Hertelendy József 

1758 - 1827.

Az 1718. július 21-én megkötött Paszaroviczi Béke értelmében Magyarország felszabadult a török megszállás alól. III. Károly azonban a Temes vidéket nem kapcsolta vissza az országhoz, hanem külön tartománnyá alakította. Ez volt a "Temesi Bánság", melyet még 61 éven át - az osztrák örökös tartományok mintájára – idegen tisztviselőkkel, idegen szellemben igazgattak.Ezen országrésznek az anyaországhoz leendő visszacsatolását Mária Terézia rendelte el s ezt a rendeletet 1779-ben gróf Niczky Kristóf királyi biztos hajtotta végre. Így tehát e terület is felszabadult az idegen uralom alól. Azonban az egy évszázados török hódoltság, háborúk s a portyázó csapatok nagy pusztítást vittek végbe ezeken a területeken. A falvakat felperzselték, a lakosságot rabszíjra fűzve elhurcolták. Az egész vidék elnéptelenedett úgy, hogy a benépesítésről gondoskodni kellett. Hiányzott az vezetésre alkalmas értelmiség is melyet az ország magyar vidékeiről – a felső-magyarországi vármegyékből és a Dunántúlról kellett ide csalogatni. Az ekként beköltözött urak között volt Hertelendy József is, aki gróf Niczky Kristóf hívására ment Dél-Magyarországra, s kit ő a szerveződő Torontál megye főjegyzőjévé nevezett ki 1779-ben. József lett azután a család torontáli ágának megalapítója. Midőn Niczky királyi biztos állásából távozott, azt a tanácsot adta az új tisztikarnak (tisztviselői karnak), hogy használják ki a kedvező alkalmat - amely soha többé kínálkozni nem fog -, és vegyenek a kincstártól - az általa engedélyezett kedvező feltételek mellett - az elnéptelenedett területekből földbirtokokat, s ne engedjék azokat idegenek kezére. Ha az új vármegyékben az idegenek kerülnének túlsúlyba, akkor ők kerülnének hatalomra is, a magyarság rovására. A jó tanácsot tett követte, és sokan folyamodtak, hogy a jószágok árverésén kívül "becsáron" engedtessenek át birtokok. A megyei tisztviselők közül számosan jelentkeztek birtokvételre. Köztük volt József is, aki a kincstártól Bocsár falut és a hozzá tartozó ötszáz holdat vette meg 73329 forint 4 krajcárért. Megkapta az erre vonatkozó királyi adománylevelet, melyet 1803. augusztus 23-án hirdettek ki, s még ezen évben a csanádi káptalan birtokba is iktatta. Zsombolyáról és Nagybecskerekről németeket telepített ide, kik idővel úgy elszaporodtak, hogy jelenlegi létszámuk felülhaladja a szerbekét. (1936. évi állapot) Vindornyalakon lévő birokrészét eladta öccsének 21000 forintért, azon kikötéssel, hogy ha György ága kihalna, úgy az visszaszálljon az ő utódaira.Midőn 1779. július 12-én gróf Niczky Kristóf a vármegye ünnepélyes újjáalakítására Temesvárról Nagybecskerekre indult, a vármegye határszélén fekvő Újpécs község közepén emelt díszsátor előtt a vármegye küldöttsége - élén Hertelendy József megyei főjegyző - fogadta a királyi biztost, és ékes latin nyelvű beszéddel üdvözölte őt.("Gróf Niczky Kristóf fogadtatása. Gróf Niczky Kristóf július 12-én nagy kísérettel indult el Temesvárról Nagybecskerek felé. Fogadására a karok és rendek a vármegye határán fekvő Újpécsre küldöttséget menesztettek, a hol az utakat már jó előre kiegyengették és viruló gallyakkal díszítették fel. Az újpécsi és a környékbeli lakosok fölfegyverkezve, ünnepi díszben, lóháton és gyalog az út mindkét oldalán nagy számban állást foglalva, várták a kir. biztos megérkezését.A kir. biztos, megérkezése után, a község közepén emelt díszsátorba ment, a hol a küldöttség vezetője Hertelendy József megyei főjegyző ékes latin nyelvű beszéddel üdvözölte, mely után Niczky hatfogatú kocsin nagy kísérettel folytatta útját Becskerek felé.Semsey András a vármegye alispánja, a megyei és a kincstári tisztviselőkkel, Begaszentgyörgyön várta a királyi biztos megérkezését. Az itt Niczky fogadására felállított díszsátorban az alispán szép magyar nyelvű beszéddel üdvözölte. Ez volt annyi század után az első hivatalos magyar szónoklat a vármegye területén.Nagybecskerek város határán a városi szószóló (syndicus) és a tanács fogadta a díszes menetet és rövid beszéddel üdvözölte a kir. biztost. A városban, a Bega hídjánál a gör. nem. egyesült rendek és lakosok díszes sorfala üdvözölte, az új német gyarmatosok pedig a főtéren voltak elhelyezve és dobszó és trombitaharsogás közt kísérték a megyeházáig.") Hertelendy József  1790 – 1803-ig Torontál megye alispánja volt, majd királyi tanácsos és Aranysarkantyús Vitéz lett.