Hertelendy Ignácz
1789 - 1856
Hertelendy Ignácz, Nagybecskereken született 1789. július 30. Egyik kiváló alakja volt a család bocsári ágának.
Az 1809. április 11-én tartott megyei közgyűlésen a nemesi felkelő sereg első svadronyánál második kapitánynak választják meg.
Apja nyomdokain haladva tanulmányainak végeztével közhivatali pályára lépett, s ő is a megyei életnek agilis szereplője volt .
1820. augusztus 01-én tartott megyei tisztújításon a nagybecskereki kerületbe főszolgabírónak választják.
1828-ban Temes megyei táblabírónak nevezték ki.
1831 – 1835-ig Torontál megye alispánja,
1833-ban telepítette Józsefházát, mely azonban 1849 után feloszlott.
1835 – 1839-ig helyettes főispán.
1838-ban császári és királyi kamarás lett, majd udvari tanácsos.
1839. május 13-án tartott közgyűlésen a szokásos ünnepélyességgel főispánnak iktatják be s e hivatalától 1845-ben, válik meg.
1842-ben testvéreivel Bocsáron római katolikus templomot építtet, mely alatt a családi sírbolt is elhelyezésre került.
Az 1803. október 17-én született Deák Ferenc - későbbi neves államférfi - keresztapja.
Hertelendy Ignác
A portré készítése: 1836, készítője: Barabás Miklós
Anyaga: vászon,használt technika: olaj
Őrzés helye: Magyarország, Makó
Ignácz kezdte Dél-Magyarországon a földbirtokok árvíz-mentesítését. Nagy nevet és örök emléket szerzett magának a Délvidéki közgazdaság történetében azzal, hogy a Tisza és a Maros szögletében fekvő területeknek az áradások ellen való védelmére, mérföldekre terjedő töltéseket építettet, s ezáltal több mint százezer hold ártéri földet hasznavehetővé tett.
Apjának bocsári gyönyörű kastélyát és birtokának egyharmad részét örökölte. Vendégszerető házában sokszor nagy számmal jelentek meg a megye rendjei, s Ignácz akárhányszor megtette, hogy ide hívta egybe a megyei közgyűléseket és sokszor egész héten át a saját költségén és saját asztalánál látta el az egybegyűlteket.
Bocsáron halt meg 1856. augusztus 13.
Felesége Zihrer Anna,
Dokumentumok:
Gróf Széchenyi István levelei: 1834. 11. 20. Hertelendy Ignáczhoz, 1835. 11. 15. Hertelendy Ignáczhoz
1803-ban Fuxhoffer Damian "Kolostortörténetében" ír Hertelendy Ignác kikindai alispánról.
"A török kiűzése után a XVIII. században nagy veszedelembe kerül az aracsi Pusztatemplom, ugyanis az új telepesek tömegesen hordták el tégláit, köveit. Hertelendy Ignác kikindai alispán, hogy megakadályozza a Pusztatemplom további rombolását, falbontását a telepesek részéről, 1827-ben körülsáncoltatja a Pusztatemplomot, széles, mély árkot búzat köré, amely még ma is megvan, így a falbontók nem bírták a szekereiket a falak mellé hajtani, hogy pakoljanak az "ingyenes" épületanyagból. E-mellett utasítására a határcsőszök is felvigyáztak a Pusztatemplomra."
