A Hertelendi és Vindornyalaki Hertelendy család

Ide írhatsz...

1
Előszó....................................3.
Forrásmunkák..........................5.
A Hertelendy család....................8.
Zalamegyei /Vindornyalaki/
Főág /I. tábla/..........................13.
Gyülevészi ág /II. tábla/..............17.
Rigácsi ág /III. tábla/.................28.
Vindornyalaki ág /IV. tábla/.........34.
Torontálmegyei ág /V. tábla/........38.
Vindornyalaki ág /I. tábla/...........52.
Lesenczetomaji ág /VI. tábla /.......68.
Vindornyalaki ág /VII. tábla/........74.
Vindornyalaki ág /VIII. tábal/.......75.
Tamás főága /I. tábla/.................76.
Vasmegyei főág /IX. tábla/..........77.
Vasmegyei ág /X. tábla /.............82.
Vasmegyei ág /XII. tábla/...........90.
Tartalom
Somogy megyei ág /XIII. tábla/....94.
Ifjabb zalai ág /XI. tábla/...........100.
Vasmegyei ág /XIV. tábla /........116.
Sopronmegyei ág /XV. tábla/......132.
Ismeretlen leszármazású
Hertelendyek.........................138.
Névváltozások.......................148.
Címer.................................149.
Név és előnév........................150.
Az ősi kúria...........................151.
Jegyzetek.............................154.
Névmutató...........................197.
A Hertelendyek névmutatója......214.
Helységnevek........................218.
A család birtokai 1398 óta.........228.
--------------------------------
Családfák, térképek a II. kötetben.
Képek a III. kötetben.
Rövídítések:
sz.= született
mgh.= meghalt
esk.= esküvő
u.o.= ugyanott
u.n.= úgynevezett
i.m.= idézett munkája
pta.= puszta
2
Aláírások,Hertelendy Andor
aláírása....20.
"
Andor
" ....61.
"
András György " ......33.
"
Anna
" .....113.
"
Antónia
".......61.
"
Béla
".......93.
"
Ferencz
"........73.
"
Ferencz
".......128.
"
Ferencz
" ......128.
"
Gábor Attila ".......32.
"
Gáspár
".......52.
"
Gáspár
".......96.
"
Georgette
"........22.
"
György
"........38.
"
György
"........53.
"
Gyula
" ......129.
"
Gyula
" ......130.
"
Ignácz
"....... 98.
"
Imre
"........ 22.
"
Imre
"........ 48.
"
Imre
"........ 57.
"
János
"........ 29.
"
János Géza "........ 31.
rajzok
Hertelendy János Ferencz aláírása...30.
" Jenő
" ...108.
" József
" .....59.
" József
" ....134.
" Lajos
" ....134.
" László
" .... 19.
" László
" .... 58.
" László
" .....62.
" Mihály
" .....68.
" Miklós Árpád
" .....32.
" Paulin
" ....74.
" Rozália
" ... 89.
" Sándor
" .... 99.
" Vilma
" ..... 99.
" Zsigmond
" .... 98.
Domanitzky Kornélia
" ... 58.
Forintos Julianna
" .....38.
Oszterhuber Magdolna " .... 57.
Hertelendy László címere......... 87.
"
Mátyás címere...... 16.
A vindornyalaki ősi
kúria alaprajza ................... 152.
3
Előszó
Ha a különféle genealógiai munkákat lapozzuk, sok helyen találunk
családunkra vonatkozó adatokat. Egyesekben még összefüggő leszármazás is
fordul elő. Ezenkörülmények azonban rövidek és hiányosak, mert megírójuknak
nem egy bizonyos család történetének megírása volt a czélja.
Ezen szétszórt adatoknak összegyűjtése és minél teljesebb kiegészítése volt
czélom, mikor elhatároztam, hogy megírom a Hertelendy család történetét és
összeállítom annak leszármazását. Mert alig lehet valaki hivatottabb ilyen
munka vállalására, mint az ismertetendő családnak valamelyik tagja, akit
őseinek viselt dolgai leginkább kell, hogy érdekeljenek.
Aki azonban valaha foglalkozott ilyesmivel, az jól tudja, hogy ez nem
tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Kevés olyan szerencsés családunk van,
mely a háborús századok viharai közepette meg tudta őrizni írásait, leveleit,
egykorú feljegyzéseit. A régiek emléke csak a plébániák anyakönyveiben, a
hiteles helyek, nyilvános-és magánlevéltárak poros aktáiban maradt ránk.
Családunkban -sajnos- a régiektől semmiféle érdemleges írás nem maradt,
még az ősi vindornyalaki házban se voltak ilyenek találhatók. Úgy látszik nem
volt köztük, ki családtörténeti vonatkozású jegyzeteket vezetett volna, vagy ha
mégis voltak ilyen feljegyzések, akkor ezek elvesznek. Még fegyverek, képek
vagy más efféle emléktárgyak se maradtak egy-két darabot kivéve.
Annál több az adat az Orsz. Levéltár, Nemz. Múzeum, Zala-, Vas-,
Veszprém-, Sopron-, Pest-, Nyitra megyék s más vidékek levéltáraiban. Ezek
úgyszólván kimeríthetetlenek, s annyi nevet említenek, hogy nagyon nehéz az
eligazodás és az egymással való rokonsági kapcsolatok levezetése. Több levéltár
anyagát nem tudtam beszerezni. Megakadályoztak ebben a háború utáni zavaros
idők s a nagy költség, amibe ez kerülne. A magánlevéltár egy része ma is
rendezetlen, senki nem tudja, ott mi rejlik.
Munkám tehát korántsem teljes. Annál kevésbé az, mert a végén magam is
bemutatok egy sorozatot azokból, kik a családfán nem helyezhetők el. De még
ez a felsorolás sem teljes. Családunk úgy a múltban, mint a jelenben úgy el volt
s van terjedve, hogy még az élők sem szerepelnek teljes számban, aminek
azonban saját részvétlenségük az oka.
4
A hihetetlenül magas nyomdaköltségek lehetetlenné tették, hogy legalább
az
eddig összegyűjtött anyagot nyomtatásban közzé tegyem, s ezért csak írógépen
tudtam munkámat két példányban némileg hozzáférhetővé tenni. Örömmel
elégedtem meg tehát azzal is, hogy a "Turul" hajlandó volt ennek egy nagyon
rövid kivonatát közölni, mely annak 1932. évf. 62. oldalán és különlenyomatban
meg is jelent, amiért "Turul" Szerkesztőségének ez úton s utólag is hálás
köszönetemet fejezem ki.
Töretlen úton haladva kezdtem tehát munkámat s azt hiszem el is értem
némi eredményt, mert a család leszármazása ekkora terjedelemben eddig
ismeretlen volt. A megkezdett úton most már könnyebb lesz tovább haladni s
egy szerencsésebb utód majd kipótolhatja az egyes hézagokat.
Daróczy Zoltán "Nemesi Évkönyv" 1934. VII-XII. kötetében terjedelmes le-
származást közöl családunkról. Meg kell jegyeznem, hogy dolgozatom már
évekkel előbb készen feküdt íróasztalom fiókjában, mint Daróczy közleménye
megjelent.
Ő adatainak kiegészítésére engem kért fel, így ezeknek egy része tőlem
származik, úgyszintén ugyanezen Évkönyv I. 69. oldalán közölt adatokat is én
küldtem be annak idején a Szerkesztőségnek.
Az aláírások eredetiekről vannak kopírozva.
A munka 3 kötetből áll, az I. kötet tartalmazza a szöveget, a II. kötet a
családfákat és térképeket, a III. kötet a képeket.
Hertelendy László, H-Csákány, 1936. április.
__________________
63 év után szükséges lett hogy ezt az elfekvő munkát időszerűsitsük,
vagyis tovább írjuk. Ezt Hertelendy György, CH-Wallisellenből a Zala
megyei /Vindornyalaki főágnak és a Gyülevészi ágnak és Hertelendy András
György,
D-Alsbachból a Rigácsi ágnak részére tették .
Egy nagyobb része az útodoknak a történet fejlődése után most már a német
nyelvű országokban (Németország, Svejciország, Austria) élnek. Ezeknek a
személyeknek részére elhatároztam, hogy ezt a munkát németre fordítom és két
nyelvben, német- magyarul elkészítem. Ebben a tervben Hertelendy Gyögy
megerősített engem és ennek a munkának az 1936-os fogalmazását átadta és
időköltekező korrektura olvasással erősen támogatott. Ezért ezen a helyen
nagyon szívélyes köszönetemet mondom.
A családunk rokonsága alatt lesz még talán egy, aki a fordítást angol
nyelvre meg fogja csinálni.
5
Hertelendy András György, D-Alsbach, 1999.
Forrásmunkák
A gróf Zichy-család idősebb ágának okmánytára. I-XI. Budapest, 1871-1915.
Amon Gustav: Geschichte des k.k.12. Huszaren-Regiments. Wien, 1876
Andretzky József: Baranya vármegye nemesei. Pécs,1909.
Áldássy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának czimeres levelei. I.
Budapest,1904.II.1.füzet Bpest,1923.
Balogh Gyula: Vasvármegye nemesi nemes családjai. Szombathely, 1901.
Bátorffy L: Adatok Zala megye történetéhez. I-IV. Nagykanizsa, 1876-1877.
Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban.
Budapest, 1907.
Bontz József: Keszthely város monográfiája. Keszthely, 1896.
Borovszky Samu: Torontál Vármegye. Budapest, 1911. A "Magyarország
Vármegyéi
és
városai"
központi
szerkesztőbizottságának
közreműködésével.
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II.III.
1894. 1897.-somogy Vármegye. Budapest, 1914. A "Magyarország
vármegyéi és városai " központi szerkesztőbizottságának
közreműködésével.
Csányi Ferencz: Lapok Somogy megye múltjából. Kaposvár 1889.
Daróczy Zoltán: Nemesi Évkönyv. I-VI. Budapest, 1923-1929.
Eberle Otto: Wie sich die k.u.k. Kavallerie das Mariatheresienkreuz erritten und
errungen hat. Wien,1905.
Ehrenbuch der österreichisch-ungarischen Wehrmacht.I. Wien, 1917.
Eötvös Károly: Deák Ferencz és családja. I.II. Budapest, 1908.
Szala menyecskéje. Pesti Hírlap 1909.
Ferenczy Zoltán: Deák élete .I-III. Budapest, 1904.
Füssy Tamás: A zalavári apátság története. Budapest, 1902.
6
A pannonhalmi szent Benedek-rend története. VII. kötet.
Hajik István: A zalavármegyei nemesi pénztári és alapítványi választmány
története. Zalaegerszeg, 1902.
Hazai okmánytár.VII. Budapest,1880.
Hellebronth Kálmán: Családtörténeti jegyzetek. Budapest, 1912-1914.
Hirtenfeld J.: Der Militaer-Maria- Theresien- Orden und seine Mitglieder. I-
IV.Wien,1857.(*)
Hof- und Staats- Handbuch der österr.-ungar. Monarchie. Wien, 1918.
Holub József: Zalamegye története a középkorban. I.Pécs,1929.
Illéssy János: Az 1754-55. évi országos nemesi összeírás. Budapest,1902.
Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig.I-III.
Budapest, 1900-1901.
Károly J.: Fejér megye története.V.
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. I-XI. Budapest, 1911-1932.
Komáromy A .és Pettkó B.: Nagy Iván családtörténeti értesítő I-III. Budapest,
1899-1901.
Magyar nemzetségi zsebkönyv. Főrangú családok. I. Budapest,1888.
Nemes családok.I.Budapest,1905.
Magyarország tiszti czim- és névtára. Budapest, 1912.
Nagy Imre, Véghelyi Dezső, Nagy Gyula: Zalavármegye története.
Oklevéltár.I.II.Budapest,1886.1890.
Nagy Iván: Magyarországi családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal.
I-XIII.Pest,1857-1868.
Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharczban.
Zalaegerszeg, 1906.
Orosz Ernő: Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes
családjai. Eger, 1906.
Pallas Nagy Lexikon. 1893-1904.
Pick Wilhelm: Kaemmerer-Almanach. Wien, 1903.(*)
Pizzighelli Cajetan: Geschichte des k.u.k. Husarenregimentes Nr.2. 1742-1905.
Kronstadt, 1905.-Geschichte des k.u.k. Husaren-Regimentes Nr.6. 1734-1896.
Rzeszów, 1897.(*)
Radványi József, Baur Frigyes: A volt cs. és kir. 4. huszárezred története
1902-1919. II. Budapest, 1929.
7
Sárközy Imre: A nádasdi Sárközy család. Budapest,1906. és "Turul"
1906.évf.26.72.122.
Sziklay János, Borovszky Samu: Vasvármegye. Budapest. 1898. A
" Magyarország Vármegyéi és Városai" állandó munkatársainak bizottsága
működésével.
Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története.
Turul: A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság közlönye.
I-XLLV. Budapest,1883-1930.
Vasdényey Imre: Ősi birtokok és birtokosok Somogyvármegyében.
Kaposvár,1922.
Wenczel Gusztáv: Árpádkori új kormánytár.I.Budapest,1871.
Wertner Mór: a magyar nemzetségek a XIV: század közepéig. I.II
Temesvár,1891.
8
A Hertelendi és Vindornyalaki
HERTENENDY – CSALÁD
A Hertelendy-család beágazza jelenleg úgyszólván az egész Dunántúlt és
egyike legnagyobb kiterjedésű családainknak, mely a múltban nem egy jeles
hazafit, hadvezért stb. adott a hazának.
A ma virágzó több ágnak törzse Zala- és Vasmegye volt; onnan származott
át a többi vármegyékbe is.
Eredete a messze múlt homályába nyúlik vissza.
A középkorban négy megyében /Zala-, vagy Somogy-, Tolna-, Baranya,- és
Vasmegyékben/ is volt Herthelend nevű helység és így ezen helyeken kell a
család eredetét is keresnünk.
Az egyik Zala- és Somogy megye határán lehetett. Ugyanis 1299. febr. 2.-
án a zalavári konvent előtt a bikács nemzetségből való Egyed fiai és Billei
Domokos fiai Pál és Péter egymás között kibékülnek és birtokaik felett osztályt
és határjárást eszközölnek.
A peres birtokok GUG-MINDSZENTE, másképen HURTELEN nevű birtok és
Kisfaludfölde. /"....terram Gugmendscente vocatam seu alio nomine Hurtelen
dictam ...."/. Az egyesség szerint Mindszentet egészen, Kisfaludföldének pedig
egyharmadát átengedték a Billeieknek. Kisfaludföldének a mai szentgyörgyvári
hegy felel meg Nagykanizsától délre1. Gug-Mindszente -alias Hurtelen- is e
vidéken lehetett, éspedig Nagykanizsától keletre, mert ott ma is van Mindszent
nevű puszta2. Mégis pontos helyét egyelőre meghatározni nem tudjuk.
9
Egy HERTELEN nevű helység Zala- és Vasmegye határán Hodász,
Ozmánbükk és Sárfi – Mizdó táján is feküdt és már 1431-ben a Szölczeieké volt,
de ma már nem létezik3. Ez a család már 1304-ben szerepel, mikor Pál
országbíró bizonyítja, hogy Szölczei Domokos fia Miklós és ..... László fia
János köztük bizonyos kurcsitei vasmegyei zálogbirtok miatt folyó pert
beszüntették és a vasvári káptalan embere János a birtokba beiktatta4. A
szölczeiek, kik közül Miklós 1449.1450.1453-ban Vasmegye alispánja volt, a
nádasdi Darabosokkal 1431-ben örökösödési szerződésre léptek és akkor
Szölcze5, HERTELEN és Domonkusolcz helységeket sorolták fel birtokukban6.
HERTELEND nevű pusztát találunk Hőgyésztől dél felé Tolna megyében.
Nemesek nevében fordul elő 1446-ban7.
A XIII. században Baranya megyében említettik HERTELEND
/HORCHOLOND/. Ma Pécstől északnyugatra a hegyháti járásban található
KIS8-és MAGYAR- /NAGY-/HERTELEND és innen nyugatra a határszélen
van a szentlőrinczi járásban HORVÁTHERTELEND. Ezek az 1542.évi
adólajstromban fordulnak elő.
1462-ben a pécsi káptalan jobbágyai említtetnek HERTELEN birtokon9.
Valószínű, hogy a Baranya megyében a középkori oklevelekben említett
Hertelendi nevü emberek innen származtak.
Nevezetesen Visegrádon 1398.jun.25.-én Szécseni Frank országbíró a
Miklós szekszárdi apát és konventje által panaszolt és állítólag Báthmonostori
László emberei által Földvár 10 nevű birtokon elkövetett hatalmaskodás ügyében
vizsgálatot rendel. Az itt említett Báthmonostori László emberei között szerepel
ANTONIUS de HERTELEND....in possessionibus Gheck, Maysa,Lak et
Bezeldeg11. Nevén kívül egyebet nem tudunk róla, de úgy látszik Baranya
megyében szerepel.
1456.máj.27.- én jelenti a szekszárdi konvent, hogy Köszvényesi András és
Gál Töttös László ellen- perbe idéztettek. Ezen oklevélben mint királyi ember
említettik DEMETRIUS de HERTELEND12.
Csernyéd, 1456. jun.12.Tolnamegye birái Velkeni András ábeli és
köszvényesi birtokai ügyében közvizsgálatot tartanak13.
10
Ebben, mint szomszéd van említve FRANCISCUS de HERTELEND;
1481-ben a szekszárdi konvent előtt szerepel Anna, Öcsényi / de Ewchen14/
Bali László özvegyének, később HERTELENDI GYÖRGY feleségének
nyugtatványa Margit, Agárdi Imre felesége, illetőleg Öcsényi Bali Mátyás
leánya számára hozomány és menyasszonyi ajándékok, valamint Nagy-és Kis –
Öcsényben levő birtokrészek ügyében15.
Mint tehát látjuk, az első ős Baranya megye birtokosai között tűnik fel
1398-ban, hol nevét még ma is három község viseli. E vidéken azonban alig egy
századig találjuk őket. A magyar- török élet-haláharcz már 1364-ben megkez-
dődött, így valószínű, hogy őseink a török háborgatások elől menekülhettek
feljebb a Balaton mögé, a Vindornya patak vidékére.
Zalában -ugyancsak 1481-ben- először TAMÁS tűnik fel, ki ekkor már királyi
ember volt16 és akitől a terjedelmes családfa megszakítás nélkül napjainkig
levezethető. Panaszára 1486-ban a vármegye vizsgálatot tart a laki erdejében
elkövetett hatalmaskodás tárgyában. Ekkor már " Laki"-nak is írják az
oklevelek,
tehát nemcsak birtokos volt itt, hanem itt is lakhatott és már ekkor nemes ember
volt. De ugyanekkor volt birtoka Dyason is17.
Gechye János / Talán Gechey 18/ Szentgyörgyvár várnagya és Zalamegye
alispánja 1492. máj. 29.-én rendeletet ad ki, melyben az előtte személyesen
megjelent Kustáni Miklós 19 és Kereszturi László között támadt félreértés és
jogtalanságmegvizsgálására és elintézésére Cheneházi László, Bezeréjd László,
Kustáni Dániel és Hertelendy Tamás és még több megnevezett megbízottat küldi
és Szentandrási Deseő Mihályt bízza meg az ítélet kimondásával, hogy azt neki
bejelentsék20.
1500-ban a vármegye hatósága Tamás és Mátyás kérésére inquirál 21.
Ugyanezek szerepelnek 1501-ben 22 is; 1500 és 1501-ben Tamás birtoka
Egregy23.
Amikor Foki Miklós fiait s özvegyét 1501-ben
beiktatták a dánielkarmacsi és vindornyaszőllősi részekbe, akkor a határos
szomszédok közt volt Tamás is 24.
Ugyanis Karmacs és Egregy községek határai ma is szomszédosak.
11
Tamás felesége Dorottya volt, kitől gyermekei:
1. BERNÁT, ki 1486-ban már szerepel atyjával.
Leánya :
MARGIT 1548-ban említettik, amikor Kustán, Karmacs, Sármellék és
Devecser, már előbb is bírt birtokokat kapja társaival a királytól25.
2. MÁTYÁS lehetett Tamás gyermekei közül a fiatalabb, mert először csak
1495. szept. 14.-én tűnik fel, amikor Wyngarthi Geréb Péter országbíró a zalai
apátságot utasítja, hogy Gersei Pethő Miklós és János panaszát vizsgálja meg.
Ugyanis ezek panaszt emeltek II. Ulászló király előtt, hogy János veszprémi
püspök nem tudni milyen okból több familiárisát, Gáspár és Tamás sümegi
várnagyokat és többek között Laki Hertelendy Mátyást a zalavármegyei Thadika
vára ellen küldötte, akik fegyveresen megtámadták a várat és Gersei Pethő
Miklóst és Jánost halálra keresték. Amiért is a panaszosok kérik, hogy az
igazság kiderítése végett küldessék ki néhány királyi ember, akik szállítsák fel a
vesz-prémi püspököt s a többi résztvevőt, hogy az ügy megvizsgálására
jelenjenek meg26.
Mátyás ekkor már nemes ember volt, mert azon bizonyságlevélben, melyet
az alispánok és szolgabírák Szántón 1496 ápr. 25.-én adnak ki arról a
hatalmaskodásról, melyet Foki Kálmán György nevű rokonával Gersei Pethő
János egyik szántói jobbágyán a vindornyalaki szőlőben elkövetett 27, már mint
"NOBILIS MATHIAS HERTELENDY de LAK" van említve. Neve után
különben mindenhol " de Lak" s egyszer " in Lak" áll, tehát kétségtelen, hogy itt
már birtokos volt s itt is lakott. Ezt az is bizonyítja, hogy 1498-ban Lak és
Dyas birtokait említik az oklevelek 28. 1499-ben Sejteri Kelemen megidéztette
Tamás fia Mátyást 29.1505-ben Hegyi Istvánt beiktatták a Prosznyák Györgytől
vett ramocsai, egregyi, diási és tormaföldi részekbe s a szomszédok között
olvassuk Mátyás nevét is30.
Miksa német-római király 1506-ban sereggel indult hazánk ellen. E
támadásra elrendelte a király, hogy jun. 24.-re készen álljon a telekkatonaság.
E parancsot Zala megye is megkapta és sietett eleget tenni a királyi parancsnak.
Mivel azonban pénz nem volt, a megye közönsége nevében több birtokos Csányi
Balázstól a kapornaki konvent előtt 1100 forintot vett kölcsön.
12
Ezek között a birtokosok között szerepel Hertelendy Mátyás is31 .
1508-ban Sárkány Ambrus, az atyja és fivére panaszt emeltek, hogy Mátyás
vindornyaszőllősi földjük miatt perbe fogta őket a vármegye hatósága előtt,
amely reájuk nézve kedvezőtlen ítéletet hozott s azért a per áttételét kérték a
kúriába, mit a király el is rendelt 32. Amikor 1508-ban Ulászló Sárkány
Ambrusnak adta a magvaszakadt Foki János részeit Diáson, Fokon és
Mihályfalván, akkor a beiktatásnak ellentmond 1511-ben Mátyás33.
1509. jun. 23.-án Mátyás panaszt emel, mert familiárisát Thotfeijew Pétert,
Bwcha Péter fia Benedek, Sitkei László fia Balázs, Boldogasszonyfalvai
Thompa László fia Imre és Koppáni Mátyás fia Ferencz nem tudni mi okból
összeverték. Thotfeijew Péter Radochi Antal Jakab János nevü jobbágyának laki
házába menekült, ezek azonban fegyveresen utána rontottak s itt őt Kis György
Simon nevü fiával, Laki Ambrussal, Bódog Pállal és Tóth Lőrinccel -a birtokos
úr jobbágyaival- véresre verték. Ezért Peren /Perényi/ Imre gróf II. Ulászló
király palatinusa parancsot küld a kapornaki apátsághoz és ebben elrendeli, hogy
Foki Gergely , Radochi Kelemen, Donátházi Mathys János, Cherneházi Illés
János, Forintosházi Forintos Márton vagy Kustáni Pál Királyi emberek
közbejöttével teljesítsenek vizsgálatot34.
1511-ben Mátyás királyi ember 35, 1512 és 1513-ban pedig Zalamegye
szolgabírája volt36.
1524-ben Mátyást ügyvédül vallotta K. Taba Ferenczné 37 és prókátor volt a
Zele János contra Szalapatakai Gergely deák perben38.
II. Lajos király Budán 1524. máj. 23.-án a kapornaki konventhez parancsot
küld, melynek értelmében Felsőkustáni Miklós fia Pál; Sykátori Nagy Ferencz
felesége Klára, néhai Kustáni Dániel leánya; Laki Hertelendy Mátyás felesége
Katalin, néhai Kustáni Miklós leánya; Csabi Basó Imre, Kustáni Lukács
Erzsébet nevü leányának fia; Jusztina, néhai Salkőkuthi Sal Péter felesége,
Kustáni Lukács
leánya és ezek örökösei bevezettetnek Vindornyaszőllős és Pusztalak
zalamegyei birtokokba 39. Vagyis Mustáni Pál, Klára, Katalin és Jusztina,
valamint Csabi Basó Imre kapták 1524-ben Pusztalakot 40 és Vindornyaszőllőst
kir. adományba,
13
köztük tehát Mátyás felesége Kustáni Katalin is.
Mint láttuk, Tamásnak már 1486-ban volt itt birtokba, sőt már ekkor Laki –
nak írják az oklevelek, így ez a birtok kétszeresen, tehát úgy apai, mint anyai
jusson került a család kezére.
Mátyásnak négy fia: János, Mihály, Balázs, Tamás és két leánya Ágota,
Anna maradt. Jánostól származik a zala megyei /vindornyalaki/ főág (13. oldal),
Mihály pedig lett a vasmegyei főág ősapja (77. oldal). Ezeknek utódai
képviselik a családot napjainkban. Tamás főágát (76. oldal) nem tudjuk
unokáinál tovább vezetni, Balázs leszármazottait pedig nem ismerjük.
Zala megyei /Vindornyalaki/ főág
/I. tábla/
Mátyás és Kustáni Katalin gyermekei között JÁNOS lehetett a legidősebb, mert
testvéreivel említve neve mindig első helyen szerepel az oklevelekben.
I. Ferdinánd királynak Pozsonyban 1543. jan. 21.-én kelt s a zalavári konventhez
intézett parancsa értelmében Hertelendi János Mihály fivérével /néhai
Felsőkustáni Miklós Katalin nevü leányának fiai/ Basó Andrással,
néhai Csabi Basó Imre41 és néhai Felsőkustáni Lukács Erzsébet nevü
leányának fiával; és Kustáni Miklósnak Erzsébet nevü leányával, ki
Paghi Károly Péter felesége, törvényesen beiktattatnak Pusztalak és
Vindornyaszőlős birtokokba, melyeket a királyi parancs értelmében
Gógánfai Miklós, Szentiváni István, Ukki István, Köveskuti János és
István, Gemeren Kelemen, Szentimrei Gotthard királyi megbízottak
közreműködésével adnak át nekik 42. Most tehát 19 évvel később a már
1524-ben megadományozott Kustáni Katalin két legidősebb fia,
Hertelendi János és Mihály kapják meg Pusztalakot és
Vindornyaszőllőst Csabi Basó Andrással és Kustáni Erzsébettel.
