelt török elleni harcokban harcedzett lovascsapatával járja Batthyány herceg társaságában Vas és Zala vármegyét. BatthyányII. Ferenc herceg Hertelendy Mihály és családja iránti bizalma alapján Hertelendy Jánost (Mihály testvérbátyját) nevezte ki 2. főkapitány helyettesnek. Majd Mihály 1595-től Vas vármegye közbiztonsági főszolgabírája lesz, 1600-ban lemond hivataláról. Ambrus fiát is bevonja munkájába utódlási szándékkal.. A nemesi összeírást 1607- ben Mihály bánatos özvegye Újlaki Katalin fogadja.

H. Ambrus szül.: kb. 1565 elhunyt: Bucsu 1620. Apja házasságkötése után megkapja anyai jussát, amiből birtokokat vásárol: Bucsu, Dozmat, Rohoncz, stb. 1604-ben ideiglenesen, majd 1608-ban átveszi Vas vármegyei főszolgabírói feladatát. Felesége: Szentjakabi Pethő Anna Megörökli Zala vármegyei birtokrészeit, birtok és vagyon gyűjtő volt élete során. Elsőszülött fia: Ádám szül: Bucsu 1598 + Bucsu 1670.

Ádám, Batthyány herceg keresztfia, bizalmasa, majd hadnagya. Felesége: Dávodi Bakó Judit házasságkötés: 1610 hozománya: Kehida, ennek a származási ágnak, valamint a soproninak az alapítója Röjtökön. H. Ádám fia: Gáspár, fia: Gábor, Lánya: Borbála, Gábor lánya Anna
Ambrus 2. fia: Mihály szül: Bucsu kb.1615 + Hollós 1685 vasi főszolgabíró Felesége: Nagyalásonyi Barcza Ilona fia: István

A három részre szakadt Magyarország Nyugat dunántúli részein az erdélyi fejedelmi családjai birtokokat tartanak fenn családjaik biztonsága érdekében, amelynek következtében a dunántúli családokkal házassági kapcsolatok alakulnak ki. Hasonlóan mint Horvátország- Szlavónia vonatkozásában. Mátyás fia Mihály első felesége: Kemény lány erdélyi, majd második felesége: Dobrogosti Racsics Zsófia a szlavóniai családi kapcsolatokat hozta. Ambrus fia Mihály első felesége: Nagyalásonyi Barcza Ilona az erdélyi Barcaságból származott. Közvetlen családi kapcsolatban állt a Bethlen, Báthori, Bocskai családokkal. A két Mihály közvetlen családi kapcsolatban állt a Zrinyi családdal: Így Miklóssal a szigetvári hőssel, és Péterrel. 2. Felesége: Bozzay Éva, akivel Egyházas -Hollóson birtokot vesz

H. István szül.: Bucsu kb. 1640 - + Gasztony 1704 földbirtokos, főszolgabíró Felesége: Lesetich Zsuzsanna Anyai jussából birtokot vásárolt a Gosztonyi családtól Gasztonyban Szombathelyi
Káptalan lt. 1662. 3, 1668. 41 István fia: H. György

H. György Szül: Gasztony 1668 - + Gasztony 1734 vasi főszolgabíró Első felesége: Béky Julianna
Második felesége: Lévai Cseh Kata Megkapja III. Károly királytól Bécs 1718. 03. 04-én a birtokai megerősítését, az új családi címer használatát, valamint Újlaki Katalin leszármazottjainak új adományt ad. Megerősíti Vasban Rátót, Kis Medves, Gaston, Taródfalva, zalai birtokrészeket: Kehida, Dániel – Karmacs, Söjtör, Tófej, puszták, Vindornyalak, Felsőkustán, Sármellék, Devecser vonatkozásaiban.

Egyenes ági ősöm György 3. gyermeke: Hertelendy László

Szombathely, 2025. február 10.
Hertelendy István