Hertelendy Miksa

1792 - 1864.

hertelendy de hertelend et Vindornyalak

Buda-Pest 1790. 08. 22. +Bocsár 1864. 03. 12.

országgyűlési követ, kormánybiztos

Édesapja, Hertelendy József, 1779-től Torontál vármegye főjegyzője, majd több mint másfél évtizedig alispánja, utóbb 1807-1809 között főispánja, királyi tanácsos, aranysar-kantyús vitéz.

Testvére, Ignác (1789-1856), előbb Torontál vármegye alispánja, majd 1835-1845 között főispánja, császári és királyi kamarás, udvari tanácsos.

Arcképe - O.v. 112,X84, 5 cm -, Makó, József Attila Múzeum, lt.: 67.33.1. A kép 1924-ben került Makóra. Tóth 2002, 426

Az 1830. szeptember 08-án Torontál megye követének választják meg.

Az 1834. április 07-én tartott országgyűlésen a katonai határőrvidék polgárosítását indítványozza.

"A katonai Határőrvidék polgárosítását az 1834. évi április 7-én tartott országos értekezleten Hertelendy Miksa torontáli követ indítványozta. Ez volt az első határozott lépés. 1848-ban a katonai végvidéket, katonai jellegének fenntartása mellett, Magyarországhoz kapcsolták. Az 1861-iki országgyűlés is foglalkozott a Határőrvidékkel és beterjesztett első felirati javaslatában közjogi sérelemként említi, hogy a Határőrvidék az országgyűlésen nincs képviselve, holott arról a törvény világosan rendelkezik. (1848. V. t.-cz.). "

1839-ben Temesvár szabad királyi város, díszpolgárává választotta.

Az 1839. május 13-án tartott megyei közgyűlésen országgyűlésre követnek választják meg. Ezen az országgyűlésen a büntető-törvénykönyvi javaslat tárgyalása alkalmával, az esküdtszéki intézmény ügyében, tizenheted magával egy különvéleményt írt alá.

Az 1843 – 1844. országgyűlésen - indítványára - a rendek, országos végzésben kimondják, hogy ezen túl, az országgyűlés minden tagja magyarul köteles szólani.

1848. július 02-ára összehívott országgyűlésre, a billétei kerületben választják meg követnek.

Hertelendy Miksát 1832-ben választották meg Torontál vármegye követévé az

1832-36. évi országgyűlésre. Ó indítványozta először az 1834. április 7-én tartott országos értekezleten a katonai határőrvidék polgárosítását. (Az ekkor általa elindított ügy nagyon lassan haladt előre. 1848-ban a határőrvidéket katonai jellegének fenntartása mellett Magyarországhoz kapcsolták. Az 1861. évi országgyűlés ismét foglalkozott a kérdéssel. 1868-ban a horvát határőrvidéket szüntették meg, s végül 1871-ben elrendelték a bánsági határőrvidék felszámolását. A több évtizedes folyamat 1873-ban, a terület Torontál vármegyébe történt bekebelezésével ért véget.)

Hertelendy Miksát 1839 májusában ismét vármegyéje országgyűlési követévé választották.

Az 1848 nyarán megválasztott országgyűlésben is ő képviselte a biliéti kerületet.

1849-ben Torontál vármegye kormánybiztosává nevezték ki. Feleségétől, beodrai Karácsonyi Máriától egy fia, Gyula született.

A család címere: Pajzs kék mezejében zöld téren hátulsó lábaikon két szemközt álló oroszlán, kinyújtott első lábával arany koronát tart, a korona alatt a két oroszlán között egy nyíl látszik lefelé fordítva, és egy könyökben meghajtott karon átütve. A pajzs fölött az ötgombos nemesi korona és azon ismét a koronás sisak látszik, mely fölött fészkén ülő és fiait vérével tápláló pelikán kiterjesztett szárnyakkal látható. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

Hertelendy Miksa, a szabadságharc leverése után kormánybiztosként igazgatta a vármegyét, 1849–1861

Meghalt Bocsáron, 1864. március 12.

Felesége Beodrai Karátsonyi Mária, (született 1812. június 29. meghalt Bocsár, 1868. március 15.) Karátsonyi Bogdán és Zihrer Jakobina leánya.

Házasságot kötöttek: Beodra, 1832. június 30.