Ezúttal tehát másodszor.
1546-ban János és Mihály, valamint néhai Csabi Basó András leánya
Krisztina és Kustáni lukács Sal Illés ellen tiltakoznak a sármelléki és
devecseri 43 birtokok ügyében indított perben 44. Az alábbi oklevélből kitűnik,
hogy ezen két birtoknak ők már régebbi tulajdonaosai voltak.
14
Ugyanis 1548. aug.28.-án I. Ferdinánd Feső- Kustán, Dániel Karmacs,
Sármellék és Devecser zalamegyei községekben levő birtokrészeket, melyeket
Paghi Károly Miklós, néhai Kustáni Miklós Erzsébet nevü leányának fiai; LAKI
HERTELENDI JÁNOS, MIHÁLY, BALÁZS és TAMÁS Kustáni Miklós
Katalin nevü leányának fiai; Salkőkuti Sal Illés; néhai Hertelendi Mátyás leányai
ÁGOTA és ANNA; néhai Csabi Basó András leánya Krisztina; néhai
Hertelendi Bernát leánya Margit békésen bírnak, de amelyekre vonatkozó
okleveleik elvesztek, nova donatio czimén nekik adományozza45 . Feltűnő itt,
hogy ezen oklevél Hertelendi Jánost, Mihályt, Balázst és Tamást Kustáni
Katalin fiainak, Ágotát és Annát pedig néhai Hertelendi Mátyás leányainak
nevezi, sőt Sal Illést még közbe is szúrja, holott ezen gyermekek testvérek
voltak, mert -mint tudjuk- Kustáni Katalin felesége volt Hertelendi Mátyásnak.
Basó Krisztina -Hathalmi Lászlóné- azonban már három év múlva meg akart
válni birtokaiktól, mert 1551- ben Hertelendi János, Mihály, Tamás és András
(?), azután Paghi Károly Miklós és Sali Illés eltiltják Felsőkustán, Dániel –
Karmacs, Sármellék és Devecser birtokok eladásától 46. Tehát ebben ugyanazok
akadályozzák meg, mint akikkel együtt nevezett birtokokat kapta.
1551- aug. 24.-én János, Mihály és Tamás zálogba adják Diós nevű
birtokukat Gersei Pethő Antalnak47, 1583-ban pedig István és Farkas fiaival,
Anna és ZSÓFIA leányaival ugyanezt eladja Goriczai Orsits Istvánnak 48, minek
fivére Mihály ellene mond 49.
Jánosnak 1555-ben Fesőkustánban egy portája van50.
1556. dec. 29.-én János személyesen megjelenik a zalavári konvent előtt és
bemutatja István nevű elsőszülött fiát, kinek anyja néhai Zsófia /nobilis/ volt s
kéri a hiteles helyet, hogy állapítsa meg a fiúnak korát. Amint ezt külsőleg
meghatározni lehetett, a fiút hét évesnek minősítették és erről részére
bizonyságlevelet állítottak ki 51.
1558. dec. 27.-én Szent Adorján konventje előtt megegyezik Balya Ferencz
és Györggyel, hogy 38 forintot fizet néhai Balya Péter halálának kárpótlásául 52.
Négy hét múlva 1559 jan. 22.-én János személyesen megjelenik a konvent előtt,
mikor is felesége Magdolna /nobilis/ és István, Farkas fia és Klára, Anna,
KATALIN leányai nevében a felelősséget magára vállalván Felsőkustánban
egy
15
jobbágytelket, Dániel-Gödrös-Karmacson és Felsőkustánban egy szőllőki-
lenczedet 12 forintért néhai Balya Péter halálának kárpótlásául Fekete
Bertalannak és feleségének Orsolyának s ezek István fiának és Zsófia, Margit
leányainak elzálogosítja53. Később -nem tudni melyik évben- Balya Ferencz és
Györggyel ezen ügyben kiegyezik 30 forintba54.
Se első, se második feleségének vezetéknevét az oklevelek sajnos nem
említik, csak azt, hogy mindkettő nemes családból származott.
János birtokai voltak tehát Pusztalak, Vindornyaszőllős, Felsőkustán,
Karmacs, Sármellék, Devecser Zalában és Diós vagy Diás.
Hat gyermekük volt, kik közül ISTVÁN szül. 1549-ben, mert a zalavári
konvent megállapítása szerint 1556-ban hét éves volt. Szüleinek / anyja Zsófia/
első gyermeke.
1560-ban KLÁRA nővérével ellentmondanak Gétyei Jánosnak a gétyei
birtokba való beiktatáa ellen55. István 1583-ban még él, de feleségét és
gyermekeit nem ismerjük.- Másik nővére ANNA, aki 1596 előtt halt meg, mert
férje CSIMA
BÁLINT ekkor már özvegy56.
FARKASt 1559 és 1583-ban említik az oklevelek atyjával. 1615-ben
feleségével SÓSTÓI ILONÁ-val, valamint István, János, Benedek, ILONA és
ERZSÉBET nevü gyermekeivel zálogba veszi a foki 57 és vindornyakereszturi
javakat Berényi Annától58. Ezen gyermekek közül a három fiut 1630-ban
Vindornyalakon említi a nemesi összeírás / Gergely és másik Jánossal /, ezek
tehát itt laktak59. ISTVÁN és BENEDEK utódait ne ismerjük, utóbbi azonban
1661-ben Görbőn szerepel bizonyos ügyben négy disznó miatt. 60
A családot JÁNOS terjesztette tovább fia MÁTYÁS személyében, aki
1630-ban Gyömörei Pálnak végrendeleti tanuja volt. A végrendelet záradéka
ugyanis így szól: "Ezen testamentum lött ilyen becsületes emberek elöt, ugy
mint Erdős István Simeghi Plebanos és Beszprémi Canonoc elöt, -Gömörei
György öcsém elöt, Kis Menyhart, Custos János, Custos Balázs, HERTELENDI
MÁTYÁS, Sándor István , Fényes Máté uramek it való nemes emberek elöt
Geömörey György eöcsém pecheti alat és Hertelendi Mátyás pecheti alatt." A
16
végrendelet papírosának felhajtott alsó szélében ott van Hertelendi Mátyás és
Gyömörei György gyűrűpecsétje ostya alátéttel nyomva. Mátyás pecsétje:
czimerpajzsban egy jobb kar felfelé tartott egyenes mezítelen karddal, a kard éle
előtt a növekvő félhold és a kard hegye körül két oldalt -az akkori szokás- a
tulajdonos nevének kezdő betüi61.
Hertelendi Mátyás gyűrűpecsétje 1630-ból.
Mátyás nevével 1641-ben is találkozunk Kis- Vásárhelyen 62. Feleségét nem
ismerjük, azonban fia volt MIHÁLY, kiről nevén kívül egyelőre semmit nem
tudunk. Mihálynak fia ANDRÁS, ki szintén csak nevével szerepel. Felesége
BODA ERZSÉBET63 volt.
Különös, hogy a család ezen tagjairól a zalai levéltárak semmi, vagy csak
nagyon kevés adatot tartalmaznak. Ezen körülménynek magyarázata csak az
lehet, hogy közhivatalt nem viseltek, vagy kerülve a pereskedéseket csendesen
éltek birtokaikon. A zalavári hiteles hely ezen időben /1575-1757/ nem
működött, illetőleg Vasvárra volt áthelyezve, míg a megyei levéltár ma is sok
feldolgozatlan anyagot rejteget.
Andrásnak Boda Erzsébettel hat fia maradt ( 17. 34. 36. ol.). Közöttük
MIHÁLY lehetett a legidősebb, mert neve testvérei között mindig elsőnek van
említve. 1746-ban megveszi Nagy Katalin gyepüi birtokát64. Felesége
FARKASDI ANNA szül. Szegvár: 1759-ben; mindketten néhaiak. Szegváron
laktak65 . Három gyermekük volt, mert 1764. május 28-án leányuk ÉVA -SZIJ
JÁNOS- felsége az atyjáról reá maradt nemesi birtokrészeket, melyek Lak, Fok,
17
Köveskut, és Keresztur határaiban vannak, eladja MIHÁLY és FERENCZ
testvéreinek66. Utódaikat nem ismerjük.
A második fiú JÁNOS. 1775 május 2.-án még életben volt.
Ugyanis György fivérének gyermekei ekkor osztoztak meg a kustáni földeken és
réteekn s ezen alkalommal a berekben a régi falu helyén egy rétet hat felé - " az
öreg ágokra" hasítottak, értvén ez alatt apjukat öt fivérével. Nevét az oklevelek
többször nem is említik67 , azonban az 1776. április 11.-én történt birtokrendezés
alkalmával a " kustáni Papucs dombján egy darabb föld az ött öregh Agi
atyafisagh között osztatlan maratt 68. " Vagyis János ekkor már nem élt. Utódait
nem ismerjük. – Fivére PÁL 1760-ban néhai. Felesége OLASZ ERZSÉBET.
Birtokai Vindornyalak, Németfalu, Karmacs, Köveskut, Kustán, Fok és
Keresztur69.
Gyermekeik:
I.
ISTVÁN
II.
ILONA előbb JÓSA JÁNOS70, 1766-ban LENGYEL JÁNOS
felesége71.
III.
KATALIN 1765 május 8.-án az apjánál említett községek
határában fekvő örökségét eladja András fivérének és nejének. A következő év
április 19.-én azonban ezen eladást visszavonja és a felsorolt birtokrészeket
másik két testvérének – Istvánnak és Ilonának- adja zálogba 100 forintért 72.
Három nap múlva az első eladást mégis ismét érvényre emeli és mivel
Hertelendi György is még 100 forintot fizetet, a felsorolt birtokokat András,
István és Ilona testvéreinek örökbe átadja.73 Első férje JÓSA JÁNOS, kivel
Vindornyalakon esküdött 1744 február 16.-án. Második BANKÓ ISTVÁN, ki
1765-ben már nem él.
IV. ANDRÁS sz. 1715-ben. 1745-ben Bodor Ilona bevallást tesz Lók,
Keresztur, Karmacs, Vindornyalak és Fok birtokokra András és felsége SZÜCS
KATALIN javára Hertelendi Zsigmond és Pap Mihály szomszédságában 74.
Mgh. Vindornyalak, 1784 február 27. Tőlük származik az u.n.
Gyülevészi ág /II. Tábla/
mely még két nemzedéken át Vindornyalakon maradt, később azonban innen el
származott.
András és Szücs Katalin gyermekei:
A.
LÁSZLÓ sz. Vindornyalak, 1748. dec. 23.
B.
LAJOS sz. Vindornyalak 1755. aug. 15. Apjával az 1790 és
1829
18
Évi nemesi összeírásokban szerepel. Felesége LÉGMÁN ERZSÉBET.
Gyermekeik:
a.
TERÉZIA sz. Vindornyalak, 1780. okt. 9.
b. IGNÁCZ sz. Vindornyalak, 1782.okt.13. Az 1790. nemesi
összeírás említi. Mgh. Vinornyalak, 1804. febr. 29. Felesége SZIGET
KATALIN. - Gyermekeik nem maradtak.
c. ROZÁLIA sz. Vindornyalak, 1785. február 27.
d.
IMRE sz. Vindornyalak,1788.október 31. Az 1790. 1829. évi
nemesi összeírásokban szerepel. Felesége NYÚL BARBARA, kivel
gyermekeik:
aa.
JÓZSEF sz.Vindornyalak,1812.márc. 8. Az 1829. évi nemesi
összeírás említi. Utódai nincsenek.
bb. KATALIN sz. Vindornyalak, 1815. január 21. Mgh.1902. Férje
NÉMETH IGNÁCZ
cc. ZSÓFIA sz. Vindornyalak,1817. augusztus 31. és mgh. u.o.1835.
február 1.
dd. JUDIT sz. Vindornyalak, 1822. december 10.
C.
GYÖRGY sz. Vindornyalak, 1758. április 24. Szintén
megnevezi az 1790. 1829. évi nemesi összeírás. Vindornyalakon lakott.75
Felesége ZSEMBERI JUDIT. Gyermekeik:
a. KÁROLY sz. Vindornyalak, 1792. február 8. Tisztartó Kustánban.
Az 1829. évi nemesi összeírás Vindornyalakon említi, hol birtoka is volt. Mgh.
Vindornyalak 1855. október 15. Felesége HAJAS ANNA sz. 1800 körül
Simonyiban /Vas megye/. -Gyermekeik:
aa.
FRANCISKA sz. Miháld, 1822 április 30.
Mennyasszony volt, mikor 1840-ben meghalt.
bb.
LAJOS sz. Miháld, 1823. augusztus 25. Mgh.
Karmacs, 1902. február 24. Felesége SAÁRA KATALIN. / Saára Ferencz és
Elekes Katalin leánya /. Sz. Zalaszántó, 1833. Mgh. Karmacs, 1913. március.
Esk. Zalaszántó, 1861. június 27. -Leányuk:
VIKTÓRIA sz. Lentikápolna, 1866. augusztus 24. Férje PALLER
JÁNOS sz. Kéthely, 1865. szeptember 17. Körjegyző Karmacson. Esk.
Vindornyalak, 1890. július 3.
D. ANDRÁS sz. Vindornyalak, 1760. okt.24.
E. KLÁRA sz. Vindornyalak, 1762. aug. 8.
F. ÉVA sz. Vindornyalak, 1765. aug. 18.
G. ÁDÁM sz. Vindornyalak, 1765. aug. 19.
b. GÁSPÁR sz. Vindornyalak, 1794. márc. 6. Az 1829. évi nemesi
összeírásban Vindornyalakon szerepel.
c. JULIA sz. Vindornyalak, 1796. febr. 17. Mgh. u.o. 1801. febr. 21.
d. LAJOS sz. Vindornyalak, 1798. nov. 24
19
e. ANNA sz. Vindornyalak, 1800. februar 9.
f. BARBARA sz. Vindornyalak, 1801. december 3. Mgh. u. o. 1803.
március 27.
cc.
IMRE sz. Miháld, 1826. novemeber 6.- 1848. ban honvédhadnagy.
A katonaságtól való elbocsátó levele ( Certificat) szerint " hat als Honvéd bei
den ungarischen Insurgenten gedient" és 1849. december 18.-án bocsátották el
mint hadi szolgálatra alkalmatlan " ohne von Profession". Vagyis katonai rangja
nem volt, tehát nem lehetett hadnagy.- A Certificat szerint a Zala megyei
Kustánban76a született.- Tiszaföldvárnál meg is sebesült.76 Vindornyalakon
testvéreivel egy kis birtokot örököl szüleitől, de 1860 körül ezt eladja. Később
bérlő77. Mgh. Budapest 1901. március 23. Ezen ágnak Imre volt az utolsó tagja,
ki még Vindornyalakon birtokos volt. Utódai elszéledtek, s jelenleg a
Felvidéken élnek. Eső felesége Potyondi és Csáfordi POTYONDY
ANTÓNIA /Potyondy István és Sibrik Ágnes leánya78/, kivel Győrben esküdött
1852-ben. Mgh. Gyülevész, 1859. – Második felesége Hodászi HODÁSZ
MÁRIA sz. Csákány, 1841. márc. 1. /Hodászy Ignácz -mgh. Csákány, 1880.
március 1. - leánya,/ mgh. Andráshida, 1897. február 12. Esk. Csákány, 1860.
augusztus 15.
- Első feleségétől gyermekei:
1.2.3. HÁROM FIÚ, kik kis korukban Győrben egy hét alatt
kolerában haltak meg.
4.
GIZELLA sz. Vindornyalak, 1856. szeptember 16.
Férje RÁKÓCZI LAJOS nyug. Fővárosi tanító Kőbányán.
5.
IMRE sz. Kehida, 1858. március 30.
- Második feleségétől
6. JOZEFA sz. Gyülevész, 1861. október 31. Mgh. Kőszeg, 1931.
február 15. Férje: Pusztarádóczi BODA ISTVÁN sz. Egyházashetye, 1852.
augusztus 6. Táblabíró Győrben. Mgh. Zalaháza, 1907. január 5. Esk. Keszthely,
1881. 6 augusztus 15.
7. MIKLÓS sz. Gyülevész, 1863. július 13. Mgh. u.o.1864. nov. 11.
8. MÁRIA sz. Gyülevész,1865. január 7. Mgh. u.o. 1869. február 11.
9. LÁSZLÓ sz.Gyülevész, 1866. szeptember 11. Miniszteri tanácsos,
1901-ban a lőcsei kerület országgyűlési képviselője, a képviselőház alelnöke,
majd közalapítványi igazgató. Meghalt szív és tüdőtágulásban Budapesten 1911.
március 7.- én. Aláírása:
20
Felesége Kőröshegyi és Adorjáni gróf CSÁKY ELEONÓRA sz. Szepesmind-
szent, 1871. szeptember 4. /Gróf Csáky Albin -sz. 1841., mgh. Szepes-
mindszent, 1925. január 25.- leánya. 79/ Esk. Budapest, 1893. november 18. -
Gyemekeik:
I.
ANDOR sz. Szepesmindszent, 1894. szeptember 1. - 1912.-
ben Seekadett, majd sorhajóhadnagy. 1925-ben követségi titkár
Washingtonban.80 Aláírása:
Felesége HITT ERZSÉBET sz. Berlin, 1905. június 20. Esk. Washington,
1927. március 31.81 -Gyermekeik:
A. IMRE sz. Budapest, 1928. július 1.Felesége TAGGERT TAMARA
Esk. 1949. június 25. Laány testvére : GRACE sz. 1949. szept. 25.
B. PÁL sz. Budapest, 1932. június 10.
II.
MÁRTA sz. Lőcse , 1895. november 9.
III.
ELEONÓRA sz. Lőcse, 1897. január 28.
IV.
LÁSZLÓ sz . Szepesmindszent, 1899. augusztus 13.- 1934-ben
I.oszt. követségi titkár82. Felesége Kisfaludy br. LIPHAY ESZTER sz. Budapest,
1911. október 21. / Br. Liphay Béla és Lánczy Marianna leánya/. Esk.
Budapest, 1930. Július 29.83 -Gyermekük
A. ISTVÁN sz. Budapest, 1933. szeptember 14.
V. GÁBOR sz. Lőcse, 1900. december 26. Volt tengerész zászlós. A
keszthelyi gazdasági akadémia hallgatója 1920-ban. Felesége Békási BÉKÁSSY
KLÁRA sz. Sennye, 1901. március 11. Esk. Sennye, 1926. szeptember 21. –
Gyermekeik :
A. JÚLIA sz. Szombathely, 1929. május 8. Férje: Dr. Gasztonyi
Miklós, sz. 1919 nov 21. Esk. 1963. június 16.
VI. ALBINA sz. Budapest, 1904. szeptember 10. Férje Dévai
GULLYA LÁSZLÓ. Esk. 1933. augusztus 28.
dd. SZIDÓNIA sz. Miháld, 1828.július 13. Mgh. Budapest,
1907. április 30. Férje KAMPIS IMRE számtartó /Kampis János és Potyondy
Terézia fia/ sz. 1816. Mgh. Jaba, 1880. október. Esk. Kehida, 1847. október 28.
ee. LUCIA sz. 1831. december 20. Mgh. Nagykanizsa, 1886. július 31.
Férje GODINA JÁNOS számtartó. Sz. 1823. Mgh. Sümeg, 1891. Esk. Kehida,
1851. szeptember 22.
ff.
KÁROLY sz. Kehida, 1833 április 13. Nőtlen, elzüllött, nyoma
veszett.- Évtizedeken keresztül családunk ezen tagjáról csak ennyit tudtunk, míg
a véletlen világosságot nem derített azon homályra, mely multját eddig fedte.
Ugyanis kiderült, hogy itthon elkártyázta vagyonát és kivándorolt Buones Aires-
21
be. Itt is ezen szenvedélyének élt, azonban nagy szerencséje volt, mert birtokot
tokot szerzett, úgy hogy unokái már hatalmas vagyonnal rendelkeznek.
Monpedritában villája volt, mely azonban ma romokban hever. Birtokán munkás
életet folytatott s általában becsülésben volt része; ma is élnek olyan emberek,
kik nagy tisztelettel emlékeznek meg róla. Különösen csodálta mindenki szépítő
érzékét s azt a szeretetet, melyet kertje s általában birtoka iránt tanúsított.
Felesége olasz származású nő volt, de GENES MANSUETTA PIETRANERA
CLOTILD sz. Genua. Már nem volt fiatal ember, mikor nejétől elvált.
Monpedritában élt egyedül, hol jóval 1896 előtt halt meg. Felesége fiával
Buenos Airesben telepedett le, s itt is halt meg 1911-ben. Esk. Buenos Aires. –
Gyermekeik:
1. ELVIRA, ki már egy éves kora előtt meghalt
2. MANNFERD sz. Buenos Aires, 1856. május 15. Átvette az apjától
Clorindában öröklött birtokot, s azt még szaporította is. Gazdag ember lett
belőle. Birtokán a nagy távolságok leküzdésére saját költségén vasutat építtetett.
Mint apja, ő is nagy tiszteletnek örvendett a lakosság körében. Nem feledkezett
meg magyar származásáról és ősei nevéről, mert óriási birtokának székhelyét
családjáról nevezte el, amennyiben Clorindában " Hertelendi " nevű helységet
alapított, s ott kastélyt épített. Legfőbb vágya volt, hogy ősei hazáját
megláthassa és úgy látszik gyermekeibe, sőt idegen származású feleségébe is
belenevelte a vonzalmat az őshaza iránt. Hirtelen halt meg San – Fernando,
1904. november 26.-án négy nappal előbb, mint Magyarországba való
indulásának napja ki volt tűzve. Felesége MARANA ELVIRA sz. San
Fernando, 1875. május 18. Apja genuai, anyja pedig spanyol származású volt,
1897. december 25. E kiváló nő férje szellemében nevelte gyermekeit, s beléjük
oltotta magyar hazájuk s nevük iránti tiszteletet. Mivel férjének nem adatott
meg, hogy hazáját meglátogassa, engedve leánya kívánságának, eljöttek
Budapestre.- Gyermekeik:
I.
HANNIBÁL GYÖRGY sz. San Fernando, 1898. november 29.
Iskoláit Párizsban végezte. Clorindiában a családi birtokon gazdálkodott,
[majd később Formosaban (Argentinában) gazdálkodott]. Mgh. Buenos
Aires,1959. november 3. Felesége de la BOISSIERE MÁRIA TERÉZIA sz.
Angers, 1895. augusztus 29. Esk. Párizs, 1920. november 16. - Gyermekeik:
A. KÁROLY, MANFRED, sz. Asunción, 1921. november 18. Felesége
VITALINA MARINA ATOSTA. – Gyermekeik:
a.
MARIA LUCIA, sz. Formosa
b.
MARIA ANGELICA, sz. Formosa
c.
d.
22
MARIA CHRISTINA, sz. Formosa
MARIA SILVIA, sz. Formosa
B.
FERENCZ, HUGO, sz. Clorinda, 1923. szept. 14.
C.
JAQULINE, sz. Clorinda, 1926. Férje: ZERVINO NICOLÁS.
D.
JAVIER sz. Clorinda, 1930. Felesége: ZOTTI ADELAIDA.-
Gyermekük: CLAUDIA sz. Asunción
E.
BERNARDO, sz. Clorinda, 1933. augusztus 20. Felesége:
LAURA BENINCASA, sz. Eldorado, 1946. augusztus 30. Esk. Buenos Aires,
1979. február 20.- Gyermekeik:
A.
PAULA, sz. Buenos Aires, 1971. május 27.
B.
MÁXIMO, sz. Buenos Aires, 1972. július 23.
C.
ANDRES, sz. Buenos Aires, 1975. október 23.
D.
DELFINA, sz. Buenos Aires, 1978. szeptember 10.
II.
ROLAND, sz. San Fernando, 1900. november 17. Mgh. Buenos
Aires 1979. december 24. Felesége: BADIA SUSANA.- Gyermekeik:
A.
HERNÁN, sz. Buenos Aires, 1950.
B.
SUSANA, sz. Buenos Aires, 1951.
C.
MARTIN, sz. Buenos Aires, 1953. felesége: SILVINA ASAD.
Esk. Buenos Aires, 1983. április 15.- Gyermekük:
a.
MILAGROS CLARA, sz. Buenos Aires, 1983. december 27.
D.
ESTEBAN, sz. Buenos Aires, 1954.
E.
IGNACIO, sz. Buenos Aires, 1956.
III.
GEORGETTE, CLOTILD, sz. San-Fernando, 1903. április19.
[Mgh. Buenos Aires,1994 tavaszán]. Aminek keresztülvitelében apját a halál
meggátolta, az neki sikerült. Örökölt magyar érzelmei, s nevére való büszkesége
nem hagyták nyugodni, s elkezdett kutatni a magyarországi rokonság után, míg
fáradságát siker koronázta, s azokat 1925. novemberében Budapesten
megismerhette. Aláírása:
Férje: gróf FAILLY GERARD / lakás Chateau de Jonval, Pierrefonds Oise/.
Esk. A jonvali kastély kápolnájában 1926. november 23. [Utódjaik nem voltak.]
Az argentinai életkörülményekre jellemző Failly grófné, szül Hertelendy
Georgette két levelének tartalma 1958-ból és 1966-ból. Ezért ide csatoljuk őket :
23
" Kedves György,
Buenos Aires, 1958. november 19.
Október 31.-iki leveledet pár nappal azután kaptam meg, hogy f. hó 6.vagy 7.-én
írtam Neked miután azt hittem, hogy előző levelem elveszett. Most azonban
nyugodt vagyok, hogy tudom, hogy megkaptad és benne a checket is. Miután ez
így van, talán tovább tudnád adni a másik check egy részét szegény Dénesnek,
kinek most a hideg idők beálltával biztosan szüksége lesz ruhára, cipőre, stb.
Nekem innen nagyon nehéz segíteni, mert itt mindig rosszabb a helyzet és el
vagyok adósodva, részben 5% havi kamat mellett, ami itt jelenleg szokásos. 5
hónap alatt, amióta új kormányunk van, az élet már eddig is szörnyű drága, még
átlag 30%-al drágult, bizonyos cikkeknél még többet .A földadó egy csapással
30%-al emelkedett, a telefon 95 Pesoról, 223-ra és minden hasonló mértékben.
A kormány a pénznyomdát járatja minden aranyfedezet nélkül, ami
természetesen a Peso árának zuhanását idézi elő a többi devizával szemben. Már
igen meg voltunk ijedve, amikor 1 Dollárért 40 Pesót kellett fizetni, de néhány
nap után 81-nél tartunk. Hetenként 500 millió Pesót nyomnak, az infláció ijesztő
és a baj ott van, hogy nem látunk megoldást, mert nincs eben az országban egy
tehetséges és tisztességes ember, aki ebből a csődből kivezetne bennünket. Íme
15 év diktatúra eredménye, amely ebből a gazdag prosperáló országból az
elképzelhető legnyomorultabbat csinálta. A politikusok csak intrigálással és
lopás általi gazdagodással foglalkoznak, amíg csak hatalmon vannak.
Ezen idő alatt pedig senki nem dolgozik, a sztrájkok szünet nélkül egymást
követik, megbénítva az országrész gazdagságát, amely napról napra
szegényedik.
