Hertelendy Kálmán

1820 - 1875.

1820. március 28. - 1875. . november 18. 

Honvédszázados, országgyűlési képviselő, később Zala főispánja.

Született Lesencetomajon és ugyan ott is halt meg. Apja - Hertelendy Károly -, Deák Ferenc követtársa volt a pozsonyi országgyűlésen.

Kálmán, Zala megyei, középbirtokos, magyar, római katolikus. 1844-ben megnősült, felesége Hertelendy Paula.

Jogot végzett, majd 1844 -1847 között az egerszegi járás egyik alszolgabírája volt.

1848 őszén a Zala megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj, majd az abból alakuló 47. honvédzászlóalj tisztje lett, a szabadságharcot novembertől századosként küzdötte végig. Különösen kitüntette magát Buda visszafoglalásakor. Az ő lövése sebzi halálra Hentzi osztrák parancsnokot.

""...Végre május 20-ának éjjelén megkezdte Görgey a döntő támadást, mégpedig több ponton: így a Teleki-háznál, a fehérvári és bécsi kapunál és a Nádor-kertben. Hajnal volt, amikor Inkey, a 47. zászlóalj őrnagya, elsőnek hágott föl a bástyafalra. Nemsokára egészen a magyarok kezében volt a Vár, és minden oldalról vörös zsinóros, barna atillás honvédek nyomultak elő. A 47. zászlóalj kapitánya, Hertelendy Kálmán lőtte meg Hentzit, és a zászlóalj egyik honvéde, Püspöky Gracián tűzte ki az első nemzeti zászlót, amiért jutalmul 1000 pengő forintot kapott. Azt az örömmámort nem tudta, és nem fogja tudni leírni toll soha!...""

(Vay Sándor gróf: 'Régi nemes urak', 1909)

A döntő roham

Buda ostroma 1849-ben. Ismeretlen művész olajfestménye Heinrich Hentzi, a vár védőinek vezére. A döntő roham során halálos sebet kap

A döntő roham május 21-én hajnali három órakor indult, miután valamennyi löveg össztüzet adott a várra. A rés ellen az I. hadtest csapatai indultak támadásba, a II. hadtest délről, a III. hadtest északról támadott, Kmety pedig a vízvédművet foglalta el. A támadás nehezen indult, de később a magyarok sikeresen behatoltak a várba. Hamarosan elfoglalták a Ceccopieri-zászlóalj védte várkertet, de miután az ellenük harcoló magyarok erősítést kaptak, az olasz katonák rögvest megadták magukat. A győztes honvédek zászlaját, a Zala vármegyei 47. honvédzászlóalj tagja lebesbényi Püspöky Grácián (1817-1861), honvéd hadnagy, tűzte ki elsőként a visszafoglalt budai várra.[1] A vár reggel hétkor már az ostromlók kezén volt és Hentzi is elesett a védelem során. A zalai 47. honvédzászlóaljhoz tartozó hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Kálmán honvéd százados lőtte meg. Az összecsapásban 368 magyar lelte halálát, és kb. 700-an sebesültek meg.

A világosi fegyverletétel után közlegénynek sorozták be, innen 1850 októberében váltságdíj lefizetése ellenében szabadult.

Lesencetomaji birtokán gazdálkodott, majd 1869-ben a zalaszentgróti választókerület képviselőjévé választották, végül 1872-ben Zala megye főispánjává nevezték ki.