(Úgy látszik) II. József németesítő törekvéseinek nem nagyon tett eleget, mert a megye, II. József alatti nehéz időkben is hű maradt hazafias szelleméhez s ezért - Lovász Zsigmond királyi biztos - agyonlövetéssel fenyegette meg Hertelendy József alispánt, mire a megye közönsége a certus Sigismundus Lovász-féle határozatot hozva, mellyel a királyi biztost földönfutónak nyilvánította".(" II. József sérelmes rendeletei: II. József türelmi rendelete a vármegyében nem idézett elő nagyobb mozgalmat. 1874. évi augusztus 16-án a népösszeírást, a birtokbecslést és a felmérést tartalmazó rendeletének a vármegye nem szívesen bár, de mégis engedelmeskedett és az összeírást és felmérést nagyobb nehézségek nélkül hajtotta végre. 1785 március 18-án kibocsátott rendelete Torontál vármegyét az u. n. Temesi kerületbe osztotta be, melybe Bács, Temes és Krassó vármegyék is tartoztak. A kerület kir. biztosa Dezséri Bachó János lett, kinek az 1783 június hó 3-án beiktatott gróf Batthyány János főispán a helyét átengedte. Bachót az 1785. évi június 14-iki közgyűlésen iktatták be ünnepélyesen. Hogy az új rendszer ellenére a német hivatalos nyelv a vármegyében nem tudott kellően érvényre jutni, igazolják a közgyűlési jegyzőkönyvek, melyeket 1785 végéig latinul vezettek. Hogy mi történt azután és hogy József törvénytelen rendeletei minő visszhangra találtak itt, annak hű képét nem adhatjuk, mert ez időből nem maradtak fenn a vármegyében írott emlékeink. Az 1879. évi 500 kgy. szám alatt említve van azonban, hogy »magyar és hazafias volt itt a szellem mindenkor s a megye hű maradt hozzá a József császár alatti nehéz időkben is, midőn Lovász Zsigmond királyi biztos agyonlövetéssel fenyegette a megye alispánját, Hertelendy Józsefet, a mire a megye közönsége a certus Sigismundus Lovász-féle határozatot hozta, melylyel a királyi biztost földönfutónak nyilvánította")Az 1790 – 1792. évi országgyűlésen Lázár Jánossal a vármegyét képviselte, mint annak országgyűlési követe.("Az 1791 május 10-ére egybehívott közgyűlésen Hertelendy József alispán, mint a megye országgyűlési követe, »rövid de fontos és indulatos beszéddel« megköszönve a karok és rendek bizalmát, az országgyűlésről szóló nyomtatott történetet olvasta fel. A közgyűlés felbuzdulva az országgyűlésnek a magyar nyelv 449körül elért eredménye fölött (XVI. t.-cz.) elhatározta, »hogy nemcsak az közönséges és különös gyülekezeteknek jegyzőkönyvei, de még az vármegye bíráinak azokra teendő mindennemű munkái, sőt az raboknak ügyét is és ítéletét illető dolgok is ezután magyar nyelven folytassanak« és a főjegyzőnek meghagyta, hogy »minden végzéseit« magyar nyelven »közölje az vármegye mindennemű tisztjeivel.« Ezzel Torontál vármegye hivatalossá teszi a magyar nyelvet azon célzattal, »hogy idővel ezen születési nyelv annál nagyobb tökéletességre emeltetvén, ezáltal egyedül az hazafiaknak adassék alkalmatosság minden idegeneknek kirekesztésével az országban és annak megyéiben lévő hivatalok elnyerésére.")1807 – 1809-ig a vármegye kormányzásával ideiglenesen megbízott főispán volt.Bocsáron gyönyörű kastélyt építettet. Ennek – szemtanúk szerint – nem csak külseje volt nagyon szép, de a belső berendezése is pazar. Tény, hogy még az ajtókon is művészi kivitelű, családi címerrel ékeskedő berakások voltak. Híres volt még e lak, szép és nagy kép gyűjteményéről, valamint gazdag könyvtáráról, mert a kastély ura nagy műveltsége folytán szerető gondozója volt a művészeteknek is. Ez a kúria hosszú ideig központja volt Torontál megye hazafias mozgalmainak. Innen indult ki a megye újabb kori története. Itt tartották Torontál megye rendjei barátságos értekezleteiket, és előzetes megbeszéléseiket, valahányszor fontos megyei vagy országos közügyekben kellett határozniuk. Itt állapodtak meg a tisztújítások alkalmával a jelöltek személyéről. Mikor II. Lipót trónra lép (1790.), itt áldomásoztak az új alkotmányos király egészségére, s itt fogalmazza meg Hertelendy József a megye föliratát, melyben a torontáli rendek sürgetik, hogy őfelsége mielőbb országgyűlést tartson. Ezt a nevezetes épületet fia Ignácz örökölte, majd báró Baich Iván kezére került, ki azt lebontatta, Szép emeletes háza Temesváron is volt a várban, mely később szintén eladásra került.Meghalt Bocsáron, 1827. szeptember 25. Halála után a birtokot gyermekei Károly, Ignácz és Miksa három részre osztották fel.Felesége Écskai Lázár Katalin Lukács és Issekutz Dorottya leánya. Házasságot kötöttek Nagybecskereken, 1786. július 11-én. Temesváron halt meg, ahol a – mára már lebontott - piarista templomban volt eltemetve.