Ha a svájci újságok valamicskét is foglalkoznak velünk, láthattad, hogy az
utóbbi hetek igen nyugtalanok voltak. A megoldások ( az alelnök lemondása )
csupán ideiglenes jellegűek, és igen valószínű, hogy egy polgárháború felé
haladunk. Ebben a tehenek hazájában nem kapni vajat, egy 50 grammos
csomagocska felét nehéz megszerezni és húsban is hiány van. Példájául annak a
chaosnak , amely az egész vonalon uralkodik.
A fegyvercsempész, amelyről írsz a velünk szomszédos birtokon volt
befészkelve. Valóban Formosa roppant nagy és Clorindától ahol lakunk és amit
apám alapított, 120 km-re esik a legközelebbi város, az odaút fölút, melyen
esőben a közlekedés lehetetlenné válik, mert a járművek az árokba csúsznak. Ez
az ország 1930 óta teljes visszafejlődésben van, amióta a katonaság került
uralomra és mindent tönkretett.
A háború alatt volt egy pillanatnyi fejlődés, mert Peron az európai környezetből
húzott hasznot, amennyiben a hadviselőállamokban a búzát, meg a húst
mesés árakon tudta eladni. Mindezt azonban ahelyett, hogy a nemzetnek hasznos
24
beruházásokra fordították volna, Peron és hitsorsosai ellopták. Most a
kommunizmus van itt feltörőben. Az elnökünk kommunista volt, a fivérei ma is
azok és igen aktívak, fontos tisztségeket viselve az államban. Biztosíthatlak,
hogy nehéz elviselni, ami itt történik. Csak földreformról, kisajátításról, stb. van
szó és hisz mi tudjuk, mindez hova vezet.
Ahogy Te csináltad, játszi könnyedséggel átköltöztél, ezt itt nem tudtad volna
megtenni. Elképzelhetetlen lakásínség van, rosszabb mint a lebombázott
országokban és a legtöbb jegyespár nem tud összeesküdni, mert nem talál
hajlékot. Vannak lakások nagy luxussal és mesés árakon, melyek a rendszer és
az előző rendszer tolvajainak megfelelnek, azonban közepes és szerény
hajlékok, amikre szükség lenne, nincsenek.
Még az időjárás is megromlott ebben az országban. Ebben az évszakban már
nagyon melegnek kéne lenni, ehelyett hideg van és szünet nélkül esik, ami a
búza és egyéb gabona megromlásához vezet és még csak ront a helyzeten. Az
ország olyan gazdag, hogy ha a derékszíját szűkebbre csatolnánk és keményen
dolgoznánk, néhány év alatt átvészelhetnénk ezt a chaoszt. Itt azonban dolgozni
senki nem akar. Korrumpálva van minden, ez a rémes. Mindenki a városban
szeretne lakni és a gyárakban dolgozni, amelyekhez azonban nem elég az áram
és kevés az alapanyag, mindez pedig a munkanélküliséget és a további nyomort
növeli.
Genealógiai kérdések nagyon érdekelnek, ami elég rendkívüli, mert ezekben a
fiatal országokban szokatlan, hol alig tudják, ki volt a nagyapjuk és a legkevésbé
sem törődnek vele. Mi nem ismertük nagyapámat, ki jóval apám házassága előtt
halt meg, de apámat sem, mert ő az én 1 éves koromban halt meg. Ez valóságos
szerencsétlenség volt a családra nézve, mert, mint mondják, őt előkelőség és
rendkívüli intelligencia jellemezte. Mérhetetlen nagyságú birtokokat (800.000/
sic!/ hektár) vett Formosaban, vállalkozásai azonban halála után nagyobbrészt
elvesztek, mert igen fiatal és tapasztalatlan felesége nem tudta őket összetartani.
Amikor mi 20 évesek lettünk és elkezdtünk a gazdasággal foglalkozni, már alig
maradt valami és nagy fáradságunkba került, megint egy vagyont összegyűjteni.
Íme 30 év munkájának eredménye, ami majdnem megint elveszett.
Igazán örülök neki, hogy Schweizban vagytok, ami mégis egy civilizált ország,
ahol sok olyan előnyötök van, ami itt nem létezik. Gratulálok gyermekeitekhez,
igen csinosak. Tanítsátok őket franciára, mely nyelv mindennek dacára a
civilizált népek köznyelve. Az angol talán hasznosabb és német
nyelvűeknek
25
könnyebb, de a francia sosem tul sok. Szerencsére mi franciául tudunk levelezni,
hogy is menne máskép? Nem hiszem, hogy eljutok Európába, a tél folyamán
lehetetlen utazni, ha az embernek ilyen pénze van mint a mienk és azt mondják,
januárban, vagy februárban 120-ra emelkedik a dollár. De írjatok mindig örülök
a Rólatok szóló híreknek. Több mint egy éve, hogy idősebb fivéremet láttam és
több mint 10 hónapja, hogy a fiatalabbat. Formosaban vannak, ide 1.500 km-re
és az utazás olyan nehéz és drága, hogy nem megyek, csak ha maradhatok is.
Esetleg karácsonyra utazom, akkor ott ugyan 40 fok van árnyékban, de azt nem
bánom, jobb szeretem a meleget mint a hideget.
Remélem, teljesen be vagytok már rendezkedve és meg vagytok elégedve.
Szívélyesen üdvözlöm nővéredet is ha látod Nektek pedig feleségeddel és
gyerekeiddel együtt minden jót kívánok.
G.de Failly s.k.
Kedves György,
Clorinda, 1966. február 25.
Rég nem kaptam Tőletek hírt és ezt csodálom, mert karácsonyra és új évre
biztosan küldtetek valamit. December 22.-én indultam el B. Airesből és egy
szörnyű utazásom volt: 2 nap és 3 különböző repülőgép kellett ahhoz, hogy
ideérjek, ami egy 3, lassú repülővel mondjuk 5 órás út lenne. Ez idén azonban
szünet nélkül esik az eső. Formosaban a betonpálya még nem készült el, a
repülők nem tudnak földpályán leszállni, így Resistenciaban, a szomszéd
tartomány , Chaco fővárosában hagytak bennünket. Lehetetlen volt tovább jutni,
autóval , vagy busszal sem, minden közlekedés megszakítva. Így egy repülőtaxit
béreltem Formosaig és másnap unokaöcsém kis repülőgépén mentem tovább.
Özönvízszerű záporok borzasztó árvizeket okoztak, melyek az egész
gyapottermést és állatok ezreit pusztították el. Szerencsénkre itt még nem
annyira rossz mint a Chacoban, de ismerek valakit, aki 70.000 csomó banánt
veszített el, ami egy 7 és 10 millió közötti veszteségnek felel meg. Amint ide
repül-
tem, az egész elöntött vidéket
láttam a repülőgépből és most még rosszabb, 2 hónap óta állandó özönvízszerű
záporok, 1200 mm egy hét alatt, ami egy teljes évi csapadékmennyiségnek felel
meg. Valóságos katasztrófa Formosában. 40.000 ember hajléktalan és Chacoban
26
még több. Egy-két nap óta végre már csak néhány kis zápor esik, így reméljük,
hogy ennek a vésznek lassan a végére érünk. Összes utjaink megszakadva, a
távíró és a telefon ugyancsak. Hajléktalanokat csak helikopterrel lehet menteni
miután a repülőgépek csak kevés repülőtéren tudnak leszállni. Egy katasztrófa,
amilyent 50-60 év óta nem értünk meg. Szerencsére eddig nem túl nagy a kár
fivéremnél és Hanibal gyerekeinél, mert ők, lévén birtokaik elég nagyok,
magasabban fekvő területekre tudták az állatokat átterelni (ha ezt egyáltalán
mondani lehet, miután az ország olyan lapos, hogy 1500 km távolságra a
tengertől még mindig csak 60 méter magasságban vagyunk). De mekkora
munka ez, állatok ezreit az áron átterelni, majd pedig légi úton takarmányozni.
Ezekben az új országokban minden igen körülményes, mert a kormányok alig
intéznek valami hasznos munkát, így igen csüggesztő, ilyen nehéz munkát
végezni amellett a rizikó mellett, hogy egy hasonló szerencsétlenség tökéletesen
tönkreteszi az embert. Ilyen körülmények között a posta még rosszabbul
közlekedik mint máskor és én B. Airesből egyáltalán semmi postát nem kapok.
Így remélem, hogy visszaérkezésemkor otthon postát találok Tőletek. Február
végére B. Airesbe kellett volna lennem, de az árvizek engem is akadályoztak.
Néhány földparcella eladási árára várok, azonban a vevőknek sincs pénzük, mert
eladott állat árára számítottak, amit azonban nem kaptak meg. Mindig nehezebb
lesz az élet Argentinában, úgyhogy én szívesen mennék Európába, hogy ott egy
kis civilizált életet lássak viszont. A peronisták megnyerték az utolsó
választásokat és miután egyes szakszervezetek egy sztrájk után 36% béremelést
kaptak, ez a többi munkást is arra biztatja, hogy streikoljon és hasonló emelést
kapjon. Mit szólsz egy 6 milliós városhoz, mint Buenos Aires, ahol a szemetet
25 napig állni hagyják anélkül, hogy összegyűjtenék és mindezt a legnagyobb
nyárban. A kormány elképzelhetetlenül gyenge és tehetetlen és senki előtt nem
kétséges, hogy a peronisták nyerik meg a következő választásokat. Vidám egy
dolog lesz! Gyermekeim nem lévén, szeretnék egy más helyen élni, de hogyan?
Eladni nem lehet semmit, sem hitelre, sem részletre a pénz elértéktelenedése
miatt. Amellett a bevett összegek olyan alacsonyak lennének, hogy átváltás után
alig maradna belőlük valami. Dél-Amerikában a kommunizmus itat át mindent
és én a jövőt illetően igen pesszimista vagyok.
Hogy van Mária? Igen érdekelne, hogyan zajlott le a várt esemény.
Mégis remélem, hogy 2-3 hónapra el tudok menni Európába, hogy ebben az
országban, ahol az embernek valóban csak kellemetlenségei és nehézségei
vannak, minden szórakozás nélkül, az ember egészen el ne tompuljon. A viharok
közepette óriási kánikula van, a szobámba majdnem mindig 30 fok éjfélkor is,
27
az ember nem tud aludni, csak a zuhany és a ventilátor alatt érzi jól magát, pedig
szeretem a hőséget. Az idén azonban nagy a nedvesség és az ember sokat izzad.
Ebben az időben Európában szörnyű hideg van azon néhány újság szerint,
melyeket Paraguayból megkapok, mert itt már az újságok sem jönnek meg,
eltekintve a rádiótól el vagyunk vágva a világ többi részétől. 5 tartomány van
elöntve, több száz millió a kár. Ennek a szegény országnak valóban már csak ez
hiányzott! És én az idén szerettem volna fivéremet és sógornőmet Európába
kísérni – ez nyilván lehetetlen lesz.
Ti már biztosan a nyaralást tervezitek. Tudassátok mikor és hova mentek, hogy
találkozhassunk. Remélem, mindnyájan jól vagytok. Sok szerető csók Lolónak
és a gyerekeknek, Neked sok szívélyes üdvözlet
Georgette s.k.
gg. ILONA sz Kehida, 1837. február 1. Kis korában halt meg.
10. PÁL sz. Gyülevész, 1868. jun 7. – 1890-1895. hadnagy a cs. és kir.
5. huszárezredben. Később m. kir. Igazságügyminisztériumi számvizsgáló és
törvényszéki hites német tolmács. Mgh. Budapest, 1912. márc. 2.- Felsége
Magyalásonyi BARCZA RÓZA /első férje Károlyi Antal Vasmegye alispánla/
sz. Magyalásony, 1863. jun. 12. Esk. Budapest, 1899. ápr. 29. Mgh.
czelldömölk,1933. ápr. 28.
11. JÁNOS sz. Gyülevész, 1870. ápr. 2. Mgh. u.o. 1874. jun. 24.
12. ANNA sz. Gyülevész, 1871. nov. 26. Mgh. egy napos korában.
13. PAULA sz. Kehida, 1873. aug. 13. Mgh. u.o. 1877. aug. 15.
elégett.
14. MALVIN sz. Kehida, 1875. márc.1. Mgh. Gyülevész, 1876.
nov.27.
15. MARGIT sz. Kehida, 1877. okt. 25. Férje Dr KORBULY.
MIHÁLY sz. Pta. Bánhegyes, 1868.júl 9. A cs. És kir. 10. majd 14.
huszárezredeknél szolgált 1888-1896. Okl. vegyészmérnök. Esk. Budapest,
1913. jun. 7.
16. IMRE sz. Kehida, 1879. nov. 6. Kapitány a cs. és kir. 5. huszár-
ezredben. Mgh. Szombathely, 1917. febr. 15. Aláírása:
28
Felesége GOUTH MÁRIA sz. Budapest, 1881. febr. 1. Esk. Budapest, 1908.
aug. 14.
Rigácsi ág / III. tábla/
Mint a 17. és 18. oldalon említettük ANDRÁS és Szűcs Katalinnak hét
gyermekük voltak, melyek alatt a két fiatalabbak Éva és Ádám voltak. A
születésük időpontja éjfél közben volt, mert ÉVA 1765. aug. 18.-án és
ÁDÁM 1765. aug 19.-én Vindornyalakon jöttek a világra. A keresztszülei
Nagy Sándor és Sobori Erzsébet voltak. Ő a legutolsóban született fiú, vezette
tovább az úgynevezett Rigácsi ágot.83a De ő már nemsokára Vindornyalakról
elköltözött. Felesége CSILLAG BARBARA. Gyermeke:
JÁNOS, sz. Tagyon, mely egy község a Badacsonyi hegyekben, 1805.
május 21. Ön kívül több gyermeket nem ismerjük. A keresztszülei Németh
Ferencz és Somlyó Kis voltak. A második felesége Viczai NAGY ÉVA, sz. Kis
Somlyón, 1820. Nov. 11./ nobilis Nagy Antal és Németh Julianna leánya /. Esk.
Egyházashetye 1842. okt. 3. A házassági tanuk Szücs Gábor és Nagy Pál voltak.
–
Az első feleségéről semmit nem tudunk.
Gyermekei:
I. JÓZSEF, sz. Rigács, 1843. szept. 1. Felesége BORBÁLA EGER, sz.
1848. Esk. Rigács,1868.május8.- Gyermekei:
A. GYULA sz. Rigács, 1871. ápr. 9. Mgh. u.o. 1871. ápr. 25.
B. ROZÁLIA sz. Rigács, 1872. nov. 14. Mgh. u.o. 1872. dec. 16.
C. ERZSÉBET sz. Rigács, 1875. nov. 27. Mgh. u.o. 1876. dec. 5.
D. JÓZSEF sz. Rigács, 1878. május 20. felesége ZSOLDOS
ERZSÉBET. Esk. 1909. dec. 22. Lehető utódaikról semmit nem tudunk. E.
MÁRIA sz. Rigács,1883. május 14.
II. LAJOS sz. Rigács, 1848. febr. 11. Felesége NÉMETH ANNA, sz.
1848. Esk. Rigács, 1868. febr. 16.- Gyermekei:
A. ANNA sz. Rigács, 1869. április 28.
B. MÁRIA sz. Rigács, 1870.szept. 22. Mgh. u.o. 1878. junius 5.
C. LAJOS sz. rigács, 1871. okt. 9.
D. KAROLIN sz. Rigács, 1873. május 18.
29
E. ILKA sz. Rigács, 1874. nov. 19.
F. VILMA MÁRIA SZ. Rigács, 1878. május 28. Mgh. u.o. 1878. jun.
5. G. GYULA sz. Rigács, 1880. március 3.
H. GÁBOR sz. Rigács, 1883. május 15. Felesége SZOKOLI MÁRIA.
Esk. Sümeg, 1909 febr. 21. Utódairól nem tudunk.
I. TERÉZ sz. Rigács, 1885. december 28. Mgh. u.o. 1886. junius 23.
J. LÁSZLÓ sz. Rigács, 1892. április 17. Mgh. u.o. 1895. jan. 26.
III. ANNA sz. Rigács, 1847. szept.3.
IV. LŐRINCZ sz. Rigács, 1848.aug. 9.
V. GÁBOR sz. Rigács, 1850. április 16. Felesége ÁGNES
HORVÁTH. Esk. Rigács, 1882. jan. 16. – Gyermekei:
A.
ERZSÉBET sz. Rigács, 1882. dec. 10. Mgh. u.o. 1893.nov.4.
B.
ROZÁLIA sz. Rigács, 1884. dec. 11.
C.
LÁSZLÓ sz. Rigács, 1889. jul. 30. Mgh. u.o. 1889. aug. 20.
D.
BRIGITTA sz. Rigács, 1890. szept. 9.
E.
ÁGNES sz. Rigács, 1893.ápr. 4.
F.
IMRE sz. Rigács, 1895. jul. 6. Mgh. u.o. 1895. jul 15.
G.
ERZSÉBET sz. Rigács, 1897. márc. 19.
H.
MIHÁLY sz. Rigács, 1899. máj. 30.
I.
ILONA sz. Rigács, 1902. febr. 16.
J.
ANDRÁS sz. Rigács, 1904. nov. 28.
VI. ELEONÓRA sz. Rigács, 1852.márc. 1.
VII. JÁNOS sz. Rigács, 1856. febr. 13. Keresztszülei Németh Ferencz
és Sebestyén Ágota. Rigácson szövödéje volt. 1902 után eladta a birtokát és
Pápára ment. Itt vett a belvárosban két húsboltot. Ebben az üzletben próbálta
magát. Mivel őneki nem elégedő szakismerete és kevés kereskedelmi tudata volt
ebben a szakmában és érdeke az üzlete támogatására nem valamit erősen
kifejlesztett volt, nemsokára gazdasági veszteségre jutott. Ennek a következete
az volt, hogy a boltjait el kellett adnia. Azután Kéttornyulakra átköltözött,
később Mezőkomáromra. Ott halt meg 1936. jan. 1. felesége LŐRINCZ
ALAJZIA sz. Zalagyömörő, 1868. aug. 11./ Lőrincz György és Csalló Anna
leánya /. Mgh. Pápa, 1953. aug. 11. esk. Zalagyömörő, 1884. febr.10.
Házastanuk Hertelendy József és Péter Gyula voltak.
Aláírása:
Gyermekeik:
A. ANTAL sz. Rigács, 1889. máj. 13. Mgh. u.o.1893. okt. 18.
B. RÓZSA sz. Rigács, 1892. jun. 9. Mgh. u.o. 1893. okt. 19.
C. MARGIT sz. Rigács 1894 nov. 4. Mgh. Adánd, 1934. okt. 9. Férje:
VARGA SÁNDOR.
30
D. TERÉZ sz. Rigács, 1894. nov. 4. Mgh. 1929. febr. 24. Férje:
HORVÁTH KÁROLY.
E. ALADÁR sz. rigács, 1897. okt. 5. Mgh. u.o. 1898. nov. 15.
F. KRISZTINA sz. Rigács, 1902. jul. 24. Mgh. Pápa, 1992. férje
KOVÁCS JÓZSEF, sz. 1900. márc.12. Mgh. Pápa 1992. jul. 28. Esk. Pápa,
1925. okt. 11.
G. JÁNOS FERENCZ sz. Rigács, 1906. márc. 21. 17 éves koráig a
híres pápai evangélikus járási főgimnázium tanulója. Utána Sopronba az
országhatárvédő katonasághoz ment. Egy pár év után mint őrmesterleköszönt és
állami szolgálatra lépett. 1940. máj. 30.-án tette le a közgazdasági vizsgáját a
magyar királyi pénzügyi igazgatóságnál. Mint 1. osztályos irodatiszt tette le
1945 máj. 5.-én tette le a tisztviselő esküt. – Később, a kommunista hatalom őt
a nemes leszármazása és a katolikus hite miatt osztályellenségű személynek
vezették. Igy őt a foglalkozásában mindig tovább lefokozták, míg a végén
megyei pénztáros lett. Az 1956-os kommunizmus elleni népfeltámadás leverése
után kimenekült 1957. jan. 11.-én a nejével és legfiatalabb fiával szeretett
hazájából Ausztriába, ahova a másik fia 1957. jan. 7.-én már előre mentek.
Végre 1957. jan. 13. a felesége is, a kimenekülés valóságos hajtója, a határon
szerencsésen átjött. A család két nappal később Bécsben ismét szerencsésen
egyesült. A következő két évben Saalfeldben a magyar menekült gyerekek
üdülőjének a tanára volt. Azután Traiskirchenen keresztül visszajött Bécsbe. Itt
egy átképzés után itt mint tervrajzoló dolgozott. Az utolsó munkaévében a
Miklós fia üzletében mint irodavezető volt foglalkoztatva. 1976. dec. 20.-án egy
szívtámadás után Bécsben meghalt. Bécs mellett, Kronbergben a családi sírban
van eltemetve.
Aláírása :
Felesége LACKNER ELISABETH 83b sz. Liesing ( most Bécs), 1908. okt.
31
14. /Lackner Susanne és König Franz -aki a házasság előtt hirtelen eltűnt/
leánya. Esk. Harka 1931. aug. 9. – Gyermekei:
a.
JÁNOS GÉZA sz. Harka, 1932. ápr. 28. A szombathelyi keres-
kedelmi gimnázium befejezése és a katona szolgálata után még három évig a
vízügyi-igazgatóságnál mint alkalmazott dolgozott míg ő kimenekült
Ausztriába.
Bécsben ösztöndíjat kapott az internacionális Ford foundationtól és ezzel a
Philips egyetemen Marburg/Lahn Németországban 1963-ig a közgazda-
ságtudományt tanulta. A tanulmányozás befejezte után Marburg/Lahn
környékén vezető foglalkozásban több cégnél dolgozott. 1992-ben penzióba
ment. 1969. jul. 16. megkapta a német állampolgárságát. Ebben az évben
feleségével együtt egy lakóházat vett Bad Zwestenben, ahol most élnek.
Aláírása:
Felesége Dr. MICHEL INGEBORG sz. Dortmund (D), 1930. ápr. 3. / Michel
Otto és Gertrud Jonas leánya/. Ő mint fogorvos 1958-tól 1968-ig tudományi
egyetemi tanársegéd volt a Philipps egyetemen Marburg/Lahnban. Esk.
Marburg/Lahn, 1961.dec. 22.- Leányuk:
aa.
ANGELIKA sz. Marburg/Lahn, 1962. jun. 8. Ő letette a
gimnáziumot és orvostudományt tanult a Philipps egyetemen Marburg/Lahnban.
Itt promovált mint Dr. med. Férje Dr. ULRICH EIKMANNS, sz. Gelsenkitchen-
Boer, 1963. Juni.13. Ő mikrobiológus. 5 évig tudományegyetemi tanársegéd a
Johann Wolfgang Goethe egyetemen Frankfurt/Mainban. Most ő egy privát
iparnál
dolgozik. Esk Marburg/ Lahn, 1990. szept. 15.
Két gyermekével, Benedikt és Tobias Oberuselban Franfurt /Main mellett élnek.
B.
MIKLÓS ÁRPÁD sz. Répcevis, 1934. nov. 12. Szombathelyen
gépésztechnikusnak tanult. A kimenekülése után Ausztriában 1957-ben meg-
próbálta magát mint önálló vállalkozó. Először egy padló lerakási üzletet nyitott
meg, mely azonban nem remélt sikerrel szaladt. Később,1958-ban, Bécsben
alapított Gábor testvérével egy Autóhűtő- Service kft.-t. Ez a vállalkozó műhely
12 embernek adott foglalkozást és sikeresen gazdálkodott. Az első felesége
halála után eladta az üzletét a konkurrenciának, maradt üzletvezető és a műhely
neve alatt mint Hertelendy Autokühler-Sofortservice tovább működött. Gábor
testvérét mint részestársát kifizette. 1976-ban vett Steinhausban, a Semmering
32
hegyen egy telket és épített magának egy lakóházat, de ő ezt a penzionmenete
után használta álladó lakásának. Addig a bécsi lakásában élt. 1980. márc. 20.-án
kapta meg az oszták állampolgárságát. Mgh. Mürzzuschlag (A) 1999. máj. 28.
Steinhausban van eltemetve. Az első felesége: KREMSER JOHANNA sz.
Schwehat, 1928. jan. 25, mgh. Schwechat, 1959. nov.14. A második felesége:
RODR ELFRIEDE,
sz. Wien, 1948. febr. 2., 1982. okt. 27.-én elváltak. A harmadik felesége VÖLK
ANNAMARIE sz. Wien, 1937. ápr. 27. /Völk Josef, sz. Rökenau,1909 ápr. 4,
mgh. Wien, 1974. aug 2. és Neubauer Anna sz Forchtenau, Mattersburgi járás,
1906. jun. 18. leánya/. Ő szűcs szakmában dolgozott. Esk. Wien, 1986. máj. 23.
Aláírása:
Az első feleségétől leánya:
aa. ELIZABETH sz. Schwehat (A), 1963. ápr. 26. Ő egy
kereskedelmi kiképzést végzett. Férje IPPISCH NORBERT, sz. Bad Ischl 1955.
okt. 14. Állami alkalmazott Bécsben. Esk. Schwechat, 1987. nov. 27. Barbara
leányukkal Schwechaton élnek.
c.
GÁBOR ATTILA sz. Szombathely, 1940. aug. 11. 1956-ban a
vendéglátás szakmát végezte el. Kimenekülése után több helyen dolgozott a
szakmájában, később üzletvezető lett a vendéglátás üzletágában. 1974-ban Bécs
mellett Kronbergben egy telket vett, és épített rá egy lakóházat, melyben ő
minden nyáron lakik, különben Bécsben a lakásábna él. 1979. nov.29.-én
megkapta az osztrák állampolgárságát. 1999. januárban penziósta. Az első
felesége KRAL REGINA sz. Wien, 1946. szept. 28. mgh. u.o. 1978. dec. 20.
Esk. Wien, 1967. jun. 23. – A második felesége MAEDA YUMIKO sz. Tokio,
1947. jan. 5. /Maeda Noboru, sz. Tokió, 1921. máj. 5. költő és belső építész, és
Shinone Tami, sz. Tokió, 1928. jan. 3. leánya./ Ő a tokiói főiskolán zongorazene
tanuló volt. A zongoramestere Cziffra György meghívására 1968-ban Párizsba
jött a zenekiképzése folytatássára. Egy évvel később Ausztriába jött. Mosz ő a
Cziffra-alapítvány Ausztria ország képviselője. Esk. Wien, 1982. jun. 29. Mind
a két házasságából nincs gyermeke. – Aláírása:
33
d. ANDRÁS GYÖRGY sz. Szombathely, 1944. márc. 20. –1957. jan.
11.-én kimenekült ausztriába és 1957 őszeén Németországban Johannisberg/
Rheigauban egy diák internátusba jutott. Ott, Geisenheimben a reálgimnázium-
ban ment iskolába. Az érettségitét 1964 márciusában tette le. AzutánDarmstadt-
ban a technikai főiskolán (1997 óta technikai egyetemre lett átnevezve) építész-
nek tanult. 1971. jul.10.-én megkapta az oklevelét, mint diplomás mérnök
(Dipl.-Ing.). 1971. december óta a Darmstadt városi építész hivatalon, mint
projekt-vezető tervező -legutoljára mint projetmanager- dolgozik. 1974. dec. 2.-
án meg-kapta a német állampolgárságát. 1974. április 23. óta a Hessen
tartomány építésztársaság tagja. A nyilvánossági életben 1981-1984 mint
Alsbach– Hähnleini község tanács tagja és 1985-1988 mint e község képviselője
volt. 1990 óta ülnök helyettes a tartományi törvényszéknél. A kényelmes házát
1976-ban Alsbachban építette meg , melyben eddig a családjával lakik. Felesége
WEBER MARIANNE sz. Miletics, Bácska (JUG), 1941. ápr. 2. /Weber Josef
sz. Miletics, 1920. szept.12. és Friedmann Eva sz. Miletics, 1920. szept. 7.
leánya/. Az érettségi letétele után a Wolfgang Goethe egyetemen
Frankfurt/Mainban tanult matematika és fizika tanárnak. Ő most tanárnő az
egyes iskolán Alsbachban. Esk. Seeheim an der Bergstrasse, 1971. okt. 29. -
Aláírása:
Gyermekeik:
aa.
GÁBOR sz. Gross-Gerau, 1975. márc. 1. Az iskola befejezés
után az alsbachi egyes iskolán és a seeheimi iskolafalu gimnáziumon
érettségizett 1994 jun. Utána a 15 hónapi civilszolgálatot tette le. 1995.okt.–től
gyógyszerésznek tanul a Philipps egyetemen Marburg/Lahnban.Itt tette le 1999.
okt. a második államvizsgáját.
bb. TIBOR STEFAN sz. Gross- Gerau, 1975. márc. 30. Az iskola
befejezése után az alsbachi egyesiskolán és a seeheimi iskolafalú gimnáziumon
érettségizett 1996 jun. Utána a 15 hónapi civilszolgálatát tette le. 1997. okt-től
gazdaságos építőmérnöknek tanul a technikai egyetemen Darmstadtban. 1999.
oktoberben tette le a "kisdiploma" vizsgáját.
I. MÁRIA sz Pápa, 1907. szept.28, Mgh.1907. okt.12.
34
J.
IRÉN sz. Kéttornyúlak, 1909. dec.9. Férje KOVÁCS JÓZSEF
sz.1906. máj. 2., mgh. 1982. április 22. Esk. Ádánd, 1930. január 4. Ő most a
Gyula fiánál Veszprémben lakik.
___________________
ZSIGMOND, András (16.oldal) és Boda Erzsébetnek negyedik fia
Zsigmond, 1760-ban már nem él. Utódait nem ismerjük.
Vindornyalaki ág ( IV. tábla)
Fivére Ádám 1776-ban József fiával szerepel84. Nevét azután az
1790.1829.1845. évi nemesi összeírások Vindornyalakon említik. Felesége
VASMACSICS ERZSÉBET. Utódai ma is Vindornyalakon élnek, azonban idők
folyamán vagyonuk feldarabolódott és ma egyszerű polgár emberek. –
Gyermekeik:
I.
JULIA sz. Vindornyalak, 1759. ápr.13.
II.
JÓZSEF sz. Vindornyalak, 1760. szept.22. Apjával szerepel a
nemesi összeírásokban. Felesége FARSANG KATALIN. Gyermekeik:
A. VENDEL sz. Vindornyalak, 1785. ápr. 29. Mgh.u.o. 1788. dec.16.
B. GÁBOR sz. Vindornyalak, 1787. febr. 3. Szintén említik az 1790.
1829. 1845. évi nemesi összeírások. Felesége TÖREKY JOHANNA.
Gyermekeik:
a.
BARBARA sz. Vindornyalak, 1802. szept. 6.
b.
JÁNOS sz. Vindornyalak, 1803. nov. 21. Mgh.u.o.1805. ápr. 6.
c.
GÁBOR sz. Vindornyalak, 1807. febr.14. A nemesi összeírás
1845-ben említi. Mgh. Vindornyalak, 1873. máj. 4.- Felesége SÖJTÖRI ANNA.
Gyermekeik:
aa. JÓZSEF sz. Vindornyalak, 1826. okt. 1. Szintén szerepel az 1845.
évi nemesi összeírásban.
bb. ANNA sz. Vindornyalak, 1829. jul.26. Férje TÜZES ISTVÁN.
cc. KÁROLY sz. Vindornyalak, 1831. nov.8.-1845-ben a nemesi
összeírás említi. Felesége VECSEI ANNA. Utódait nem ismerjük.
dd. BOLDIZSÁR sz. Vindornyalak, 1834. szept. 20. Az 1845. évi
nemesi összeírásban fel van véve. Felesége VIZKELETY ANNA.
Gyermekeik:
1.
IDA sz. Gógánfa. Férje SZABÓ FERENCZ.
2.
SÁNDOR
3.
ANNA
III. GÁBOR sz. Vindornyalak, 1763. márc.25.
C.
GYÖRGY sz. Vindornyalak, 1789. márc. 9. Mgh. u.o. 1790.
35
szept.13.
D. JULIA sz. Vindornyalak, 1791. máj. 24. Férje MAGYAROSSY
JÓZSEF sz. 1812. Esk. Kehida, 1835. aug. 1.
E.
BARBARA sz. Vindornyalak, 1794. jul. 1. Mgh. u.o.1798. jan. 9.
F.
KLÁRA sz. Vindornyalak, 1796. nov. 22. Mgh. u.o.1827. ápr. 8.
Férje HORVÁTH ZSIGMOND.
G. JÁNOS sz. Vindornyalak, 1799. aug. 3.
ee. JÓZSEF sz. Vindornyalak, 1837. május 16. Felesége SZABÓ
ANNA. Esk. Vindornyalak, 1869. ápr. 7. Gyermekeik:
1.
FLÓRIÁN sz. Vindornyalak, 1869. aug. 11. Felesége MARTON
ILONA. Gyermekeik:
I.
FLÓRIÁN sz. Vindornyalak, 1869. nov. 19.
II. MARGIT sz. Vindornyalak, 1898. szept. 21.
III. ILONA sz. Vindornyalak, 1900. szept. 18.
IV: JÁNOS sz. Vindornyalak, 1905. ápr. 21.
V. ANNA sz. Vindornyalak, 1907. máj. 5.
VI: EMÍLIA sz. Vindornyalak.
ff. BORBÁLA sz. Vindornyalak, 17839. nov. 23. Első férje PÁL
FERENCZ, második SUTLÁK JÁNOS.
gg. MAGDOLNA sz. Vindornyalak, 1842. okt. 10. Első férje
KARDOS
VENDEL, második POTYI JÓZSEF.
hh. BÁLINT sz. Vindornyalak, 1845. febr. 14. Mgh. u.o. 1884. máj. 2.
Felesége NÉMETH ROZÁLIA. Esk. Vindornyalak, 1872. nov. 24.
-Gyermekeik:
1. SÁNDOR sz. Vindornyalak, 1874.márc. 19. Felasége KOVÁCS
BORBÁLA. – Leányuk IRMA sz. Vindornyalak,1907. máj. 3.
2. FERENCZ sz. Vindornyalak, 1876. dec.5. Felasége Szabó Matild.
3. JENŐ sz. Vindornyalak, 1879. jul 6. Mgh. u.o. 1879. jul. 19.
4. LÁSZLÓ sz. Vindornyalak, 1881. jun.17. Mgh. u.o. 1882. ápr. 17.
ii. KLÁRA sz. Vindornyalak,1848. febr. 16. Első férje BÜKKI
MIHÁLY, második SZOMI JÓZSEF
jj. MÁRIA sz. 1852. Férje HERTELENDY GÁBOR sz. Vindornyalak,
1849. szept. 20. Esk. Vindornyalak, 1874. febr. 8.
2. GUSZTÁV sz. Vindornyalak, 1871.szept. 2. Felesége SZOBOLICS
ANNA. Gyermekeik:
I. JÓZSEF sz. Vindornyalak, 1898. febr. 15.
II. SAROLTA sz. Vindornyalak, 1900. jun. 2.
III. ÁGOSTON sz. Vindornyalak,1902. febr. 28.
IV. BÉLA sz. Vindornyalak, 1903. márc. 5.
36
V. IRÉN sz. Vindornyalak, 1907. dec. 20.
3. LAJOS sz. Vindornyalak,1873. okt. 20. Felesége NAGY MÁRIA.
Gyermekeik:
I. IMRE sz. Vindornyalak, 1904. okt. 25.
II. MÁRIA sz. Vindornyalak, 1906. jan. 27.
III. MIKLÓS sz. Vindornyalak, 1907. márc. 29.
IV. LAJOS sz. Vindornyalak, 1908. márc. 26.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
BÉLA sz. Vindornyalak, 1875 .dec. 23. Mgh. u.o. 1877. febr. 26.
JÁNOS sz. Vindornyalak, 1877. dec. 30.
JENŐ sz. Vindornyalak, 1880. aug. 7.
ILONA sz. Vindornyalak, 1882. aug. 30. Mgh. u.o. 1885.márc. 29.
SAROLTA sz. Vindornyalak, 1884. aug. 24. Mgh. u.o. 1885. aug. 9.
PÁL sz. Vindornyalak, 1887. jul. 16. Mgh. u.o. 1887. jul. 30.
_________________________
András (16.old.) és Boda Erzsébet hatodik fia volt GYÖRGY (I. tábla),
akitől György fia révéán terjed tovább a család azon ága, mely 1910-ig volt a
vindornyalaki ősi birtok tulajdonosa. Az oklevelek tanusága szerint
Vindornyalakon lakott85. Felesége PÉTER / PÉTERFFI/ ILONA, aki 1701-ben
születet, 1751-ben özvegy és 1762. jan. 20.-án Vindornyalakon meghalt.
Györgyről -sajnos- bővebb adatok nem állnak rendelkezésünkre, azonban álljon
itt érdekességénél fogva s következő feljegyzés:
"Anno 1775. 1775. die 10. Junii elvégeztetett, hogy valakiknek az
Harangban penzi nincsen midőn az ollyatinnak halotya történik füzessen az
haragra, egy vers vonyásért egy kraiczárt. Vannak pedigh közik az Haranghoz
néhai Nzetes, és Vitlő Hertelendi György maradékinak, ki egyedül maga füzetett
a harang meghvevésekor öt forintokat: a templom penzibül f. 10 a Többi
Testvérjei pedigh ugymint Páll, Sigmond, Mihál maradéki és Ádám füzettek
minyajan f. 5. és így vásárolhatott f. 20 T. Jalics István plebanos Úr ell törvén a
harangot, ujra meghcsináltatván Hertelendi György akkori Fő Birája a Nemes
Vármegyének fizetett ujra flor 5. és így már most a harang vagyon f. 25.
ezeknek tehát maradéki nem tartoznak a harangozásért füzetni. Többnyire mind
tartoznak a Lakosok."
A jelenlegi templom- mint látni fogjuk- csak később épült, így ezer leírás
arra a templomra vonatkozik, melyet az unokák lóistállónak használtak, majd
lebontottak.-Gyermekeik:
37
I.
GYÖRGY 87.sz. 1721. Sajnos nem tudjuk, szülei után Vindornya-
lakon kívűl mely birtokok szállottak reá, de az bizonyos, hogy ősei örökét
nagyban gyarapította. Tíz faluban vett birtokokat, de 14 helység határában
feküdtek ingatlanai.
1755-ben a szántói lakosok a vindornyalaki szántóföldekből akartak
foglalni. Ez ellen természetesen tiltakozik.88
1756-ban a Nemes famíliától megveszi Köveskál, Szepezd, Sóstó, Sásd
birtokakokat 800 frt-ért89. 1759. május 5.-én Csiszár Imre és Varga Julianna
birtokrészeit vásárolja meg Vindornyalakon, Fokon, Kereszturon és
Karmacson90. 1759. május 22.-én megveszi Csiszár István birtokrészeit
ugyanezen négy községben 91. 1771. október 13.-án Szakonyi György stb.
Köveskuton levő birtokrészüket örökbe átadják neki 92. 1771. október 21.-én
szakonyi Anna Köveskuton levő birtokrészét átruházza Hertelendy Györgyre. 93
azonban ugyanezen év december 13.-án Demeteri Sándor és Köveskuti
Zsuzsanna ezen átadásnak ellene mondanak94. 1773 május 11.-én Katona
György Kis-Beke-Karmacson levő kúriájának és a hozzá tartozó
birtokrészeknek megszerzésével gyarapítja vagyonát95. 1773. jun. 8.-án
megveszi Horváth Mózesnek Felső-Kustánban levő birtokrészeit 96. 1773. nov.
20.-án Szentgyörgyön /Somogymegye/ laki Simon Márton stb. Kis-Karmacson,
Vindornyafokon, Keresztúron és Köveskuton levő birtokrészei mennek át vétel
útján tulajdonába 97. 1774. dec. 1.-én Szakonyi István Fokon és Karmacson levő
birtokrészeit szerzi meg 98. 1776. junius 30.-án Szakonyi Anna -Döbröczönyi
Mihályné- vindornyafoki, kiskarmacsi és kereszturi99, szept. 19.-én pedig
Szakonyi Katalin -Németh Györgyné- vindornyafoki és kereszturi birtokrészeit
adja el neki100. 1775-ben osztozik öccseivel a kustáni földeken. Az említetteken
kívül még Mihályfán, Sümegen, Gógánfán voltak birtokai. Karmacson, Fokon,
Mihályfán, Tördemiczen bérbeadott házai, korcsmái, vizes és száraz malmai
vannak101.
Nemcsak vagyonszerző, de jó katholikus is lehetett, mert 1762-ben a
pozsonyi "Mária Szíve" Társulat tagjai között szerepel 102 .
1765. 1757.103 1762104-ben Zalamegye szolgabírája. 1757. szept. 18.-án a
megye részéről részt vesz a zalavári hiteles hely visszaállításán.105
1766. április 26.-án Hertelendi Zsigmond, ifj. András Gábor, id. András,
István, Ilona -Lengyel Jánosné-, Pál, József, Ádám, Mihály, ifj. György, Nemes
Ferencz mint néhai nejétől Hertelendi Katalintól született leányának Erzsébetnek
törv. gyámja egyetemlegesen teljhatalmú megbízottjuknak és ügyvédjüknek
38
vallják106. Ez a megbízás ugyan rokonai részéről történt, mégis a belé helyezett
bizalom és tisztelet jele.
1766. április 29.-én Keszthely lakossága fellázad az előljáróság ellen. Az akkori
főispán -Forintos Gábor- rendelete értelmében a vizsgálatot teljesítő főbíró
Hertelendy György volt, ki a lázadókat elítélte s a földesúr -gróf Festetics
Kristóf- által megválasztott birót és elöljáróságot állásaikba visszahelyzte. 107
1766-ban Albert szász herczeg Litvánia és Lengyelország fejedelmének, mint
Magyarország kir. helytartójának a zalavári konventhez intézett megkereső
parancsa szerepel Hertelendi György részére 108.1768.dec. 28.-án Hertelendyi
Julianna férjét Koczkás Andrást és Hertelendi Györgyöt teljhatalmú
megbízottjának és ügyvédének vallja. 109 1771. ápr. 20.-án Farkas Anna néhai
Hertelendi Zsigmond özvegye, továbbá Hertelendi Anna és főtisztelendő
Hertelendi Mihály Györgyöt és Imrét törv. megbizottjának vallják. 110 Mgh.
Vindornyalak, 1780. jul. 1. Aláírása:
Felesége FORINTOSHÁZI FORINTOS JULIANNA 111/1782. ápr. 14.-még
él112/ Forintos Zsigmond és Keményegerszegi Kemény Orsolya leánya113.
Gyermekeik Rozália, józsef, Gáspár, Judit, György és Mihály. Ezektől ágazik
tovább a család, éspedig Józseftől terjed a torontáli, Györgytől a vindornyalaki,
Mihálytól a lesenczetomaji ág.
A.
ROZÁLIA sz. Vindornyalak,1757.okt.10.
39
Torontálmegyei ág /V. tábla/
B.
JÓZSEF sz. 1758. Az 1718. jul. 21.-én mekötött
passzaroviczi béke értelmében Magyarország felszabadult a rörök járom alól.
III. Károly azonban a Temesvidéket nem kapcsolta vissza az országhoz, hanem
külön tarto-mánnyá alakította. Ezvolt a "Temesi Bánság", melyet még 61 éven
át az osztrák
örökös artományok mintájára idegen tisztviselőkkel idegen szellemben igaz-
gattak. Ezen országrésznek az anyaországhoz leendő visszacsatolását Mária
Terézia rendelte el, s ezt a rendeletet 1779-ben gróf Niczky Kristóf királyi biztos
hajtotta végre. Így tehát e terület is felszabadult az idegen uralom alól.
Azonban az évszázados török hódoltság, háborúk s a portyázó csapatok
nagy pusztítást vittek végbe ezeken a területeken, a falvakat felperzselték, a
lakosságot rabszíjra fűzve elhurcolták 114. Az egész vidék elnéptelenedett, úgy
hogy benépesítésről kellett gondoskodni. Hiányzott az inteligens elem is,
melyet az ország magyar vidékeiről, a felső-magyarországi vármegyékből és a
Dunántúlról kellett ide csalogatni. Az ekként beköltözött urak között volt
Hertelendy József is, ki gróf Nicky Kristóf hívására ment Dél-
Magyarországba, s kit ő a szervezkedő Torontál megye főjegyzőjévé nevezett
ki /1779/. József lett azután a család torontáli ágának megalapítója.
Midőn Niczky királyi biztosi állásáról távozott, azt a tanácsot adta az új
tisztikarnak, hogy használják fel a kedvező alkalmat, amilyen soha többé
kínálkozni nem fog, vegyenek a kincstártól az általa engedélyezett kedvező
feltételek mellett az elnéptelenedett területekből földbirtokokat, s ne engedjék
azokat a idegenek kezére. Az új vármegyékben az idegen elem kerülne
túlsúlyra, s emelkedne hatalomra a magyarság rovására, ha ezt tenni
elmulasztanák. A jó tanácsot tett követte és sokan folyamodtak, hogy a
jószágok árverésen kívül becsáron engedtessenek át. A megyei tisztviselők
közül számosan jelentkeztek birtokvételre. Köztük volt József is, ki a
kincstártól Bocsár falut és a hozzá tartozó mintegy 5000 holdat vette meg
73329 frt 4 kr-ért.115 Megkapta az erre vonatkozó kir. adománylevelet, melyet
1803.aug.23.-án hirdettek ki s még ezen évben a csanádi káptalan birtokba is
iktatta. Zsombolyáról és Nagybecskerekről németeket telepítettek ide, kik
idővel úgy elszaporodtak, hogy jelenlegi létszámuk felülhaladja a szerbekét.
Vindornyalakon levő birtokrészét eladta öccsének Györgynek 21000 frt-ért
40
azon kikötéssel, hogy ha György ága kihalna, úgy az visszaszálljon az ő
utódaira.
Midőn 1779. jul. 12.-én gróf Niczky Kristóf a vármegye ünnepélyes
újjáalakítására Temesvárról Nagybecskerekre indult, a vármegye határszélén
fekvő Újpécs község közepén emelt díszsátor előtt a vármegye küldöttsége
élén Hertelendy József megyei főjegyző fogadta a kir. biztost és ékes latin
nyelvű beszéddel üdvözölte. 1790-1803-ig Torontál megye alispánja volt,
majd kir. tanácsos és aranysarkantyús vitéz lett. Úgy látszik II. József
németesítő törekvéseinek nem nagyon tett eleget, mert a megye a II. József
alatti nehéz időkben is hű maradt hazafias szelleméhez, s ezért "Lovász
Zsigmond kir. biztos agyonlövetéssel fenyegette meg Hertelendy József
alispánt, mire a megye közönsége a certus Sigismundus Lovász-féle
határozatot hozta, mellyel a kir. biztost földönfutónak nyilvánította". Az 1790-
1792. évi országgyűlésen Lázár Jánossal a vármegyét képviselte, mint annak
országgyűlési követe. 1807.-1809.-ig a vármegye kormányzásával ideiglenesen
megbízott főispán volt.115
Bocsáron gyönyörű kastélyt építetett. Ennek –szemtanúk állítása szerint-
nemcsak a külseje volt nagyon szép, de belső berendezése is pazar. Tény, hogy
még az ajtókon is művészi kivitelű, családi czimerrel ékeskedő berakások
voltak. Híres volt még e lak szép és nagy kép-, valamint gazdag könyvtáráról,
mert a kastély ura nagy műveltsége folytán szerető gondozója volt a
művészetnek is. Ez a kúria hosszú ideig központja volt Torontál megye
hazafias mozgalmainak. Innen indult ki a megye újabb kori története. Itt
tartották Torontál megye rendei barátságos értekezleteiket és előzetes
megbeszéléseiket, valahányszor fontos megyei vagy országos közügyekben
kellett
meghatározniok.
Itt állapodtak meg tisztújítások alkalmával a jelöltek személye iránt. Mikor II.
Lipót trónra lép/1790./, itt áldomásoznak az új alkotmányos király
egészségére, s itt fogalmazza Hertelendy József a megye föliratát, melyben a
torontáli rendek sürgetik, hogy Őfelsége mielőbb országgyűlést tartson.
Ezt a nevezetes épületet fia Ignácz örökölte, majd báró Baich Iván kezére
került, ki azt lebontotta. Szép emeletes háza Temesváron is volt a várban, mely
később szintén eladásra került.
41
Mgh. Bocsár,1827.szept.25.Halála után a birtokot gyermekei Károly,
Ignácz és Miksa három részre osztották fel.
Felesége ÉCSKAI LÁZÁR KATALIN Lázár Lukács és Issekutz
Dorottya leánya116. Esk. Nagybecskerek, 1786. jun. 11. Temesváron halt
meg,
hol a -már lebontott- piarista templomban van eltemetve.
Gyermekeik:
a.
KÁROLY sz. Nagybecskerek, 1786. jul. 2. Katonai pályára
lépett. Először kadett volt a Würtemberg-dragományosoknál, hol közel három
évig szolgált, azután a cs. k. 10. huszárezredbe lépett át, melynek kötelékében
1809. márc. 1.-én alhadnagy lett, 1810-1820-ig főhadnagy, 1821-1831-ig II.
oszt. kapitány volt.1831.-ben nyugalomba helyeztetett117.
1814. aug.10.-én a parancsnoksága alatt álló legénység egy esküjével
erősített "Zeugnis"-t állít ki számára, mely szerint midőn 1814. febr. 8.-án az
ellenség a Peschcera nevű erődítményből kitört és az előőrsöket leverve Cavat-
Casseloig előrenyomult, s egy század székely bakát elfogott, más négy
gyalogszázadot pedig hátbatámadva szintén bekeríteni készült, Hertelendy
Károly ezt látva szakaszával minden parancs nélkül megtámadta a túlnyomó
erejű ellenséget, egy tisztet lováról levágott és 30 foglyot ejtett. Az ellenség ezt
látva zavarba jött, amit kihasználva csekély számú legénységével másodszor is
támad, s az ellenséget a váűr előtt húzódó sánczokba űzi vissza.118
1841. febr. 9.-én cs. k. kamarás lett. 119 A magyar nyelven kívül jól
beszélt még németül, latinul és szerbül, keveset tudott francziául és olaszul.
Apjától örökölt birtokán szép kastélyt épített. E kúria még áll, azonban
mint fia életleírásánál látni fogjuk, ma Bayer Alajos tulajdonát képezi. 1853.-
ban 174 hold földet eladott Dörner Mártonnak, a többit fia József örökölte.
Mgh. Bocsár, 1857. jan. 8.
Felesége HRABOVAI HRABOVSZKY LEOPOLDINA 120 sz. Pálócz,
1805. nov.18. Mgh. Bocsár, 1850. márc.31.- Gyermekeik:
aa.
JÓZSEF sz. Bocsár,1833. máj. 25. Tanulmányait a szülői háznál
mint magántanuló kezdte meg, majd a budapesti egyetemen folytatta. Szülei a
közhivatali pályára nevelték, hogy ott használjon hazájának, hol ősei már egy
42
évszázad előtt tündököltek. Ezt a tervet azonban az 1848.-iki események után
bekövetkezett absolutistikus korszak meghiúsította. 1854-ben kiment külföldre
és elvégezte a hohenheimi gazdasági és erdészeti akadémiát, hol oklevelet is
kapott. Ifjú szívét azonban a honvágy haza vonzotta, 1855-ben hazajött s
a
magyaróvári gazdasági akadémiát látogatta. A következő évben megnősült.
Alapos képzettsége és széles ismeretei csakhamar köztudomásúvá váltak,
miért is 1857-ben a torontáli Ármentesítő Társulat elnökévé választotta.
Bocsári birtokán élt és nemcsak ennek kezelésével foglalkozott, hanem az
Ármentesítő Társulat ügyeit is kiváló szakismerettel és tapintattal vezette. –
Midőn a politikai viszonyok 1860-ban megváltoztak, ő is a tett mezejére lépett
és a politikai életben kezdett szerepelni. Alig néhány hónap múlva kiváló
tehetsége és minden téren észlelt tapintatossága révén annyira ismert alakká
lett, hogy 1861. febr. 4.-én nagy lelkesedéssel a nagykikindai járás
szolgabírójává választották. Ezen hivatalát a provisorium bekövetkeztéig
viselte, mikor is a megye alkotmányos tisztikarával együtt lemondott. Az
ideiglenes kor-
mány mindent
megkísérelt, hogy őt megnyerje, sőt annyira óhajtotta volna megtartani a
nyilvános szolgálatnak, hogy egyéb kecsegtető ígéretek mellett az első alispáni
állással is megkínálta, melyet azonban ő visszautasított.
Visszavonult Bocsárra, hol 1864-ig gazdálkodott. Ekkor eladta apjától
örökölt birtokát gróf Pálffy Gézának, ő maga pedig családjával együtt
Budapestre költözött, hol minden idejét a tanulásnak és a tudományoknak
szentelte és közben kitűnő eredménnyel ügyvédi oklevelet szerzett. A birtokot
a kastéllyal Pálffy azután árverésen eladta Bayer Gyula szentmiklósi gyertya
gyárosnak. Mindkettőnek jelenlegi tulajdonosa Bayer Alajos. Hertelendy
Gyulától örökölt 120 holdat, melyet haláláig megtartott.
József azonban határozott foglalkozás nélkül nem tudott meglenni.
1864-ban a Pozsonyban megalakult Magyar Biztosító Társulat bánáti
vezérügynökségét vállalta el, melyben nagy előszeretettel dolgozott, itt is
bebizonyítva, hogy egyetemes képzettséggel bírva tehetsége minden nemes és
hasznos téren kész és képes érvényesülni.
Az alkotmányos korszak beálltával 1867. máj. 9.-én nagy lelkesedéssel
megválasztották a törökkanizsai járás bánátkomlósi
kerületének
43
főszolgabírójává. Négy évig volt e járás főbírója, s ezen idő alatt olyan ered-
ményeket ért el, hogy a lakosság benne nemcsak az erélyes vezetőt, hanem
egyúttal a nemes lelkű támogatót és önzetlen emberbarátot tisztelte és szerette.
Nálánál nemesebb érzésű és gondolkodású embert alig lehet elképzelni. Ezzel
ragadott magához szegényt és gazdagot egyaránt. Egy választás alkalmával
jelentették neki, hogy a nép a kirendelt katonaság lovait kővel dobálja. Kiment
közibük- még egy pálcza se volt kezében- és egyszerre csend lett, a nép pedig
ahol érte ruháit csókolta.
Midőn 1871.-ben a törvényszéket szervezték, Józsefet miniszteri biztosi
minőségben a nagykikindai törvényszék és a hozzá tartozó 5 járásbíróság
szervezésével bízták meg és ugyanezen év szeptember 20.-án a nagykikindai
törvényszék elnöke lett.
1874.jan.19.-én a király Torontálmegye főispánjává nevezte ki. Ezen
méltóságában febr. 23.-án tartott rendkívüli közgyűlésen iktatták be. Este
fáklyásmenetet, a színházban díszelőadást rendeztek tiszteletére, ezután pedig
kaszinóban ünnepelték nemzetségekre való tekintet nélkül. Az egész vármegye
örömmámorban úszott, mert eddigi szerepléséből is jól ismerték kiváló
tehetségét és tőle várták a rend és nyugalom helyreállítását a vármegyében.
Hivatalbalépése után nyomban hozzáfogott, hogy a fejetlen közigazgatást
rendezze, a zilált anyagi viszonyokat egyensúlyba állítsa és a pártokra szakadt
lakosságot egyesítse. 1875-ben a nagykikindai kiváltságolt kerület
főkapitányává neveztette ki s ezt a hivatalt a kerületnek -az 1876.évi XXXIII.
t.c. alapján történt- Torontál megyébe való bekebelezéséig viselte. Hogy ezt a
nagykikindai vérmes nemzetiségek között simán és a magyar állameszme
teljes diadalával sikerült keresztülvinni, az József megfontolt erélyének és
nyugodt önuralmának volt köszönhető. Az 1876-1877.évi nagy árvizek
alkalmával teljes hatalmú kormánybiztos volt és fáradhatatlan tetterejének,
valamint kitartó munkásságának volt köszönhető, hogy jelentékeny termékeny
területeket sikerült megmenteni.
1877 őszén egyhangú kérelemre kinevezték a Felsőtorontáli
Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat kormánybiztosává. Ezen hivatalát
44
haláláig viselte. 1878-ban Versecz város kormánybiztosa lett. Négy évig
töltötte be itt hivatalát, mely idő alatt ritka tapintatossággal rendezte e város
bonyolult ügyeit és kényes kérdéseit. Széleskörű tevékenysége Legfelsőbb
Helyen is méltánylásra talált, amennyiben 1878-ban Őfelsége a Szent István-
rend kiskeresztjével tüntette ki.
Midőn a szegedi árvíz /1879. márc.12./ után a szerencsétlen lakosság
Torontálba menekült, őt bízta meg a kormány a nép elhelyezésével és
élelmezésével.
A vármegye visszaállításának 100. évfordulóját 1879. szept. 20.-án és követ-
kező napjain ünnepelte meg Torontál közönsége. Ezen ünnepélyek negyedik
napján /szept. 23. tartott közgyűlésen a vármegyeház nagytermében leleplezték
arczképét, melyet érdemei elismeréséül Pallik Bélával festetett meg a
vármegye közönsége. Ez alkalommal Várady Mihály törvényszéki elnök
tartotta az üdvözlő és méltató beszédet. A képet a vármegye részéről Dániel
János alispán vette át, majd Poroszkay Béla főügyész felolvasta Lauka
Gusztávnak erre az alkalomra írt, a főispánt dicsőítő -itt következő- ódáját: .
" Hertelendy József arczképének leleplezése ünnepélyére
1879. szept 23.-án
Ünnepély, érdemrend, díszjelvény, koszorú
Bár minő hatalom, s kegy által adatnak,
Hogyha nem az érdem dicsfénye emeli,
Hitvány játékszerek, s üres zaj maradnak.
Fényt és dicsőséget csak az nyer általok,
Akinek érdeme magában is ragyog!
Mert a mi igazán nagy, nemes, s magasztos,
Azt nem kell a hirnév szárnyára emelni,
Az elismerését a nemesb lelkeknek,
Kitüntetés nélkül is meg fogja nyerni.
S ha nem gyújtanak is világot nevének
Érdemei őrzik azt meg a jövőnek.
45
A midőn Torontál a kétszer nemesnek,
Arczképében állít maradó emléket,
Aki e megyétől szeretve s tisztelve,
Üli meg méltón a főispáni széket:-
Két emléket emel! Egyiket magának,
Másikat a haza hű, s derék fiának.
Magának! Mert érdem, hogyha az érdemnek
Elismerést juttat a hála s kegyelet,
És nem szolga -, hanem erős szabad lelkek
Önzetlen vonzalma, rendeznek ünnepet.
Ünnepet-a melynek legragyogóbb fénye:
Egy küzdelmes pálya üdvös eredménye.
Mi tudjuk mindannyin, a kik Őt ismerjük,
Hogy e kitüntetés oly férfinak jutott,
A ki mikor a hon s nép érdekét védte,
Soha sem engedett, soha sem alkudott.
És minden örömét csak abban találta,
Ha honát as megyéjét sikerrel szolgálta.
Idők nyomán, ha majd a jövő nemzedék
Szemeit kérdőn ez arczképre emeli,
A gondosan s hiven megőrzött hagyomány,
Míg az arczkép fenn áll, mindég ezt feleli:
Ez Ő! Hertelendy! A jóság, szeretet,
Hazafiság, munka, értelem, becsület!"
Főispánsága alatt 1882-ben bukovinai csángókat csalogatták vissza
őshazájukba és sikerült a pancsovai járásban két helységet a letelepítés által
létesíteni. Az egyiket 1883. jul. 21.-én József tiszteletére Hertelendyfalvának
nevezték el 121. 1885-ban Őfelsége örökös főrendiházi tagnak nevezte ki. A
vármegyei közönség e feletti örömének és szeretetének az őszi közgyűlésen
Dániel János Bizottsági tag adott kifejezést. Az u.n. Überland-földek meg-
46
váltásával és rendezésével a kormány 1887-ban kormánybiztosi minőségben
Józsefet bízta meg. Ezt a nehéz feladatot is simán megoldotta.
Emlékét Hölzl zeneszerző egy indulóval örökített meg. 122
A főispáni méltóságot -közel 18 éven át- haláláig viselte, mely a vad-
regényes Marilla völgyben 1891. aug. 31.-én vetett véget tevékeny életének.
Halálával nagy gyász szakadt a vármegyére, mert nevéhez úgyszólván a
vármegye fejlődésének fénykora fűződik. A törvényhatóság a vármegye
halottjának tekintette őt és holttestét Marilla völgyről hazahozatva a
gyászkárpittal bevont székház dísztermében helyezte ravatalra. A beszentelést
és
az egyházi szertartást Dessewffy Sándor csanádi püspök végezte fényes
segédlettel. A ravatalon és körülötte közel 200 koszorú volt elhelyezve és a
temetésen a szomszéd törvényhatóságok, egyesületek és társulatok képviselői s a
megye közönségének ezrei voltak jelen. A holttestet beszentelése először a
megyeház parkjában történt, innen a helybeli plébániatemplomba vitetvén
újbóli beszentelés után a gyászmenet a vasúti állomásig vonult, melyet
Mihalovits Ödön árvaszéki elnök nyitott meg a vármegye gyászfátyollal bevont
ősi zászlajával. Utána a keresztet Bakalovits Ágoston központi főszolgabíró,
kitüntetéseit pedig br. Feilitzsch Berthold aljegyző vitte. A koporsót Kéler Ákos
tb. Főügyész, Hegedűs Miklós és Botka Béla főszolgabírák, Kajtár Jenő ülnök,
Reiter Oszkár, Keresztes Aladár és Zsiros Imre alszámvevők, Horváth
Zsigmond tb. Főszolgabíró, Tullics György, Kálmán Imre szolgabírók, Bartofy
István és br. Hauser Károly joggyakornokok vitték felváltva, majd a gyászoló
közönség beláthatatlan sora következett.A hamvakat Bocsárra szállították, s ott
helyezték örök nyugalomra a családi sírboltban nagynevű ősei mellé.
Szeptember 14.-én a vármegye rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az elhunyt
érdemeit jegyzőkönyvben foglalták és elhatározták, hogy az általa
kezdeményezett nagybecskereki kórházat " József" közkórháznak fogják
elnevezni, ami 1895.november 24.-én a kórház megnyitásakor meg is történ.
Elhunytát az egész vármegye közönsége siratta, mert bölcsessége, a
közigazgatás minden ágában való jártassága, férfiúi egyenessége, tapintatossága,
mérséklete és nemes szíve oly eredményesen kormányozták a megyét, hogy
vezetése alatt az a boldogság és megelégedés magaslatára emelkedett.
Krassó-Szörény vármegyének is kinevezett főispánja volt.123
Felesége DÁVODI és NEMESVIDI BAKÓ ZAIDA sz. Istvándi,
1828.junius 19. Mgh. Bocsár,1908.febr.10./ Bakó Farkas 1799 –1871. és
Balaskó Mária leánya /. Esk. Nagykikinda,1856.aug.11.- Gyermekeik:
47
1.
MÁRIA sz. Bocsár, 1857. okt.5. Mgh. u.o. 1857.okt.13.
2.
GIZELLA sz. Bocsár, 1858.aug.19. Mgh. u.o.1859.aug .17.
3.
JOSEPHIN sz. Bocsár, 1861. szept.17. Apjától 60 holdat
és ugyanennyit vett Hertelendy Imrétől. Halála után férje lépett örökébe, ki után
a birtok felét Hertelendy Ferencz kapta, másik fele pedig édesapja végrendelete
szerint Hertelendy Margit /Juhászné/ gyerekeire szállott, kik azt eladták.
Mgh. Wien, 1899. márc. 1. A bocsári családi sírboltban van eltemetve. Férje
GAISIN GYÖRGY sz. Sajkásgyörgye,1856.máj.9.,ezredes Őfelsége kir. magyar
testőrségénél. Mgh. Bocsár, 1924. szept. 24. Esk. Nagybecskerek, 1887. jun. 2.
4.
MARGIT sz. Bocsár,1862.aug.30. Az apjától örökölt és a Hertelendy
Ferenctől vásárolt 60-60 holdon gazdálkodik. Ez a 120 hold, valamint
Ferencznek előbb Josefinnál említettt 60 holdja az utolsó maradványa annak az
5000 holdas dominiumnak, melyet a torontáli ág megalapítója szerzett. Mgh.
Bocsár, 1935.márc.15.Férje KISLAPÁSI JUHÁSZ ZSIGMOND sz. Dibske,
1858. nov. 30. -1893 óta cs.és kir. kamarás, ezredes a kir. magyar testőrségnél
Wienben. Mgh. Bocsár, 1921. okt. 7. Esk. Nagybecskerek, 1883 .dec. 22.
bb. MATILD sz. Beodra, 1838. nov. 21. Első férje DEBRECZENY
RUDOLF, második KIENBERGER JÁNOS ezredes.
cc. HERMIN sz.Beodra, 1840. márc. 2. Mgh. Nagybecskerek, 1892.
jun. Férje HADFFY DÖME
dd. ILONA sz. Bocsár,1843.jul.29. Mgh. u.o. 1844. aug.11.
ee. IGNÁCZ124 sz. Nagybecskerek,1789.jul.30. Egyik kiváló alakja
volt a család bocsári ágának.
Az 1809. ápr.11.-én tartott megyei közgyűlésen a nemesi felkelő sereg első
svadronyánál második kapitánynak választják meg. Apja nyomdokai haladva
tanulmányainak végeztével a közhivatali pályára lépett, s ő is a megyei életnek
volt agilis szereplője.1820. aug. 1.-én tartott megyei tisztújításon a nagybecs-
kereki kerületbe főszolgabírónak választják. 1828.-ban Temes megyei tábla-
bírónak nevezték ki. 1831-1835-ig Torontál megye alispánja, 1835-1839-ig
helyettes főispán. 1839. máj. 13.-án tartott közgyűlésen a szokásos ünnepélyes-
séggel valóságos főispánnak iktatják be, s e hivatalától 1845-ben válik meg.
1833-ban telepítette Józsefházát, mely azonban 1849 után feloszlott. 1838-ban
cs. és kir. kamarás lett125, majd udvari tanácsos.1842.-ben testvéreivel Bocsáron
r. kath. templomot építtet, mely alatt a csanádi sírbolt is el van helyezve.
48
Ignácz kezdte Dél-Magyarországon a földbirtok ármentesítését. Nagy nevet
s örök emléket szerzett magának a délvidéki közgazdaság történetében azzal,
hogy a Tisza és a Maros szögletében fekvő területeknek az áradások ellen
való
védelmére mérföldekre terjedő töltéseket építtetett, s ezáltal több mint 100.000
hold ártéri földet hasznavehetővé tett.
Apjának bocsári gyönyörű kastélyát és birtokának 1/3 részét örökölte.
Vendégszerető házában sokszor nagy számmal jelentek meg a rendei, s Ignácz
akárhányszor megtette, hogy ide hívta egybe a megyei közgyűléseket és sokszor
egész héten át a saját költségén és saját asztalánál látta el az egybegyűlteket126
Mgh. Bocsár, 1856. aug. 13.
Felesége ZIHRER ANNA sz. Karlócza, 1798. máj. 24. Mgh. Bocsár, 1848.
aug. 31. Esk. Beodra, 1832. jan. 11.- Gyermekeik:
aa.
KATALIN sz. 1832. Hertelendy Gyulától 60 hold öldet örökölt. Mgh.
Budapest, 1896. okt. 5. 127 Férje FUTAKI gróf HADIK GUSZTÁV sz. 1801. jun.
23.-1835-ben a 6. huszárezrednél kapitány, azután nyug.cs. k. alez-redes, volt
honvédezeredes. 1848-ban forradalmi tábornok és a szegedi hadtest
főparancsnoka. Jelszava: "Tettben az élet." Birtoka Szemlak. Mgh. Tétény,
1873. jun.12. Esk. 1851.okt. 14.128
bb.
MÁRIA sz. 1834. febr. 24. Mgh. Nagybecskerek,1836. márc. 7. A
bocsári családi sírboltban vab eltemetve.
cc.
ILONA sz. Nagybecskerek, 1835. jul.31. Mgh. Bocsár,1836. jan.18.
dd.
IMRE sz. Bocsár, 1837. okt. 13. Az 1878. dec. 15.-én tartott rend-
kívüli közgyűlésen párdányi szolgabírónak, majd 1889. dec. 6.-án ugyanott fő-
szolgabírónak választjákmeg.129
Apjától örökölt birtokot a kastéllyal együtt eladta Stutz nagykikindai
gyógyszerésznek, kitől mindezt később báró Baich Iván vette meg. Ezt a
kastélyt, mely a legrégibb volt, -mint már említettük- Baich lebontatta, mert két
kastély fenntartása túl nagy teher lett volna a birtokra. Ezután Imre megvette
Párdányban a gróf Buttler-féle kastélyt, melyet 1860-1870 között Bodganovics
Dávid és fiai újból felépítettek, Imre pedig 1910-ben teljesen átépített. –
Hertelendy Gyulától 60 hold földet örökölt , mit azonban hamarosan el is adott
49
Hertelendy József örököseinek.1908.-ban Ferencz József rend lovagkeresztjét
kapta. Mgh. Párdány,
1914. okt. 9. A bocsári családi sírboltban van eltemetve. 130
Aláírása:
Első felesége IVÁNDAI KARÁTSON ILONA. Második felesége
SCHWARTZ TERÉZ sz. 1849. jan. 10. Mgh. Párdány, 1902. dec. 26. A bocsári
családi sírboltban van eltemetve. Esk. Törökbecse, 1870. nov. 5. – Második
feleségétől gyermekei:
1.
FERENCZ sz. Aracs, 1871. dec. 11.-1903 .márc.23. II.
aljegy-zőnek,1907.dec.16.-án pedig párdányi főszolgabírónak választják meg.
Ezen hivatalát 1918-ig – a román illetve szerb megszállásig- viselte. A háború
alatt szerzett érdemeiért a II.oszt. polgári hadiérdemkeresztet kapta. A Tomisacz
Szabályozó és Belvízlevezető Társulat elnöke131. Hertelendy Katalintól 60 hold
földet örökölt, amit azután Hertelendy József örököseinek adott el. 1924-ben
Gaisin Györgytől örökli feleségének Hertelendy Josefinnek 60 hold birtokát,
melyen egy darabig gazdálkodik, 1928-ban azonban ezt is eladja.
Felesége STAGELSCHMIDT LUJZA sz. 1881. máj. 9. Esk. Nagybecs-
kerek, 1899. máj. 6.- Gyermekeik:
I.
BERTA
sz. Nagybecskerek,1900. ápr. 6. Férje Kislapási
JUHÁSZ
JÓZSEF. Esk. Bocsár.
II.
ILONA sz. Párdán, 1901. aug. 20. Férje Marossy József.
III. ERZSÉBET sz. Nagybecskerek, 1902. szept. 30. Férje
JANKULOW MILÁN Esk. Párdány, 1926. ápr. 19.
IV. MÁRIA sz. szeged,1909. jul.13. Férje Elek Róbert.
2.
ANDOR sz. Törökbecse, 1874. jan.15. Mgh. u.o. egy
hetes korá-ban.
3.
SAROLTA sz. Törökbecse, 1874. jan. 15. Mgh. egy éves
korában.
4.
HEDVIG sz. Aracs, 1874. dec. 17. Férje KOCH JÁNOS
sz. Nagy-Gáj, 1877. febr. 8. Esk Nagy-Gáj, 1905. jan. 28.
5.
KATALIN sz. Törökbecse, 1878. nov. 11. Férje dr.
Baranyi Antal sz. Temesvár, 1878. ápr. 29. Esk. Nagy-Gáj, 1909. jan. 10.
50
6.
ETELKA sz. Párdány, 1880. márc.10. Férje NAPHOLZ
LAJOS sz. 1867. jul. 9. főszolgabíró Törökkanizsán.Esk. Párdány,1895.szept.
23.
7. JÓZSEF sz. párdány,1882.szept.12. Bankhivatalnok. A háború /
1914-1918/ alatt fel volt mentve, ennek dacára azonban kiment a harctérre és a
háborút végigkürdötte. Felesége ELEK ERZSÉBET sz. Nagy- Gáj, 1894. jan.
16.
Esk. Nagy-Gáj, 1914. máj. 10.- Gyermekeik:
I.
MÁRIA sz . Versecz, 1915. febr. 15.
II.
ILONA sz. Fehéttemplom, 1918. szept. 11.
III. JÁNOS sz. Kaposvár, 1924. jan. 30.
8. IGNÁCZ sz. Párdány, 1885. márc. 13. M.kir. csendőrőrnagy.
Első feleségeelesége Felsőőri CSERESNYÉS IRÉN sz. Budapest, 1892. ápr.15.
Mgh. Tolatamási ,1918.okt.21. Esk. Szeged, 1913. jun. 14. Második felesége
Felsőőri CSERESNYÉS SAROLTA sz. Jászberény, 1901.okt. 2. Esk.
Szeged,1920.jun.16. Mindketten Cseresnyés László ezredes a m. kir. 3.
honvédhuszár ezrednél, mgh. Budapest, 1918.jan. 21. leányai. Első feleségétől
gyermekei:
I. LÁSZLÓ sz. Szeged, 1914. márc. 27.
II.
BÉLA sz. szeged, 1915.jun.11. Mgh. anyjával egy napon
-mindketten
spanyol betegségben- Tolnatamási, 1918. okt. 21. A bocsári családi sírboltban
vannak eltemetve.- Második feleségétől:
III. IMRE sz. Pápa, 1926. szept.9.
IV. MÁRIA sz. Pápa, 1926. szept.9.
9. ANNA sz. Párdány, 1886.jun.23. Férje KISS ISTVÁN sz. Enying,
1879. máj. 9. Esk. Párdány, 1906.jan .27.
c. ANTÓNIA sz. Nagybecskerek, 1791. dec. 8. Mgh. Wien,1860.máj.
18. Férje br. LEBZELTERN VILMOS 1841.-ben cs.k. ezredes 132, később
altábornagy és Frigyes főherczeg főudvarmestere. Mgh. 1869. márc.31.
d. MIKSA133 sz. 1792. Az 1830.szept. 8.-iki országgyűlésre Torontálmegye
követének választják meg Ivándai Karátson Istvánnal. Tagja volt azon öttagú
küldöttségnek, mely 1833-ban Deák Antalt képviselői pályájának folytatására
kérte fel134. Az 1833.évi országgyűlésen felhívja a rendek figyelmét a Károly
városban nyomtatott " Sollen wir Magyaren werden?" című gúnyiratra, melynek
szerzője sértő gúnnyal támad ja meg a magyarosítási törekvéseket135. Az
1834.ápr.7.-én tartott országos értekezleten katonai határőrvidék polgárosítását
51
indítványozta. 1839. –ben Temesvár szab. Kir. város díszpolgárává választotta.
Az 1839. máj. 13.-án tartott megyei közgyűlésen az 1839.évi országgyűlésre
követnek választják meg gróf Szapáry Józseffel. Ezen az országgyűlésen a
büntető törvénykönyvi javaslat tárgyalása alkalmával az esküdtszéki intézmény
ügyében tizenheted magával egy különvéleményt írt alá 136. Az 1843-1844.évi
országgyűlésen indítványára a rendek országos végzésben jun.20.-án kimondják,
hogy ezentúl az országgyűlés minden tagja magyarul köteles szólalni. 137 1848.
jul. 2.-ra összehívott országgyűlésre a billétei kerületben választják meg
követnek.138
1849-ben a debreczeni konvent Torontálmegyébe kormánybiztosnak
nevezte ki. Emiatt a pesti haditörvényszék 1851. okt. 6.-án két év várfogságra és
birtokának konfiskálására itélte el. Ebből /Kufsteinban vagy Olmützben ?/ négy
hónapot ki is töltött, azonban Ignácz bátyjának feleségfolyamodványai és főleg
sógorának br. Lebzeltern Vilmos altábornagy közbenjárása folytán nagynehezen
kiszabadult, birtokát pedig 1854-ben visszakapta.- Mgh. Bocsár, 1864. márc. 12.
Felesége Beodrai KARÁTSONYI MÁRIA sz. 1812. jun. 28. Mgh. Bocsár,
1868. márc. 15. Karátsonyi Bogdán és zihrer Jakobina leánya. 139 Esk. Beodra,
1832. jun. 30.- Gyermekeik:
aa. ETELKA sz. 1834. Mgh. Beodra, 1839. okt. 5.
bb. GYULA sz. Temesvár, 1836.-1861. febr. 5.-én tb. szolgabírónak ne-
vezik ki, a máj. 31.-iki gyűlésen pedig párdányi szolgabírónak választják meg. 140
Később Krassó-Szörényvármegye főispánjának akarták kinevezni, ez azonban
nagy betegsége és közbejött halála miatt elmaradt. –Apjától öröklött birtokát
haláláig megtartotta. Utána özvegye örökölte a haszonélvezetet, míg birtokának
felét Hertelendy Józsefre /sz. 1833/, egynegyed részét Katalinra /Hadikné/,
egynegyed részét pedig Hertelendy Imre /sz. 1837./ gyermekeire hagyta. Az
özvegy azonban annyira pazarolt, hogy a sok adóság miatt a kastélyt és a
birtokot 412 hold kivételével el kellett adni. Így ez a birtok is br. Baich Iván
kezére került a Bocsár főterén levő szép kastéllyal együtt. E kastély ma is áll,
azonban Baich is eladta a birtokkal együtt, s ma sajt- és vajgyárnak van
berendezve. Ekkor az özvegy, József, Katalin és Imre úgy egyeztek meg, hogy
172 holdat életfogytig az özvegy haszonélvez, míg József kap 120 holdat,
Katalin 60 holdat és Imre is 60 holdat. Később az özvegy beleegyezésével ezt a
172 holdat is eladták az örökösök, neki évjáradékot biztosítva.- Mgh. Bocsár,
1885. jan. 30.
Felesége HARDUNGH LEOPOLDINA
52
b. JÁNOS sz. Nagybecskerek,1793. jan. 3.
c. JÁNOS sz. Nagybecskerek,1795. jan.31.
d. PETRONELLA sz. Nagybecskerek, 1796. ápr. 9. Mgh. Bocsár,
1815. jun. 17.
e. JOSEFIN sz. Nagybecskerek,1797. aug.5. Férje SCKEYDE
JÁNOS őrnagy.
Vindornyalaki ág / I. tábla/
C.
GÁSPÁR141 sz. Vindornyalak, 1761. dec. 12. Papi pályára
lépett. Felszentelték 1785. szept. 24. 1790-ban kapornaki plébános142. 1794-
1797-ig a Festetich család védnöksége alatt kinevezett apátplébános
Keszthelyen.143
1797-1806-ig veszprémi kanonok. Székesegyházi főesperes és Lantai prépost.
Vindornyalakon templomot építtet s e czélra az általános szorgalmazási alapnál
alapítványt tesz.144 Ez a templom az ősi kuria kertjében épült és ma is fennáll.
Főbejárata az utcára támaszkodik, míg a családi házból a kerten keresztül a
sekrestyén át lehet bemenni. – A keszthelyi plébánia javára 200 frt alapítványt
tesz. 145 Révai Miklósnak nyelvészeti kutatásaiban nagylelkű mecénása.146 Mgh.
1806. márc. 1. Végrendelete hivatalos alakban József bátyjának adatott ki147.
D.
JUDIT első férje MESTERHÁZY LAJOS alispán. Esk.
Vindor-nyalak, 1778. jul. 8. Második férje OSZTERHUBER ANTAL /mgh.
Gógánfa, 1821. ápr. 16./ Esk. Gógánfa , 1808. aug. 28.
E.
GYÖRGY148 sz. Vindornyalak, 1764. nov. 7. Nevezetes
embere volt Zalának, aki a megyei életben nagy tevékenységet fejtett ki. 1790-
1796-ig a zala-szántói járásban szolgabíró.149 1802-ban Forintos Mihály kapitány
örököseitől megvette azoknak Gógánfán, Mihályfán és Óhídon levő birtokát
7000 frt-ért. 1819-1828-ig Zala megye első alispánja.
53
Deák Ferencznek -a haza bölcsének- volt gyámja. 151 Tudvalevő, hogy
Deák Ferencz anyja fia születése közben halt meg, apja pedig mikor a fiú még
csak öt éves volt. Így szükségessé vált a gyám kirendelése s a választás
Györgyre, Zalamegyének akkor egyik legtekintélyesebb emberére esett.
1823-ban a bécsi kormány a vármegyékre kir. biztosokat küldött, mert
ellen-szegültek a kir. rendeletek végrehajtásának. Zalába gróf Amade Antalt
küldték. Mikor a tisztikar megelégelte Amade erőszakoskodásait s
meggyőződött, hogy ellenállása czéltalan, Hertelendy György alispán útján
kijelentették, a kir.
biztosnak, hogy az erőszaknak engedni kénytelenek.152
Hertelendy György első alispán és hat szolgabíró 1823 ápr. 27.-től máj.
21.-ig 600 újonczot állítanak ki. Amade Antal gróf főlovászmester és Zalamegye
adminisztrátora a kancellárnak ajánlja, hogy Hertelendy György alispánt kir.
tanácsossá nevezzék ki, a kancellár azonban nem terjeszti fel a kitüntetésre. A
Rendek Amadet az aug. 25.-iki gyűlésen keserű kifakadásokkal illetik és az
alispán részvételével titkos értekezleteket tartanak, hogy előkészítsék a támadást
az adminisztrátor ellen.153
1829. jun. 22.-én Zalaapátiban a Zala folyó szabályozásának
megállapítása és végrehajtása iránt az érdekelt felek egyességre léptek. Ezen
egyesség aláírói között szerepel György is.154
Az ősi birtokot – mint láttuk – gyarapította, de végrendeletében maga is
írja, hogy szerzeményei az örökösödés útján reá jutott birtokait "sokkal
fölhaladják".
Úgy látszik , ő még tartotta a rokonságot a Vindornyalakon még ma is élő
-már említett- elszegényedett Hertelendyekkel, mert végrendeletében a "vin-
dornyalaki szegényebb sorsú atyánkfiainak" 1518 frt 59 kr-t hagyott. – A laki
templomnak orgonát s egy nagyobb harangot ajándékozott s 6000 frtot hagyott "
a templom födelének fönntartására s tatarozására, részint amennyiben ide meg
nem kívántatna, a káplán fizetésére s tartására rendelt járandóságok pótlására."155
Aláírása:
54
Mgh. Vindornyalak, 1831. okt. 28. Az itteni temetőben van eltemetve, hol
sírkövének felirata a következő:
"E holtak kertjének
Ő első lakója
Hova nő s magzati
Zokogva kisérték
S' Imre fia helyben
Naponként siratja
Siratják mindnyájan
A kik csak ösmerték
Élt
1764-1831
Halandó porait
Tkttes. ns. Zalavármegye
1819-1828. volt
halhatatlan
Első alispánjának
hertelendi
Hertelendy Györgynek
E gödörben zárták
S itt megbizva várják
Megyéjük, hazájok boldog
Virágzását
S ugy rá bölcs, s jó uruk
Végföltámadását."
Kétszer nősült első felesége Barkóczi ROSTY PETRONELLA mgh.
Vindornyalak,1792. ápr.12.- Második felesége Szentgyörgyi HORVÁTH
ANNA, Horváth Ferencz, /mgh. Gógánfa, 1808./ és Oszterhuber Anna /mgh.
Gógánfa, 1794/ leánya. Esk. Gógánfa, 1793. okt. 6.- Az özvegy 1863-ban írta
meg végrendeletét, s állítólag 104 éves korában halt meg 1866-ban, mert a
végrendeletet ezen év május 12-én hirdették ki Ukkon az örökösöknek. 156 Az
55
ukki -ma is fennálló- u.n. "babás kastélyban" lakott, melyet a rajta levő szob-
rokról neveztek így.
Első feleségétől gyermekei:
a.
JULIANNA sz. Vindornyalak, 1791. jan. 4. Karakószörcsökön
1808-ban birtokot ad el 196 frt 42 kr-ért Jankó Imrének.157 1814-ben férjével
Szent-györgyi HORVÁTH IMRÉVEL158 /sz. Zalaszegvár, 1780. okt. 23./
birtokot vesznek 3500 frt-ért Hosszufaluban Kisfaludy Sándorné Szegedy
Rozáliától 159 1815-ben pedig ugyanott 3500 frt-ért Szegedy Antóniától Bezerédj
Györgynétől.160Apai örökségét 1831-ben kapja meg. 161
b.JÓZSEF sz. Vindornyalak, 1792. márc. 12. Mgh. egy napos korában.
c.
IMRE sz. Vindornyalak, 1794. nov. 4.- 1829-ben jegyző. 1834. máj.
4.-én Kehidán kelt levelében a zalavári konvent előtt be bevallást tesz, mely
szerint
Mihályfán birtokot vett, s hogy ezt kifizethesse, a felső- kustáni határban
Öreghegy és Papucshegy nevű szőllőshegyi fordulatokban levő mintegy 17 akó
egynéhány iczére menő szabott hegyvámot és valamelyes kilenczedet, melyeket
atyja végrendeletében hagyott reá, 2200 rhen.frt-ért Deák Antalnak eladta.162
1837-1843. Zalában főszolgabíró,1845-ben táblabíró.
Birtokos volt Vindornyalakon, Fokon, Mihályfán és Karmacson. A családi
szájhagyomány fenntartotta róla, hogy négyes fogaton ment Bécsbe
valahányszor felesége csokoládét kívánt enni. Ilyen finom nyalánkságot abban
az időben csak ott lehetett beszerezni. Amelyik ló útközben elpusztult, ahelyett
vett mindjárt másikat. Nem lehetetlen, hogy ez tényleg megtörtént, mert valóság
az, hogy költekező ember volt, nagy gavallér, Festetich Tassilónak és
Györgynek -a Georgikon alapítójának- kebelbarátja. Sokszor megfordultak
egymásnál Keszt-helyen és Vindornyalakon. A könnyelmű életmód és nagy urak
barátságának eredménye az lett, hogy vagyona csődbe jutott, úgy hogy 1846.
február 23.-án "értékére nézve megbukott" s a zalaegerszegi törvényszék
elrendelte javainak összeírását. Az összes érték kitett 152.880 frt 15 kr-t. 163
Hitelezői a zalamegyei törvényszék előtt 1846. jun. 2.-án tették folyamatba a
csődpert. A felsőbb fórumokon történt felülvizsgálatok után a végrehajtással a
sümegi járásbíróságot bízták meg. Az árverés 1852. május 5.-én volt. A
vindornyalaki 669 4/8 hold jószágot 35653 pfrton vette meg Hertelendy
Kálmán, mint Oszterhuber Magdolna és fia László meghatalmazottja, ki egy frt-
tal ígért többet a kikiáltási árnál.
A Vindornyafok határában fekvő 31 holdat Dongó Ferencz, Maillinger
Ádám, Németh Ferencz és Verrasztó János foki lakósok vették meg.
A karmacsi határban fekvő u. n. Bika-malmot Kránitz József karmacsi
plébánosnak adták át, mint a legtöbbet ígérőnek.
56
"A mihályfai 120 holdat tevő birtok 6020 pfrt becsárban kikiáltatván,
Leszner Bernát, Stern Bernát ás Mayer Jakab által egy társaságban 6022 pfrt-ért
megtartatott, de minthogy a kitűzött feltételek szerint foglalót nem adtak, még
aznap estve, a midőn ezen most nevezettek eltávoztak, Hertelendy Antónia
Bessenyey Ernőné asszonyság ősiségi jogánál fogva, ezen egész birtokot maga és
férje részére a fentebbi árban megtartani és átadni kívánta, akiknek is, mint
Hertelendy Imre gyermekeinek és ezen jószághoz, mint ősiségi joggal bíróknak
átadatott, hivatalosan értesíttetvén erről a három izraelita vevők." 164 A négy falu
határában fekvő ősi birtok így szétesett, szerence, hogy a vindornyalaki részt a
feleség, a mihályfait pedig leánya megmentette.
Ennek következménye, azonban az lett, hogy a rokonok kívánságára férj
és feleségnek szakítaniok kellett egymással. Különválva éltek, Oszterhuber
Magdolna Vindornyalakon, Imre pedig eleinte egy jó barátjánál. Később
Keszthelyen telepedett le, hol még inkább süllyedt s nagyon szűkös anyagi
viszonyok között tengette életét.
1858-ban családjától 9 pontban különféle pénzeket és tárgyakat követel.
Ezekre írásban László fia válaszol.165 Ebben apját csak "követelő úrnak" nevezi.
De jellemző a válasz 2. és 3. pontja, melyben "120 drb anyabikát, darabját 3
pfrtjá-val s ezeknek 8 évekre -évenkint 60 pfrt-jával általa meghatározott
haszonvételi jövedelmet követel részére megtéríttetni..." A követelés jogtalan-
ságának kifejtése után a válasz ezeket írja: " ... követelő úr nem átalja magát
ártatlan családját illy aljas tettekkel háborgatni! ha tehát birkákat keres, keresse
fel hova tette, de magát lelkiismeretében tisztán érző családjának hagyon
békét..."
A 4. pont így hangzik: " Becses ezüstjét, Lovait, Borait, Kocsiit és házi
bútorait, mellyek a vindornyalaki háznál maradtak s szerinte 2000 pfrtot érnek,
követeli -ezen pontra megjegyeztetik, hogy követelő úr az összeiráson maga is
jelen lévén, ha voltak azon holmik, miket átalljában említ, miért nem iratta fel,
ha több volt azt csak maga vitte el, mert a conscriptio mutatta, ezzel is csak
magát jellemzi, hiszen vagyoni állapota felfedezéséről a megyei törvényszék
előtt hit alatt is ki lőn kérdezve- most jut eszébe 12 évek elforgása után,
szerencsétlenné tett családját holmi rágalmazó aljas tettekért a világ elé állítani?
57
- elégedjen meg követelő úr azzal, miket családja irányában már az életben
elkövetett."
Úgy látszik a viszony Imre és családja között egészen elmérgesedett, az
érintkezés teljesen megszűnt. Keszthelyen nagy elhagyatottságban halt meg
1880. október 27.-én, s csak halála után került vissza Vindornyalakra.
Oszterhuber Magdolna az általa birtokolt összes ingó és ingatlan javak
felosztására nézve örököseivel 1871. szeptember 22.-én Vindornyalakon
osztályos egyességet köt. Osztály alá esik 655 hold és 15 hold szőlő, mely
terület következőleg osztatik fel:
1./ Néhai Hertelendy László örökösei a laki csődtömegbeli birtokból 1/6
részt, mint köteles részt, azaz 84 holdat és az Oszerhuber féle öröklött birtokból
50 holdat, összesen 134 holdat kapnak.
2./ Néhai Hertelendy Rozália örökösei a laki csődtömegbeli birtokból
kapnak 168 holdat, az Oszterhuber féle öröklött birtokból 50 holdat, összesen
tehát 218 holdat.
3./ Hertelendy Antónia ugyanakkorát kap mint 2./ alatt Rozália
4./ Oszterhuber Magdolna magának megtart 85 holdat. -Ezt később
Mihályfán, 1882. május 3.-án kelt végrendeletében Bessenyey Irén és Rózára ,
mint unokáira hagyta.
A szőlősbirtokból Rozália örökösei 5 holdat, Lászlóé 10 holdat kapnak.166
Hertelendy Imréné nyirlaki OSZTERHUBER MAGDOLNA 167 sz. Sümeg,
1797. jan. 1. Oszterhuber Mihály /sz. 1766. mgh. 1807. febr. 13./
58
és Forintosházi Forintos Magdolna leánya. Esk. Sümeg, 1817. március 15. Mgh.
Mihályfa,1883. augusztus 30. – Gyermekeik:
aa. LÁSZLÓ168 sz Vindornyalak, 1817. december 5. Ügyvédi
diplomáját Zala megye közgyűlésén 1840. szept 28.-án hirdették ki,169 de ügy-
védi gyakorlatot nem folytatott. 1845-ben vármegyei aljegyző. A Zala megyei
nemesi pénztári és alapítványi választmány jegyzője.170 Résztvett 1848 március
15.-én a Zalaegerszegen tartott közgyűlésen, melyen Tolnay Károly és ifj. Csuzy
Pál megyei követek felolvasták országgyűlési jelentésüket. Az 1849. július 16.-
án megtartandó népgyűlés kihirdetésére s a nép felvilágosítására a szántói
járásból kiküldték Laky Demeter keszthelyi premontrei áldozárral. A zalai
Védegylet keszthelyi fiókjának jegyzője. 171 Vindornyalakon gazdálkodott, s ott
halt meg 1865. január 10.-én tífuszban.
Felesége Domaniczai DOMANICZKY KORNÉLIA 172 sz. Bükkösd, 1834.
január 8. Mgh. Wien, 1901. február 16., Domaniczky Boldizsár / sz. Bükkösd,
1809. december 31., mgh. Csákány, 1887. február 27 / és Györgyfalvi Csépán
Karolin / sz. Nagybajom, 1811. december 19. mgh. Csákány, 1890. november
22.
leánya. Esk.Csákány, 1854. febr. 6.173
Az özvegy nem sokáig maradt Vindornyalakon, mert férje halála után –
1872. szept. 24.-én 174- atyja Karmacson birtokot vett számára özv. Botka
Mihálynétól - Hertelendy Paulától. Ezután itt élt haláláig.- Gyermekeik:
1. JÓZSEF sz. Vindornyalak, 1855. június 17. Középiskoláit a soproni
Laehne-féle intézetben végezte s 1872-ben a győri benczések gimnáziumában
tett érettségit. Ez év őszén Wienben lett önkéntes a cs. és kir. 5. huszárezrednél.
1873-ban letette a tiszti vizsgát. 1877-1880 tart. hadnagy a cs. és kir. 15.
huszárezrednél. Két évig Pécsen, azután Budapesten volt jogász, két alapvizsgát
le is tett. Ezután Vindornyalakon gazdálkodott saját birtokán és Festetich féle
59
bérleten. Kiváló ménese és kitűnő borai voltak. Zala megye törvényhatósága
bizottsági tagja, 1886 óta a Zala megyei Nemesi Pénztár tagja. 175 Mgh. Vindor-
nyalak, 1907. október 21.
Halála után az ősi birtokot özvegye eladta 1910. október 24.-én a nagykanizsai
Néptakarékpénztáraknak, mely azt feldarabolva hamarosan ismét tovább adta.
Így esett az ki a család kezéből, melyet az -csak eddigi ismereteink szerint is-
429 évig bírt. - A Somogyba szakadt ág tagjai -Andor /sz. 1857./ gyermekei-
megkísérelték a birtok visszavételét. Emiatt előbb Kutaskozmai -ak- kor még
osztatlan- birtokuknak egy részét l akarták adni. A tárgyalások azonban
huzamosabb időt igényeltek, s ezalatt Vindornyalakot új tulajdonosai elparcel-
lázták, miáltal a visszavétel lehetősége talán örökre megszűnt.
Felesége KUCINIC ELVIRA sz. Karánsebes, 1859. december 6. Lovag
Kucinic Henrik törzsorvos /mgh. 1901. december 18./ és Kéri Kovács Klára /sz.
1838. mgh. Gyöngyösmellék, 1914. április 6./ leánya. Mgh. Karmacs, 1955.
május 25. Temetés u.o. Esk. Pécs, 1880. április 5.- Gyermekeik:
I. ILONA sz. Vindornyalak, 1882. április 5. Férje Szadecsnei és
Kardosvaszkai SZADECZKY GÉZA sz. Nyitra, 1875. július 12. Mgh.
Keszthely, 1936. február 20. Esk. Vindornyalak, 1901. augusztus 26.176
II. IRÉN sz. Vindornyalak, 1884. január 20. Mgh. Karmacs, 1933.
november 4.
III. KORNÉLIA sz. Vindornyalak,1885. július 3. Férje NYÁRY
KÁLMÁN sz. Pölöske, 1872. május 29. Esk. Vindornyalak, 1906. július 21.
Mgh. Karmacs, 1936. július 30.
IV. MÁRIA sz. Vindornyalak, 1887. február 16. Férje GRÖSSINGER
SÁNDOR sz. Budapest, 1885 május 24. Mint a m. kir. 6. honvéd huszárezred
főhadnagya az orosz harcztéren a gorodoki ütközetben roham alkalmával kapott
súlyos sebesülése következtében orosz fogságban halt hősi halált Gorodok,
1914. augusztus 17. Esk. Keszthely, 1911. szeptember 20. Mgh. Csurgó, 1976.
április 27.
V. JÓZSEF sz. Vindornyalak, 1889 december 9. Jogi tanulmányainak
elvégzése után 1914-ben Pacsán szolgabíró. Zala megye Nemesi Pénztárának
60
tagja. A háborúban mint tart. Tüzérfőhadnagy vett részt. Pacsán gazdálkodik177
Mgh. Pacsa, 1933 június 27.
Felesége Révfalusi SZENTMIHÁLYI MARGIT sz. Gyürüs, 1894.
május 19. Szentmihályi Dezső /sz. Budapest, 1863 március 21., mgh. Pacsa,
1935. április 18./ és Nagymányai Koller Ilona /sz. Kéttornyulak, 1872. okt. 9,.
mgh. Pacsa, 1934. okt. 5./ leánya. Esk. Pacsa, 1919. március 29. Mgh.
Kitchener, Ont., Canada, 1977. október 1.- Gyermekeik:
A. DEZSŐ sz. Pacsa, 1920. február 6.178 Tanulmányait a keszthelyi
Mezőgazdasági Főiskolán többszöri katonai szolgálat szakította meg, majd 2
éves orosz fogság mint tartalékos huszár zászlós. Szabadulása után Canadába
menekült és ott élt tovább haláláig. Meghalt Tornhill, Ont. Canada, 1996. június
1. Felesége KERTÉSZ ILDIKÓ, sz. 1923, meghalt 1968. Esk. Toronto, Ont.
Canada,1960.
B.
JÓZSEF sz. Pacsa, 1922. április 23. A soproni Katonai
Főreáliskola elvégzése után a Ludovika Akadémia hallgatója, majd 1943-ban m.
kir. tűzér-hadnagy.
Az orosz fronton megsebesül. 2 évi oroszországi
hadifogságból való szabadulása után szintén canadába menekül. Mint "Past
Vice-President and Director of Overseas Catalogue Sales Ltd. and retired Retail
sales Manager of sears Canada Inc." megy ugyanott nyugdíjba. Felesége
miszticzei dobrai DOBRA DOBRÁNSZKY ESZTER, a filológia doktora, szül.
Budapest, 1925. április 22. Esk. Brantford, Ont. Canada, 1989. június 29.
C. MARGIT sz. Pacsa, 1925. március 26. A középiskolát a budapesti
Sacré Coeurben végezte, hol 1943-ban nyelvmesternői oklevelet nyert. 1. férje
Birck Miklós szül. Budapest, 1922. november 25, esk Budapest, 1947. június 12.
2. férje sárvár-felsővidéki gróf SZÉCHENYI ZSIGMOND, szül. Nagyvárad,
1898. január 23., mgh. Budapest, 1967. április 24. Esk. Keszthely 1959. május 3.
Világjáró utazó, vadász, vadász-író. Könyvei több nyelven, több mint 1,5 millió
példányban jelentek meg. Halála után özvegye ápolja tovább férje szellemi
hagyatékát, terjedelmes szakkönyvtárát. 5 ezer kötetnyi vadászati könyvtára a
Magyar Természettudományi Múzeum tulajdonába került.
D. ANDOR sz. Pacsa, 1927. május 25. gimn. Tanulmányait 1944-ben
megszakadnak és rövid katonai szolgálat után Németországban amerikai
hadifogságba kerül, honnan 1 év után ér haza. A pécsi Piusban érettségi ttesz,
majd a budapesti Műszaki Egyetemen tanul és 4 semester után letartóztatják.
AVO, budadéli, majd kistarcsai internálótábor és recski kőbánya, összesen 5 év
után szabadul 1953-ban Nagy Imre amnesztiájával. 1955. július 7.-én megeskü-
szik szászi SZÁSZY MÁRIÁval, szül. 1934. december 28. Újra Műegyetem Bu-
dapesten, majd az 1956-os forradalom után Jugoszlávián át Svájcba menekül
feleségével együtt. A zürichi Eidgenössische Technische Hochschulen a Buda-
pesten végzett semesterek elfogadásával okl. mérnöki diplomát szerez 1959-ben.
Itt és részben külföldön dolgozik 1992 évi nyugdíjazásáig.- Gyermekeik:
61
a.
KATALIN
sz. Maennedorf, ZH,1959. szeptember29. Férje
fesővízkövi SZEPESHÁZY ISTVÁN, sz. Budapest, 1959. szeptember 13. esk.
Budapest, 1984. július28.
b. ANDREA sz. Uster, ZH, 1961. január 23., mgh.Uster, 1961. január
24.
c. KLÁRA sz. és mgh. Männedorf, ZH, 1961. december 28.
d. PÁL sz. Zürich, 1965. november 23. Apja nyomdokaiban haladva a
zürichi Eidgenössische Technische Hochschule elvégzése után okl. mérnök,
majd továbbképzés révén biztosítási szakértő. Felesége ROTH CLAUDIA, sz.
Zürich, 1964. január 22. Esk. Dübendorf, ZH, 1993. június 4.- Gyermekeik:
A. RAHEL sz. Zürich, 1994. október 2.
B. LEA sz. Zürich, 1997. augusztus 22.
bb.
FRANCZISKA sz. Vindornyalak, 1819. január 18. Mgh. u.o.
1820.
december 19.
cc. ROZÁLIA sz. Vindornyalak, 1822. július 5. Mgh. Kilimán, 1850.
nov. 21. Férje egyházasbükki DERVARICS ÁKOS sz. Gutorföld, 1816. Mgh.
Kilimán, 1891. március 17. Esk. Vindornyalak , 1840. augusztus 2.179
dd. ANTONIA 180 sz. Vindornyalak, 1825. június 16. Mgh. Mihályfa,
1874. február 14. Férje Galánthai BESSENYEI ERNŐ 181 sz. Gelse, 1818. május
21. Mgh. Mihályfa, 1886. május 27. Esk. Vindornyalak, 1851. május 12.
Felesége mihályfai birtokán gazdálkodott haláláig. Országgyűlési képviselő volt.
2.
ANDOR182 sz. Vindornyalak, 1857. április 18. Jogi
pályára készült, azonban tanulmányait e téren nem fejezte be, mert nagyapja
Domaniczky Boldizsár 1880-ban maga mellé vette Csákányban, hogy elsajátítsa
a gazdasági ismereteket, s neki öreg napjaira segítsége legyen. Később 1887-ben
Csákány örökösévé lett, hol haláláig gazdálkodott. 1902-ben örökli nagynénjétől
Boronkay Károlyné Domaniczky Klementintől a kutaskozmai birtokot.
Somogyvármegye törvényhatósága és a mezőgazdasági 183 bizottság tagja.- Mgh.
Wien, 1907. augusztus 13. 184 Lásd 171. old.
62
Felesége Nádasdi SÁRKÖZY IRMA sz. Nagybajom, 1863. június 27.
Sárközy Dénes földbirtokos /sz. Nagybajom, 1831. szeptember 20., mgh. u.o.
1891. június4./ és Györgyfalvi Csépán Apollónia /sz. Jákó, 1840. február 8.,
mgh. Nagybajom 1877. április 1./ leánya. Esk. Nagybajom, 1882. augusztus 26.
Mgh. Csákány, 1933. február. 1.- Gyermekeik:
I. LÁSZLÓ, sz. Csákány, 1883. május 31. –1904-ben önkéntes a cs. és
kir. 4. huszárezrednél Wienben, hol aktiváltatja magát. 1906-ban hadnagy, 1912-
ben főhadnagy, 1916-ban kapitány lesz. Mint századparancsnok az orosz fronton
részt vesz az 1914-1918 évi háborúban, s több kitüntetést kap. 185
Háborús élményeiről naplót írt. 1917. augusztus 8. óta cs. és kir. kamarás. 186
1920-ban megválik a katonai szolgálattól és csákányi birtokán gazdálkodik.
Somogy vármegye törvényhatósága bizottsági tagja. Meghalt Budapest, 1936.
szeptember 11., eltemetve Csákányban. Családfáját lásd következő oldalon.
Felesége Miskei és Monostori THASSY LENKE sz. Felső-Rajk, 1901.
március 11. Thasyy Imre / sz. Zalalövő,1873. november 21. mgh. Nagykanizsa,
1927. október 21./ és Vései Véssey Irma /sz. Szőkedencs, 1880. március 9./
leánya. Esk. Felső-Rajk, 1921. július 19. 187 Meghalt Csákvár, 1976. június 16.,
temetése Csákány, 1976. június 21. Vele a csákányi családi sírbolt, hol férje és
annak elődei nyugszanak teljesen meg is telt.- Gyermekeik:
A.
GYÖRGY sz. Budapest, 1922. július 31. 188 Gimn. Érettségi
1940, majd jogi tanulmányok a budapesti, wieni, és lausannei egyetemen. Dr.
Rer. Pol. 1944. Külügyi szaktanfolyam, szakvizsga, kinevezés, külügyminiszteri
fogalmazóvá 1945. október 1. A kommunista párt hatalomra jutásakor 1948-tól
munkanélküli, segédmunkás, szakmunkás, statisztikus, s végül mint csoport-
63
vezető cégjegyző menekülés a forradalom kitörésekor 1956-ban Schweizba,
feleséggel és 2 kisgyerekkel. Itt 30év a Grands Magasins Jelmoli S.A. több
üzletében, honnan 1987-ben mint üzletvezető-helyettes megy nyugdíjba. Azóta
antik bútorok restaurálásával passziózik. Felesége ostffyaszonyfai OSTFFY
JOLÁN KATALIN, sz. Szombathely, 1922 április 1., mint vele kihaló nemzet-
ségének legutolsó sarja. Okl. gazda, a dübendorfi Eidgenössische Anstalt für
Wasserversorgung, Abwasserreinigung und Gewässerschutz tudományos
munkatársa nyugdíjba meneteléig. Esk. Budapest, 1952. június 5., mgh. Zürich,
1997. december 1.- Gyermekeik:
a. ÁDÁM sz. Budapest, 1953. január 20. szülei hozzák ki 1956-ban
Schweizba. Zürichben kereskedelmi érettségit tesz, majd a Kaderschule
Zürichben mint üzemgazdász végez. Ezután a Schweizerische Bankgesellschaft
munkatársa, 1976-1986 Zürichben, 1987-1989 Tokyoban, 1990 New Yorkban,
1990-1995 ismét a zürichi központban, végül 1996-1998 a bank budapesti
kirendeltségének igazgatója. Tartalékos főhadnagy. Felesége PAULAY
DOROTHY ELISABETH, sz. Windischgarsten A, 1950. március 30. Esk.
Zürich, 1985. április 12. (polgári) és Christchurch, New-Zealand, 1985. április
20. (egyházi). Hertelndy Ádám ősfáját lásd a köv. oldalon.
b.
ORSOLYA sz. Budapest, 1954. január 13. a zürichi
leány-középiskola után a Kindergaertnerinnen-seminárt végzi el és óvónő lesz
Zürich városi alkalmazásban. 1983. április 18.-án esküvő Luganóban, CH
(polgári), majd 1983. június 4.-én Zürichben (egyházi). Férje Dr STEPHANO
LONGONI, sz. Lugano CH, 1959. június 9., biochemikus. 4 gyermekükkle
Basel közelében, Bottmingenben laknak.
c.
KLÁRA
sz. Budapest, 1925. február 23. A középiskolát a
budapesti Sacré Coeur zárda internátusában végzi el, majd 1943-ban nyel-
mesternői oklevelet nyer. A front közeledtével beáll vöröskeresztes ápoló-nőnek
és mint ilyen menekül az általános visszavonulásban Ausztriába, majd
Németországba. Itt férjhez megy TRISPEL HORSThoz, kivel annak haláláig
együtt él. Sz. Schweidnitz Sziléziában, 1919. november 23., esk. Schorndorf,
Württemberg, 1946. augusztus 3., mgh. Kressbronn, Bodensee, 1994. november
24.
II.
ANDOR sz. Csákány. 1884. november 8. Katonai
pályára lép. A nagyváradi honvédhadapródiskola elvégzése után 1904-ben
tiszthelyettes, 1906-ban hadnagy, 1912-ben főhadnagy, 1916-ban százados lesz
a m. kir. 9. honvéd-huszárezrednél. 1918-ban nyugalomba megy és kutaskozmai
birtokán gazdál-kodik. Somogyvármegye törvényhatósága bizottsági tagja.
1928. december 22. óta a souverain katonai Máltai Lovagrend magyar
tagozatának
tiszteletbeli
lovagja.189
64
Első felesége NÉREY NÓRA sz. Kolozsvár, 1890. október 20,.mgh. Budapest,
1917. szeptember 18. Nérey Ernő Hadbíró őrnagy /sz. Sopron, 1856. január 6.
mgh. Budapest, 1904. február 27./ és Bodán Ilona /sz. Kolozsvár, 1867. október
22., mgh. Budapest, 1905 december 6./ leánya Esk. Budapest, 1910 február 3.-
Második felesége Somogyvári SOMOGYI PIROSKA RÓZSA sz. Palin, 1894.
szeptember 29. Somogyi Gyula /sz. Hencse, 1853. mgh. Palin, 1899. február 1./
és Vasdényey Klementin /sz. Felső-Rajk, 1863./ Esk. Nagykanizsa, 1920.
október 12. Meghalt Adelaide, South Australia, 1983. január 17.
Gyermekeik:
A. NÓRA sz. Budapest II., 1915. augusztus 11. /1-től/, mgh. Lajos-
komárom, 1997. október 5. Férje köveskállói KEÖVES LÁSZLÓ, sz. Dióskál,
1912. június 21. Mgh. Lajoskomárom, 1979. január 16. Esk. Kutaskozma,
Somogy-megye 1939. február 18.
B. 2-tól MÁRIA sz. Budapest, 1921. november 1. Férje nádasdi
TERSZTYÁNSZKY GÉZA huszárhadnagy, sz. Zalacsány, 1920. augusztus 6.,
mgh. Nagyatád, hol özvegye azóta egyedül él. Esk. Kutaskozma, Somogy-
megye, 1948. december 16.
C. ANDOR sz. Kutaskozma, 1924. február 13. A háború után
rövidesen Ausztráliába távozik, hol azóta fényképész szaküzleteiben dolgozik.
Felesége MALONY YVONNE ír eredetű családból sz. Adelaide, South
Australia, 1926. június 19. Esk. Adelaide, 1957. január 16. -Gyermekeik:
a.
PETER sz Adelaide, 1957. szeptember 26.
b.
ANNA sz. Adelaide, 1959. január 20. Férje
ROWLAND CLIVE, sz. London GB, 1959. július 13. Esk. Adelaide, 1979.
július 28.
c.
TERÉZ sz. Adelaide, 1960. július 14.
d.
JOHN sz. és mgh. Adelaide, 1962. szeptember 25.
III.
DÉNES sz. Csákány, 1887. augusztus 18. Orvosi pályára lép. Részt
vesz az 1914-1918. évi háborúban az olasz fronton a Piavenál. Az összeomlás
után a m. kir. államrendőrség orvosa Budapesten.
Első felesége DAPSAI AMÁLIA sz. Csíkszereda, 1891. november 27.
Mgh. Budapest, IV., 1924. február 27. Dapsy Frigyes főerdőtanácsos /sz. Rima-
szombat, 1858. november 4. mgh. 1911. április 4./ és Csíktaploczai Lázár
Juliska /sz. Késmárk, 1869. november.23./ leánya. Esk. Budapest,1913. június
28.
Második felesége Berei PAPP–RAGÁNY MAGDA sz. Kecskemét, 1903.
június 28. Papp-Ragány Endre nyug. honv. Huszárezredes /sz. Czeglég-Berczel,
1872. augusztus 24./ és Tassy Dalma /sz. Kecskemét, 1880. május 30./ leánya.
Esk. Budapest, 1925. június 10. Meghalt: Budapest, 1957. május 27.-
65
Gyermekeik:
A.
1-től ERZSÉBET sz. Budapest, 1914. április 29. Lilynek hívtuk.
Férje
JÁRMY ANDRÁS, méneskari tiszt, sz. Eszény, 1896. március 19., mgh.
Eggenfeld, BRD, 1983. január 22. Esk. Budapest, 1936. november 19.
B.
MÁRIA sz. Budapest,1916. június 19., mgh. Budapest, 1978.
november 4. Férje. Dr. BÓNÉ GÉZA, ny. országgyűlési elnöki titkár, majd
tervező technikus, sz. Budapest,1913. március 9. megh. Budapest, 1982.június
6., esk. Budapest, 1938. december17. Két fiúk és unokáik Budapesten élnek.
C.
DÉNES sz. Budapest IV., 1924. február 27. Mgh. u.o. 1924. febr.
8.
IV. ZOLTÁN sz. Csákány, 1896. máj. 25. Tart. zászlós a m. kir. 9.
honv. Huszárezredben, mellyel az 1914-1918 évi háborúban az orosz fronton
vett részt. Csákányi birtokán gazdálkodik. Somogy vármegye törvényhatósága
biztonsági tagja. A háború utáni földbirtokreform az rokonsággal együtt
természetesen őt is fokozatosan kisajátította. Mint szenvedélyes és jó gazdát
azonban őt érintette ez a mértéktelen méltánytalanság a legfájdalmasabban.
Andormajori (Csákány község határában) általa építetett szép házukból
kitelepítették őket Szőkedencsre (akkor a csákány körjegyzőséghez tartozott) az
ottani egyik volt Véssey-házba, míg végül Csákányban az u.n. Beke-kocsma
féle
házban húzódhattak meg. Mgh. Csákány, 1963. február 4.
Felesége Nemestóthi SZABÓ EUGENIA sz. Felső-Mánd, 1900. febr. 13. Szabó
Lajos /sz. Keszthely, 1853. jul. 6., mgh. Battyán pta., 1922. dec.22./ és
Mezericzi Mezriczky Anna /sz. Zalaszentgrót, 1858., mgh. Battyán pta., 1931.
dec.15./ leánya. Esk. Vörs, 1921. aug. 24. Meghalt: Csákány, 1971. január 7.
Gyermekeik:
A.
MIKLÓS sz. Csákány, 1923. április 3.190 A budapesti
egyetemen jogászdoktori diplomát szerez. Az autószakmában dolgozik, előbb
mint gépkocsivezető, majd mint autóátadó, végül mint biztosítási szakértő.
Megh. Budapest, 1992. szeptember 12. Felesége MENESDORFER KATALIN,
sz. Új-
pest, 1935. szeptember 29., esk. Budapest, 1961. január 9.- Fiuk:
a. PÉTER sz. Budapest , 1962. augusztus 10. Végzettsége és munkája
is agrármérnök. Felesége BOGDÁNY VERONIKA. Esk. Budapest, 1988.
június 4.
B.
ZOLTÁN sz. Battyán-puszta, Somogy-m. (Balatonszentgyörgy
mellett), 1925. október 27. A keszthelyi Gazdasági Akadémián (ma Agrár-
mérnöki Egyetem) szerez oklevelet: okleveles gazda, majd agrármérnök. Mint
66
ilyen állt helyt a háború utáni osztályharc küzdelmeiben, a földreform viharában.
Egyetlen tagjaként a közelebbi családnak ő marad egyedül a helyszínen, a
röghöz kötve. Esélye mégsem lehetett, neki is mindenét elvette a kommunista
rendszer. Származása miatt, valamint avégett, hogy élete végéig nem volt
hajlandó a Szocialista Munkáspártba belépni, számos atrocitás és hátrányos
meg-különböztetés érte felettesei részéről. Végzettsége azonban lehetővé tette
azt, hogy idővel Somogysámsonban a Marótvölgyi Állami Gazdaság főagronó-
musa lett, ahol 12.000 hektáron gazdálkodott és ahonnan számos kitüntetéssel
ment nyugdíjba. Kitüntetéseit kizárólag kiváló szakmai munkája miatt kapta.
Büszke volt arra, hogy egykori családi birtokain gazdálkodhatott. Azok az
egyszerű földművesek, akik még az un úri világból ismerték, különösen
szerették, tisztelték és ő is közöttük érezte igazán otthon magát. Sajnos ezen
állásának tapasztalatai azonban olyannyira megutáltatták vele ezt a foglalkozást,
hogy nyugdíjba menetele után gazdálkodásra többé nem volt hajlandó.
A rendszerváltás után hozott 1991. és 1992. évi kárpótlási törvények
értelmében a család több tagjának jogosultsága valamint kárpótlási helye után
lett volna lehetőség néhány száz hektár föld visszaszerzésére. Csupán olyan
családtag nem akadt, aki a helyszíni sárban és természetesen nehéz
konjunkturális helyzetben ott dolgozni hajlandó lett volna. Hiába ez a lehetőség
túl későn jött. Egyedüli fia ekkor már előre haladott orvosi tanulmányaiban, apja
örökét foly-tatni nem tudta. Addigra ez a generáció vagy kivándorolt, vagy
kihalt, de feltétlenül kiöregedett. Így állt be aztán az a szomorú helyzet, hogy a
vindor-nyalaki főágból Vindornyalakon és Csákányban Hertelendyek már csak a
temetőben találhatók. A család ősi kúria tetőzetének és külső vakolatának
renoválását, a nyilászárók legyártását a vindornyalaki önkormányzat állami
támogatából elvégezte. Az ingatlan, valamint a hozzá tartozó 2,5 hektár
földterület jelenleg még eladó. A Balaton, valamint Héviz gyógyvizének
közelsége miatt és a térség kiemelkedő idegenforgalmi értéke okán érdeke is
lehetne egy családtagnak az ingatlan megszerzésére, hasznositására. A csákány
családi kúria már összedőlt, romjait is elbontották már. Így senkinek, de még az
új tulajdonosoknak, a községi önkormányzatoknak sem, hasznára immár nem
válnak. Ifjabb Zoltán meghalt Keszthelyen, 1995. június 25.-én. Felesége
ALBERTINI ERZSÉBET, sz. Budapest, 1933. febr. 5., esk. Budapest, 1964.
március 28. Ősi olasz-svájci nemes család egyenes ági leszármazottja, születési
jogán a magyar mellett svájci állampolgár annak ellenére, hogy egész életében
Magyarországon élt. Foglalkozása tanár és könyvtáros.-
Gyermekeik:
a. ERZSÉBET sz. Budapest, 1965. október 29. Keszthelyen éretségizett
a Vajda János gimnáziumban 1984-ben. Ezt követöen idegenforgalmi és
vendeglátóipari üzemgazdász diplomát szerez Budapesten. Jelenleg egy
szálloda-lánc marketing igazgatójaként dolgozik. Felső fokứ német
67
nyelvtudással rendel-kezik. Férje: KŐRŐSSY ANDRÁS. Esk. Budapest, 1997
április 19. Gyermekeik Bernadette, sz. 1998 jan. 23. Regina sz. 1999 okt. 23.
b. LÁSZLÓ sz. Keszthely, 1970. március 19. A győri Czuczor Gergely
Bencés gimnáziumban érettségizett 1988-ban. Tanulmányait a budapesti
Semmelweiss Orvostudományi Egyetem Általános Orvos Karán folytatta, ahol
1994-ben mint dr. med. befejezte. Ugyanebben az évben kapta kézhez a "római
katolikus hittanár"-i diplomáját is a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egye-
tem Hittudomány Karának Levelező Tagozatán. 1996-ig háziorvos rezidensként
kórházi gyakorlatait töltötte, az Egyesült Államokban belgyógyászati klinikumot
tanult. Ert követően, már orvosként töltötte le kötelező sorkatonai szolgálatát.
1997-ben, mit tartalékos főhadnagy szerelt le. 1998 májusában nyert kinevezést
a keszthelyi Egészségügyi Alapellátási Intézet intézzetvezető főorvosi posztjára.
E feladatának keretén belül szervezte meg új szociális allátáként a város
Gyermekjóléti, majd Családsegitő Szolgálatát, amely szervezetek vezetői
feladatait is ellátja. Ugyanezen év őszétől, ugyancsak Keszthelyen, saját
háziorvosi praxist vezet. Háziorvostan, üzemorvostan, iskolaorvostan-
ifjúságegészségügy szakorvos. Országos Alapellátási Szövetség alapitó elnöke.
Szakmai vizsgaelnök. Háziorvostani szakmai kollégium tagja. Országos
foglalkozás-orvostani minőségügyi szakfőorvos. A Történelmi Vitézi Rend
tagja. Felesége: Verebélyi Zsuzsanna 1979 09 29, Sümeg. Esk: 2004 12 28
Vindornyalak. Gyermekeik: József, Péter: Keszthely 2006.05.15; László János
Keszthely 2008.02.13, István, Károly 2009.08.21; Zoltán Antal 2013.10.29
V. PONGRÁCZ sz. Csákány, 1902. április 12. Mgh.Tab, (Somogy megye)
1954. november 15.
d. ANNA sz. Vindornyalak, 1797. jan. 30. Férje Nemesócsai és Czifferi
FÜZIKIGNÁCZ. Esk. Gógánfa, 1818. febr. 16.
e.
ZSUZSANNA sz. Vindornyalak, 1798. január 15. Mgh. 4 napos
korában.
f. KLÁRA sz. Vindornyalak, 1799. augusztus 10. Mgh. 1874. okt. 17.
Férje Nyirlaki OSZTERHUBER GYÖRGY táblabíró sz. 1790., mgh. 1868.
szeptember 29. Esk. Gógánfa, 1818. július 5.
g.
FERENCZ sz. Vindornyalak, 1800 szeptember 15.- 1843-ban
Kutason lakott,191 hol birtoka is volt, melyet azonban egy Krizsanichnak adott
el. Később Székesfehérváron, majd Zalában árvaszéki ülnök. Mindenét
eltékozolta, s mint özvegy ember Mihályfán lakott és rokonai segítségéből élt.192
Mihályfán is halt meg. Felesége Boronkai és Mezettei BORONKAY MÁRIA
sz. Kutas, 1809. március 5. Boronkay Miklós és Boronkay Borbála leánya.193
-Gyermekeik:
aa. ZSIGMOND sz. Sümeg, 1831 okt. – 1848-ban honvédőrmester. 194
Gyermek és legénykorában Izsákon lakott, később bérlő lett Kispáliban. Innen
Gógánfára megy bérlőnek, hol teljesen tönkremegy. 1867-ben Nagypáliban
lakik. Azután a pestvidéki törvényszéknél tisztviselő. 195 Mgh. Budapest, 1884.
68
február 10. Felesége Nagyszigeti SZILY SAROLTA sz. Izsák, 1834. március
16. Mgh. Budapest, 1910. augusztus 4. Esk. Gógánfa, 1859. Jul.6. -
Gyermekeik:
1. BÉLA sz. Kispáli, 1862. márc.12. Posta és távirda főtiszt. Mgh.
Budapest, 1908. április 25. Felesége RÓTH ADÉL 1912-ben a m. kir. postánál
kezelőnő.196 Gyermektelenek.
2. ISTVÁN sz. Kispáli, 1863. ápr. 23. Veszprémegyházmegyei
áldozó-pap, lesenczetomaji plebános. Mgh. Lesenczetomaj, 1904. jun 16.
3. KÁLMÁN sz. Kispáli, 1865., mgh. 1885. március 31.
4. ZOLTÁN sz. Kispáli, 1867. október 29.- 1890-ben hadnahy a 2. Ge-
nieezrednél Kremsben. 1892-1896-ig főhadnagy. 1894-től a 14. pionirbataillon-
nál szolgál. Budapesten.197 Halálakor cs. és kir. udvari mérnök és nyug. Utászfő-
hadnagy. Mgh. Budapest, 1902. január 26.
Felesége Küllői RHORER MARGIT sz. 1874. márc. Rhorer László
miniszteri tanácsos /sz. Káld, 1845. máj.10.,mgh. Budapest, 1903. ápr. 16./ és
Baráti Huszár Anna leánya.198 Esk. Budapest, 1896. ápr.11.- Gyermekeik:
I.
ZOLTÁN
Budapest, 1897. Az 1914-1918. évi háborúban
tűzérfőhad-
nagy a 3/40. honvéd nehéz ütegnél. Mgh.1919. repülőgéppel zuhant le.199
II. MIKLÓS sz. Budapest, 1898.
h. GYÖRGY sz. Vindornyalak, 1803. ápr. 3. Sümegi földbirtokos. 200
1833. okt. 26.-án Ajkán 30.000 frt-ért birtokot vesz sárközy Ágnestől -Sárközy
János leánya- Magyari-Kossa Péternétől.201 Egy ízben országgyűlési kép-
viselő.202 1839-ben Ajkán levő mindennemű javait eladja Armpruster János és
Dánielnek 37.600 frt-ért.203 1866. június 12.-én végrendelkezik.204
Gyermeke nem lévén, végrendeletében összes vagyonának örökösévé nejét,
MILKOVICH MÁRIÁT teszi, de a sümegi és ajkai iskolákról, a pesti vakok
intézetéről, a váczi orsz. siket-némák intézetéről, a pesti árva gyermekek nevelő
intézetéről sem feledkezik meg jótékony adományával.
i.
JÁNOS sz. Vindornyalak, 1804. jun. 22. mgh. U.o. 1805. szept. 27.
k.
JUDIT sz. Vindornyalak, 1808. jan.5. Keresztapja Deák Ferenc.
aa. MÁRIA férje BEZERÉDY BOLDIZSÁR sz. 1818., mgh. 1882.205
bb. JÓZSA férje GOMBÁS ANTAL tapolczai járásbiró
cc. ANNA hajadon mgh. Sümeg, 1899. aug. 6.
Lesenczetomaji ág / VI. Tábla/
69
F. MIHÁLY 206 1776. nov. 20.-án megjelenik a zalavári konvent előtt és
apja György nevében egy latin nyelvű tiltakozó levelet ad át, melynek
hitelesítését kéri. Tárgya ezen levélnek az, hogy néhai méltóságos és nemzetes
Hertelendy Zsigmond úr Vindornyafok határában, a protetáló Hertelendy
György és érdektársainak tulajdonát képező területen, egy malmot épített,
melyet özvegye és utódai jelenleg is birtokolnak a tiltakozó György és
érdektársainak kizárásával. Nehogy a hallgatás beleegyezésnek vétessék, s
Györgyön és érdektársain a törvénytelen birtoklás által jogsérelem essék, azért
protestál a konvent előtt György nevében fia Mihály. 207
1782-ben többekkel a kir. fiskus ellen védelmet kér. 208 1787-ben kamarai
ügyész Kiskomáromban. 1790-ben assessor.209 Utóbb kir. tanácsos. 210 Táblabíró
Zalában.211 Szerém vármegye követe 1802-1808. A Ludovika Akadémiára 200
frtot adományoz. 212 1804-ben Vindornyalakon ispánt tart. 1805-ben a
vukovári
uraság direktora.- Mgh. Karmacs, 1810. szep. 3.
Felesége NAYPAR JULIANNA213 sz. 1767. Naypar József /mgh. Hodász,
1795. szept.5./ és Mlinarics Francziska /mgh. Győr, 1803. márc.10./ leánya.214
Mgh. Karmacs, 1847. jun.19. – Gyermekeik:
a. KÁROLY sz. 1784. Nagyon agilis, tevékeny ember volt a közpályán,
nagy megyei ember. Részt vett a Napóleon elleni insurrectioban. 1809. április
17.-én a zalaegerszegi közgyűlésen a felkelő sereghez megválasztott tisztek
között szerepel mint lovas főhadnagy.215 Mint százados résztvett a győri
csatában 1809-ben a zalai lovas ezred kötelékében és erről könyvet írt. "Nemes
felkelő ezredek az 1809. évi győri csatában" címen. 1830-ban Or-mándlakon
volt birtokos, mert a nagylengyeli plebániának ezen évben készült Canonica
Visitatioja szerint kötelezte magát, hogy az ormándlaki templom kisebb
javításait és kiadásait fedezi. – Deák Ferenccel Zalavármegye követe az 1832-
1836 és 1839-1840 évi országgyűléseken.216 Ez utóbbira a népes közgyűlés
"azon határtalan bizalomtól vezettetve", melyet Deák Ferencz és Hertelendy
Károly iránt érzett "közakarattal és minden legkisebb ellentmondás nélkül"
választotta meg őket 1839. május 6.-án.217
1832-1834-ig Zalavármegye alispánja. 218 Ő vezette azt a bizottságot,
melyet a megye rendei avégből küldtek ki, hogy Deák Antalnak szolgálataiért a
megye háláját kifejezze. Zalamegye 1836. jun. 22-iki közgyűlési jegyzőkönyve
70
ékes szavakkal emeli ki érdemeit melyeket a hazának tett. 1836. után a nemzet
vezető férfiait politikai perekkel támadták meg osztrák részről. A vármegyék
küldöttséget akartak küldeni a hazafiak ügyében a királyhoz, de ezt egy "kir.
intéző levél" eltiltotta. Zalában 1837. szept. 25.-én tartott gyűlésen olvasták ezt
fel, mely ellen Deák Ferencz s másokon kívül Hertelendy Károly is felszólalt.
Csányi László különösen szenvedélyes beszédben vitatta a rendelet törvény-
telenségét. Erre nézve 1838. jan. 31.-én tanúként Hertelendy Károlyt is kihall-
gatták.219
Az 1843 április 4.-iki közgyűlésen a követi utasítások 8. pontját, mely a
háziadó megajánlásáról szólt, nem fogadták el. Ekkor a megye intelligenciája
Hertelendy Károllyal fogadalmat tett, hogy ily adóutasítás mellett senki
követséget nem vállal. 1843. április 24.-én a követválasztó gyűlésen Károlyt
kiáltották ki, ő azonban fogadalmára hivatkozva nem fogadta el.220
1846 szept. 14.-én meggyanúsították a megyegyűlésen, hogy a Kelemen
Imre féle hagyományt hűtlenül kezeli. A köznemességet kortesek bujtogatták fel
ellene. Károly védekezett és vizsgálatot kért maga ellen. Deák Ferencz is
felszólalt, fia Kálmán pedig kezességet vállal apja mellett. A tömeget végre
Csányi László csendesítette le. 221
A "Zalai Védegylet" tapolczai fiókjának elnöke. 1849-ben a szántódi
járásban toborozást vezető elnök.222
Nagy barátságban volt gróf Széchenyi Istvánnal. Ő inspirálta nagy Balaton
iránti szeretetével Széchenyit az első gőzhajó -a "KISFALUDY"- megépítésére.
A balatoni gőzhajózás tervezője és a gőzhajózási társaságnak lelke ő volt. Erről
szóló levelezése a M. Tud. Akadémia birtokában van.223.
A zalai nemesi választmánynak 1850. augusztus 5.-én tartott gyűlésére meg-
hívták, de ezt nem fogadta el.224 Mgh. Lesenczetomaj, 1861. nov. 5.
Valószínüleg Ormándlakon -régi birtokán- temették el, mert az ottani kápolna
alatt 1912-ben egy sírt találtak, melyben állítólag egy Hertelendy fekszik.225
Felesége Nedeczei NEDECZKY TERÉZIA 226 sz. Pécs, 1792. november 12.
Hozományul kapta a lesenczetomaji birtokot, s ezen az úton kerültek a
Hertelendyek Lesenczetomjra Ormándlakról. Mgh. Lesenczetomaj, 1883. febr.
27. Nedeczky Rudolf és Strobel Erzse leánya.227
Gyermekük:
KÁLMÁN 228 sz. Lesenczetomaj, 1820. március 28. – 1844-ben Zalában
szolgabíró. Résztvett 1848. márc. 15.-én a Zalaegerszegen tartott gyűlésen,
melyen Tolnay Károly és ifj. Csuzy Pál megyei követek felolvasták ország-
gyűlési jelentésüket.229
71
A híres Inkey-honvédeknél szolgált, s ezekkel részt vett az 1848-iki
forradalomban. A Csáktornyán alakult 47. zászlóaljhoz Zala megye elő-
terjesztésére 1848. november 15.-én századosnak nevezték ki.230 Ennek
kötelékében jelen volt 1849. május 21.-én Buda ostrománál, s az elsők között
mászott fel a vár falára, melyen Püspöky Gráczi tűzte ki elsőnek a három színű
lobogót. Sűrű tömegben rohant a zászlóalj a résen át a várba, s az ellenséges
gyalogságot lefegyverzi. Azonban egy újabb ellenséges csapat tűnik fel, mely
egy kartácságyut tol előre s tüzelni készül. Egy tollas kalapú osztrák tiszt
rendelkezik körülötte, s tüzet vezényel. Azonban amint megpillantja a rohammal
előre nyomuló honvédséget, hátat fordít és menekül. Püspöky Gráczi egy
pillanat alatt zászló helyett puskát ragad és Hertelendy Kálmán századossal
egyszerre céloznak, lőnek, s a futó osztrák tisztet leterítik. Odafutnak, s felismeri
benne a vár parancsnokát, Hentzi tábornokot, ki az orvosi segítség daczára még
aznap meghalt. 231 Emiatt a forradalom után vizsgálat alatt is volt. Azonban ekkor
már veje volt Bogyay Lajos hatalmas megyefőnöknek, s így a vizsgálat oda
tereltetett,
hogy Hentz lelövése nem tőle eredt, nehogy baja legyen. Maga Bogyay Lajos és
Inkey László azonban abban az időben sokat emlegették, hogy ő lőtte le
Hentzit.232
1888. november 28.-án Kerkápoly Tivadar -akkor felsőőrsi postamester-
a szabadságharc alatt a 47. zászlóaljban százados, megírta a zászlóalj történetét.
Ebben említi, hogy a komáromi vár felszabadításánál " hozzám egy dragonyos
lovas oly közel jött, s úgy vágott, hogy ha Hertelendy Kálmán nincs mellettem,
életemmel fizettem volna, de ő elhárította a végzetes csapást." 223
1855 óta a nemesi választmány tagja. 234 1869-1873-ig a zalaszentgróti
kerület képviselője. Ügyvéd, a kath. autonómia kiküldöttje, a delegáció tagja.
1872-1873-ban Zalamegye főispánja.235 Mgh. Lesenczetomaj, 1875. november
18.
Első felesége HERTELENDY PAULA sz. Karmacs, 1825. július 15.,
mgh. u.o. 1921. július 20. Hertelendy József és báró Skerletz Mária /sz. Bogát,
1792., mgh. Karmacs, 1835. szept. 5./ leánya. Esk. Karmacs, 1844. márc.17.
Pápai dispenzációval keltek egybe. Később elváltak.
Második felesége Nagymádi és Várbogyai BOGYAY LEONTIN sz.
Haláp, 1830. márc. 24., mgh. Lesenczetomaj, 1870. Bogyay Lajos /sz. 1803. ja-
nuár 9., mgh. Haláp, 1875./ cs.k. kamarás, Zala megye főnöke 1853-1860-ig és
Bogyay Eleonóra /sz. Kovácsi, 1808. december 14., mgh. Keszthely, 1883. de-
cember 26./ leánya.236 Esk. Haláp, 1851. január 6.- Gyermekeik:
1.
IRÉN sz. Lesenczetomaj, 1851. szeptember 20., mgh. Keszthely,
1929. augusztus 19. Férje Töreki TÖREKY ALADÁR sz. Nemesvita, 1849.
72
augusztus 20., mgh. Kis-Őrs, 1917. január 20. Esk. Lesenczetomaj, 1874. már-
cius 21.
2.
ROZÁLIA sz. Lesenczetomaj, 1854. augusztus 8. ,mgh. Alsó-
Rajk, 1932. okt. 20. Férje Nagymányai KOLLER ISTVÁN sz. Izsák, 1850.
augusztus 2., mgh. Alsó-Rajk, 1914. május 11. Esk. Lesenczetomaj, 1874.
augusztus 30.
3.
FERENCZ sz. Lesenczetomaj, 1859. szeptember 13.
Középiskolai és jogi tanulmányait Budapesten végezte, államtudományi vizsgát
tett 1882-ben a cs. és kir. 7. huszárezrednél önkéntes Grazban. Kezét ló rúgta
el s mint önk.
káplár emiatt megválik a katonaságtól. A népfelkeléskor önként beáll az 5. honv.
huszárezredbe, hol hadnagy, majd főhadnagy lesz, mely utóbbi rangjáról 1909-
ben mond le. 1882-ben átveszi birtoka kezelését. Ehhez a lesenczetomaji
"Csaliti" hegyen egy kis hold nagyságú szőlő is tartozott, melyet idővel 100
holdra egészít ki. 238 Beutazta egész Európát. 1884-ben a marczali kerület
képvise-
lője.239 A megyei életben tevékeny részt vesz. A közigazgatási bizottság, s 1891
óta a nemesi választmány tagja. 1901-ben Széll Kálmán minisztersége alatt újra
képviselő lesz Tapolczán. A balatoni vasút érdekeltségének elnöke. Az ő
forcírozására épült meg ez a vonal az északi parton. 1903. december 19.-én gróf
Tisza István első minisztersége alatt Zala vármegye főispánjává nevezték ki,
azonban mikor Tisza utóda báró Fejérvári Géza lett, akkor lemondott ezen
állásáról. A koalíció alatt gróf Andrássy Gyula kérésére Temesvármegye és
Temesvár város főispánja lett. E méltóságába 1908. márc.19.-én iktatták be,
mely alkalomra Mojsze Konstantin egy indulót szerzett, s ajánlott fel Hertelendy
Ferencznek. Ez tehát a harmadik Hertelendy-induló. 240 Itt két évig volt, míg
Héderváry jött, ki Zalába akarta újra kinevezni, illetve áthelyezni, de ezt nem
fogadta el, mert ekkor /1907/ már az Oszt. Magy. Bank főtanácsosa és élet-
hosszig kinevezett főrendiházi tag /1906/ volt.
Mint ilyen főrendiházi jegyző és pénzügyi bizottságának előadója szerepelt. -IV.
Károly- az utolsó magyar király-koronázása alkalmával adott koronázási ebéden
1916. december 30.-án az országgyűlés által kijelölt négy főrend között
szerepelt, mint "ételhordó." 241 -Aláírása az 1914. január 2.-án kibocsátott 50
koronás bankjegyen látható. Az orsz. közlekedési tanács tagja. Az orsz.
gazdasági munkás és cseléd segélypénztár igazgatósági tagja. Az orsz.
borvizsgáló szakértő bizottság tagja. A tejgazdasági vállalat r.t. igazgatósági
tagja.242 1914-ben a Szent István rend kis keresztjét kapja.243 A pest kereskedelmi
bank felügyelő bizott-ságának tagja; Szőllősgazdák orsz. Egyesületének
alelnöke; a budapesti ált. tejcsarnok elnöke; a Zalamegyei Gazdasági Egyesület
73
elnöke; az orsz. minta-pincze elnöke; az Orsz. Magy. Gazdasági Egyes. igazg.
választmányának tagja; a Gazdák Biztosító Szövetkezetének és Magy.
Mezőgazdák Szövetkezetének igazg. tagja. A megyei nemzeti munkáspárt
megalapítója, s ennek elnöke. 244
A kommunista uralom áldozata lett. Ezek a világfelforgatók köröző
levelet adtak ki ellen, azonban a keszthelyi "volt" csendőrség tudatosan máshol
kereste, mint ahol tartózkodott. Az a gndolat, hogy le akarják tartóztatni, vagyo-
nát pedig el fogják venni, adta kezébe a fegyvert, mellyel véget vetett
tevékeny életének Lesenczetomajon, 1919. május 19-én. 245 .
A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület megfestette évtizedekig volt
elnökének arczképét, s ezt 1925. december 21.-én leplezték le az Egyesület
székházában Zalaegerszegen. Az emlékbeszédet Mesterházi Jenő tartotta.-A
Balatoni Szövetség is megörökítette emlékét egykori elnökének. A Badacsony
egyik legszebb kilátó pontján -a tomaji kilátónál- emléket állíttatott tiszteletére,
melyet 1927. október 9.-én avattak fel. Ezen alkalommal Malatinszky Ferencz
volt az ünnepi szónok.246
Első felesége Leéki és Kenyézlői FARKAS ADÉL sz. Kenyézlő, 1864.,
mgh. Lesenczetomaj, 1889. jan. 31. Farkas Ferencz és Dévaványai Halassy Ida
leánya. Esk. Kenyézlő, 1887. okt. 20.
Második felesége Gyulai GAÁL IRÉN sz. Győr, 1874. március 29. Gaál
Ödön /sz. 1842.,mgh. Budapest, 1904. szept.3./ és Magurai Augusz Ilona /sz.
1855. október 11./ leánya. Esk. Galsa, 1894. aug..26.
Gyermekeik:
I. 1.-től NANDINE, sz. Lesenczetomaj, 1888. szept. 13. Férje
Kiskamoni Szalay Géza sz. Arad, 1878. november 21. Esk. Lesenczetomaj,
1909. október 26.
II. 2.-tól FERENCZ sz. Budapest, 1895. július 7. Felesége Ó-és
Egyházasbásti BÁSTHY ILONA. Esk. Budapest, 1926. szept. Elváltak.
Második felesége TATÁR MÁRIA. Esk. 1932. Elváltak.
4.
GÁBRIS247
b. GÁSPÁR Vindornyafokon lakott. Elzüllött. Felesége FRIDRICH
ANNA.
74
Gyermekeik:
aa. ILONA sz. Karmacs, 1826. június 29.
bb. ERZSÉBET sz. Karmacs, 1827. november 14.
cc. ALOJZIA sz. Karmacs, 1829. február 15.
c. JÓZSEF 247 1806-ban Jellasics János magyar gyalogezredében
zászlótartó.248 Mgh. Karmacs.
Felesége Lomniczai báró SKERLETZ MÁRIA sz. Bogát, 1792., mgh.
Karmacs, 1835. szeptember 5. Skerletz József /sz. 1767., mgh. 1835/ és
Mindszenti Petrovszky Júlia leánya.249 Esk. 1814. dec. 3. Gyermekeik:
aa.
LÁSZLÓ sz. Karmacs, 1817. márc. 23., mgh. u.o.1817.
május 19.
bb.
LAJOS sz. Karmacs, 1819. aug. 7., mgh. u.o. 1851.
Felesége Lukafalvi ZARKA KRISZTINA. Egy fiúk kis korában halt meg.
cc.
PAULA sz. Karmacs, 1825. július 15. Karmacson lakott, s
volt birtokos. 1872. szeptember 24.-én birtoka egy részét eladja Domiczky
Boldizsárnak. Mgh. Karmacs, 1921. jul. 20.
Első férje HERTELENDY KÁLMÁN sz. Lesenczetomaj, 1820. március
27. Mgh. u.o. 1875. november 18. Esk. Karmacs, 1844. március 17. Pápai
dispensacióval keltek egybe, de később elváltak.
Második férje Névei BOTKA MIHÁLY sz. Ujfalu, 1823., mgh. Karmacs,
1871. aug. 18. Esk. Bókaháza, 1849. november.
___________________
Vindornyalaki ág /VII. tábla/
II. ZSIGMOND sz. 1723. Györgynek és Péternek / Péterffy/ Ilonának
volt második fia. Nevét az 1790. éávi nemesi összeírás említi. 250 Felső-
Kustánban egy erdeje volt.251 Mgh. Vindornyalak, 1779. márc.3. Felesége
VASMACSICS ILONA. -Gyermekeik:
A.
ILONA sz. Vindornyalak, 1749. dec. 25.
75
B.
LÁSZLÓ sz. Vindornyalak, 1751. okt. 12.
C.
ERZSÉBET sz. Vindornyalak, 1756. febr. 24.
D.
MIHÁLY sz. Vindornyalak, 1760. április 3. Az 1790. évi nemesi
összeírásban szerepel. Felesége VECSEI ANNA.- Gyermekeik:
a.
JÁNOS sz. Vindornyalak, 1785. április17.
b.
ERZSÉBET sz. Vindornyalak, 1787. jun. 15. mgh., u.o. 1820. dec.
14. Férje SZABADI JÁNOS.
c.
FERENCZ sz. Vindornyalak, 1788. dec.28. Az 1790.évi nemesi
össszeírásban találjuk nevét. Mgh. Vindornyalak,1791. május 21.
d. JÓZSEF sz. Vindornyalak,1791. jan.29., mgh. u.o. 1791. márc.16.
e.
GYÖRGY sz. Vindornyalak, 1793. jul.11., mgh. u.o. 1794. aug.13.
f.
JULIA sz. Vindornyalak, 1795. ápr. 2.
g.PÉTER sz. Vindornyalak, 1797. jun. 27., mgh.u.o. 1797. szept. 23. h
KATALIN sz. Vindornyalak, 1800. aug. 22.
E.
ZSUZSANNA sz. Vindornyalak, 1762. szept. 11.
F.
KLÁRA sz. Vindornyalak, 1764. okt. 20.
III. ANDRÁS sz. 1726. Mgh. Vindornyalak, 1789. nov. 17.
Felsőkustánban erdeje volt.feleségét, s utódait nem ismerjük.
Vindornyalaki ág /VIII. Tábla/
IV. GÁBOR sz. 1730. Mgh. Vindornyalak, 1800. május 25. Felső-
kustánban erdeje volt. Nevét az 1790. 1829. 1845. évi nemesi összeírásban
említik. Felesége POLGÁR MÁRIA. Utódaik -miként Ádám és Vasmacsics
Erzsébet leszármazói- ma is elszegényedve Vindornyalakon élnek.-
Gyermekeik:
A. JÓZSEF sz. Vindornyalak, 1760. márc. 21. Neve az 1790. 1829.
1845. évi nemesi összeírásokban fordul elő. Felesége FARKAS ERZSÉBET.-
Gyermekeik:
a. ROZÁLIA sz. Vindornyalak, 1808. szept. 19.
b. ANTAL sz. Vindornyalak, 1811. márc. 23. Nevét az 1829. 1845. évi
nemesi össszeírások említik. Mgh. Vindornyalak, 1863. febr.23. Felesége
MOLNÁR ANNA.- Gyermekeik:
aa. LAJOS sz. Vindornyalak, 1835. szept. 12. mgh., u.o. 1863. máj. 23.
bb. FLÓRIÁN sz. Vindornyalak, 1837. jul. 22. Az 1845. évi nemesi
összeírás említi. Mgh. Vindornyalak, 1867. okt. 24. Felesége SZABÓ ANNA.
Gyermekeik:
1. MATILD sz. Vindornyalak, 1865. márc. 12. mgh., u.o. 1868. okt. 17.
2. GÉZA sz. Vindornyalak, 1866. okt. 20. Felesége KÖRMENDY
ROZÁLIA.- Gyermekeik:
I.
JOLÁN sz. Vindornyalak, 1890. nov. 29.
II. JÓZSEF sz. Vindornyalak, 1892. szept.21., mgh. u.o. 1892. szept.
76
27.
III. GÉZA sz. Vindornyalak, 1893. okt. 7.
IV. GYULA sz. Vindornyalak, 1895. okt. 8., mgh. u.o. 1896. febr. 13.
V. JÓZSEF sz. Vindornyalak, 1897. ápr. 17.
VI. IRÉN sz. Vindornyalak, 1899. dec. 11.
VII. ANNA sz. Vindornyalak, 1902. márc. 31.
VIII. GYULA sz. Vindornyalak, 1904. dec. 1., mgh. u.o. 1905. febr. 26.
IX. GYULA sz. Vindornyalak, 1906. ápr. 11., mgh. u.o. 1906. ápr. 22.
B.
ERZSÉBET sz. Vindornyalak, 1761. szept. 25.
C.
KATALIN sz. Vindornyalak, 1763. szept. 26.
D
JULIA sz. Vindornyalak, 1766. márc. 1.
E. BARBARA sz. Vindornyalak, 1768. szept. 9.
F. GÁBOR sz. Vindornyalak, 1771. márc. 17. Nevét az 1790. 1829. évi
nemesi összeírások említik
G. GYÖRGY sz. Vindornyalak, 1773. máj.6. mgh., u.o. 1819. dec. 7.
c. BARBARA sz. Vindornyalak, 1813. márc. 19., mgh. u.o. 1813.
máj. 24.
d.
IMRE sz. Vindornyalak, 1815. okt..24. Az 1829. 1845..évi nemes
összeírásban szerepel. Nőtlen.
e.
LAJOS sz. 1845. évi nemesi összeírásban van megemlítve.
cc. ANNA sz. Vindornyalak, 1847. márc. 1. mgh. u.o. 1852. jan. 27.
Első férje HOSSZU JÁNOS, második SOPRONI KÁROLY.
dd. TERÉZA sz. Vindornyalak, 1842. aug. 14. Férje VECSEI
IMRE.
ee. LUCIA sz. Vindornyalak, 1844. dec. 14., mgh. u.o 1852.
febr. 18.
ff.
ANNA sz. Vindornyalak, 1847. márc. 1., mgh. u.o. 1852. jan. 27.
gg. GÁBOR sz. Vindornyalak, 1849. szept. 20. Felesége
HERTELENDY MÁRIA sz. Vindornyalak, 1852. Hertelendy Gábor és Söjtöri
Anna leánya. Esk. Vindornyalak, 1874. febr. 8. – Gyermekeik:
1. EMÍLIA sz. Vindornyalak, 1875. nov.10. Férje HOBOK FERENCZ.
2. GIZELLA sz. Vindornyalak, 1879. febr. 13.
3. TERÉZ sz. Vindornyalak, 1883. febr. 18. Férje HOBOK FERENCZ.
4. ILONA sz. Vindornyalak, 1888. nov. 15.
5. ARANKA sz. Vindornyalak, 1889., mgh. u.o. 1894. jun. 10.
6. GÁBOR sz. Vindornyalak, 1892. ápr. 15.
7. ARANKA sz. Vindornyalak, 1895. nov. 7.
hh. ANNA sz. Vindornyalak, 1852. máj. 1., mgh. u.o. 1852. okt. 10.
77
Tamás főág / I. Tábla/
Mátyásnak és Kustáni Katalinnak -mint láttuk- ötödik gyermeke volt
TAMÁS, ki többi testvérével 1548. 1551. 1558-ban már vol említve. 1555-ben
Vindornyalakon szerepel a nemesi összeírásban. 252 1558.-ban sármelléki birtokát
Kozmafalvai Mihálynak hagyja.253
Felesége Gasztoni BEED KATALIN, Beed Mátyás leánya.- Gyermekeik:
PÁL, ki 1589-ben bevallást tesz.254 1600-ban a Pozsgaiaknak Radváncsencsen
birtokot hagy örökül.255 Nővérei KATALIN és ILONA 1593-ban említtetnek.256
Pál gyermekei közül TAMÁS 1600-ban szerepel elősször. 257 1631-ben Tamás,
SÁNDOR és ISTVÁN javára történik zálogosítás.258
1642-ben Tamás zálogot vesz Ágoston János és Balázstól. 259
Utódaikat tovább levezetni nem tudjuk, valószínű, hogy ez a főág tovább
nem terjedt.
Vasmegyei főág /IX. tábla/
Mátyásnak és Kustáni Katalinnak hatodik gyermeke volt MIHÁLY. János
fivérérnél említve már 1543. 1546. 1548. 1551-ben találkoztunk vele, mikor
Pusztalak és Vindornyaszőllős, Felső-Kustán, Dániel-Karmacs, Sármellék és
Devecser birtokokat kapják. Alig 15 év múlva azonban 1558. jun. 21.-én már
Tamás fivérével a vindornyalaki hegyen 10 frt-ért eladnak Hangya Mihálynak
egy szőllősbirtokot, melynek keletről Bolla Imre, nyugatról Bede János a
szomszédja.260
Mihály 1583-ban Pölöskei Eördögh Ferenccel perlekedik.261 Ugyanezen
évben pedig ellentmond János bátyjának a diósi birtok eladása miatt. 262 Úgy
látszik, erőszakos ember lehetett, mert 1585-ben Gasztoni Beed Imre bizonyít
ellene jogtalan elidegenítés miatt.263
Első felesége Dobrogosti RACSICS ZSÓFIA volt, kitől három gyermeke
-Sebestyén, Ambrus, és Anna- maradt, kik ezen évben már örökölnek. 264
Körmenden is volt birtoka, mert 1590-ben ebből zálogosít el egy részt. 265 Ezen
évben már második nejéről -ÚJLAKI KATALIN- történik említés, kivel Ujlaki
Sebestyén gyermekeitől -Anna és Miklóstól- örökölnek.266 Ujlaki Katalintól öt
gyermeke -Imre, István, Orsolya, Katalin és Judit- maradt, kik anyjukkal 1592-
ben birtokuk egy részét zálogba adják.267
78
Mihály 1595-ben Vasmegye főszolgabírája.1597-ben a vármegyének
jelenti, hogy Gősfa község lakói a törökök elől mind elmenekültek. 1600-ban
lemond hivataláról.268
1600-ban feleségével gyermekeinek -István, Judit és Katalinnak-
Kemesmálon egy birtokrészt zálogba adnak. 269 1601-ben Pozsgai Farkastól
Kemesmálon egy hold földet vesz.270
Mihály 1607 előtt halt meg, mert Ujlaki Katalin ezen évben már
özvegy.271 Az anya 1608-ban most nevezett három gyermekével Szombathelyen
és Kámonban is örököl. 272
Mihálytól a családfa napjainkig folytatódik. Ő volt megalapítója a család
vasmegyei ágának, melynek egyik hajtása - mint látni fogjuk – ma is ezen
vármegyében él.
Birtokai voltak tehát Pusztalak, Vindornyaszőllős, Felsőkustán, karmacs,
Sármellék, Devecser Zalában; Körmend, Kemesmál, Szombathely, Kámon
Vasban.
Hogy Mihály Zalából hogyan került Vasmegyébe biztosan nem tudjuk.
De valószínüleg azért, mert két felesége révén szerzett birtokai ott feküdtek,
vagy talán mert hivatala kötötte oda. Azt is homály fedi, mi történt zalai
birtokaival, mert utódai ezen vármegyében nem szerepelnek.
Első feleségétől származó gyermekei:
SEBESTYÉN 1585-ben kezd szerepelni, mikor Ambrus és Anna
testvéreivel Besfalván és Szentkirályon Zámbó Annától örökölnek, ki először
Racsics Mátyásné volt, most pedig Tuli Gábor felesége.273 1642-ben Judit és
Katalin nőéreitől házat vesz Kemenesmálon. 274 Ekkor már felesége DELICZKAI
ZSUZSANNA, ki először Péli Jánosné volt, s most javait férjére kötelezi. 275
Sebestyén 1647-ben Kemesmálon levő telkét elzálogosítja Hertelendy Ádám-
nak. 276
1653-ban KÖRMENDY ORSOLYA a felesége, kivel Ákos György nevű
Jobbágyukat felszabadítjá.277 1656. már.10.-én Mecséry Imrétől zálogba veszik
ennek nemeshollósi házát, szántóföldjeit, rétjeit és erdeit 80 egész frt-ért 10
esztendőre.278 Utódai ismeretlenek.
ANNA nővérének 1595-ben VASS MIHÁLY a férje. Testvérük még
AMBRUS, ki 1585-ben fentebb már volt említve. 1596-ban Sebestyén és Anna
nevére iratja a besfalvai házat.279 1608-ban Vasmegye szolgabírája.280 1614-ben
79
zálogba veszi feleségével SZENTJAKABI PETHEŐ ANNÁVAL bellavics
Mátyás és Csányi György moráczi birtokát, 281 1618-ban pedig ifj. Erdődy
Tamásét tótfaluban.282 Ő volt a család továbbterjesztője. 1621-ben már nem
élt.283 1626-ban Erdődy Valentin három helyes birtokot zálogosít el
Szentpéterfán az özvegynek és Ádám, Mihály, ferencz, János nevű fiainak. 284
Közülük MIHÁLY 1648-ban keresetet indít Turós Miklós ellen.285 1650-ben
egész helyet adnak zálogba Palásti Jánosnak 460 frt-ért Dozmaton és
Toronyban.286 1652-ben szerepel Mihály és testvéreinek -András, Ferencz és
Jánosnak- valamint fiának
Istvánnak visszavonási pere az Erdődy grófok ellen.287 1662-ben felesége
BARCZA ILONA Barcza István leánya. 288 Úgy látszik másodszor is nősült,
mert 1679-ben BOZZAY ÉVA a felsége, kivel Hollóson birtokot vesznek. 289
Első feleségétől gyermekük ISTVÁN. 1662-ben megörökli összes anyagi
javait.290
1668-ban feleségével LESETICH ZSUZSANNÁval és gyermekeivel
-György, János és JUDITtal- Gasztonyban birtokot vesznek.291 1669-ben
Kemes-málon is vesznek birtokot. 292 1672-ben Prodinszky Mihály préposttól
szőlőt vesz zálogba Türlén.293 1673-ban szintén Türlén szerepel egy 44 frtos
ügyben.294 1675-ben Vasallán két hely birtokot ad zálogba 50 frt-ért Lindomari
Leonardnak.295 1685-ben felesége 18 hold birtokot ad el kiskölkeden Tóth
Ferencznek 98 frt-ért.296 Úgy látszik István ekkor már nem élt. Gyermekeik
közül a már említett GYÖRGYnek felesége 1718-ban BÉKY JULIANNA, aki
elősször Szarka Istvánné, majd Ujváry Jánosné volt, most 300 frt házassági
nászajándékot kap.297 1725-ben második felesége CSEH KATALIN, kivel
Gyömörőn birtokot vesznek Szabó János és felesége Horváth Katalintól 53 frt-
ért.298 1734-ben nő-vérével JULIANNÁval, aki FÉNYES ISTVÁN felesége,
Csipán István és Évával, valamint Bobay /aliter Lórántffy/ András és Mihállyal
eladják a bobai birtokot 80 frt-ért. 299 JÁNOS fivérük felesége GYÖRGY
ERZSÉBET,300 kitől gyermekei KRISZTINA és ÁDÁM.
Györgynek /1668-1734/ négy fiát ismerjük. Ezek Ádám, István, László
ás Ferencz, kik perük vitelével Hertelendi Ádámot / János fiát/ bizzák meg. 301
1743-ban ÁDÁM mint legidősebb testvér perel Károly István ellen egy felső-
kustáni birtok miatt.302 1748-ban Rábatótfalun és Moráczon birtokot vesz
Bolfinger Ferencz és Rebekától. 1749-ben István és Lászlóval birtokot adnak el
gróf Batthány Lajosnak Nemesmálon 228 frt-ért. 304 Úgy látszik Ádám ezen
évben meg is halt.305
80
Első felesége LAKICS ANNA, ki 1749-ben néhai, második KOVÁCS
JUTKA.- Elsőtől gyermekei:
1.
KATALIN 1744-ben ügyvédet vall.306 1749-ben férje Jerosyni
BRODARICH GYÖRGY. 307 1749. május 13.-án Körmenden kemesmáli javait a
Kovács családra és Hertelendi örökösökre hagyja.308 1765-ben özvegy. Ekkor
egy negyed helyes birtokot ad el. Tarodfán Darás György és Lóránth Jánosnak 309
és eladja a Bornemisza Margit utáni jogait Tarodfán Kósa Ferencznek 80 frt-
ért.310
1803-ban Istóczy Orsoly és Teréziától örököl Szentkereszten. 311 1805-ben pedig
Katalintól örököl Péteriben Jánossy István.312
2. ERZSÉBET 1744-ben eladja rempehollósi részbirtokát Hollóssy
Erzsébetnek.313
3. FERENCZ 1761-ben eladja ingó és ingatlan vagyonát feleségének
POGÁN KATALINNAK.314 1763-ban Zalalövőn lakik.315 1771-ben eladják
feleségével a zalai Pogán-féle javakat a Balikó családnak. 316 1780-ban Szita és
Farkastól örököl Zalalövőn. 317 1790-ben örökbe hagyja kisunyomi kuriáját.318
1791-ben Kiskos Judittól örököl Náraiban.319 1800-ban más Hertelendyeknek
hagy örökséget Tarodfán.320 1805-ben Bödey Annától örököl Náraiban,321
Sárfimizdón pedig szőlőt hagy örökül Dervarics Andrásnak, 322 kinek 1806-ban
egy házat is hagy ugyanott. 323 1807-ben Osvald János szőlőt örököl tőle Sárfi-
Mizdón.324 1815-ben ellentmond a sárfi-mizdói birtok bevallása miatt. 325 1816-
ban Halastón hagy örökséget. 326 1820-ban Kenessey Jánosnak szőllőt hagy a
sárfimizdói hegyen.327 1824-ben Dervarics György, Gábor, Róza, és Katalin
örökölnek tőle Sárfi-Mizdón. 328 1826-ban Tőke Imre és felesége Nádossy Éva
szőllőt örökölnek tőle.329 Gyermekeik:
I.
BORBÁLA sz. Salomvár, 1761. aug. 16.
II: ANNA sz. Salomvár, 1762. dec. 31.
Ádámnak második feleségétől gyermekei:
2.
JUTKA és
3.
ÉVA 1749-ben említettnek.
Ezen Ádám fivére a már említett ISTVÁN /1743/, kinek gyermekei:
1. ISTVÁN vasmegyei szolgabíró. Gróf Pálffy János nádor 1746.
szept.28.-án elrendeli , hogy Hertelendi István és neje, s több adományos nárai
lakos az adományozott birtokba, a káptalan és a kiküldött nádori megbizottakkal
81
egyetértve, beiktattassanak s nekik az adományozott birtok örökös joggal
átadassék.330 A nádor Pozsonyban ugyanezen év nov. 3.-án is kiad egy ezzel
egyező tartalmú levelet.331 István 1770-ben eladja egy birtokrészét 45 frt-ért
Náray Péternek..332 1772-ben István és Évától Pálffy Katalin örököl Náraiban.333
Ugyanekkor eladja kisunyomi birtokát Hertelendy Évának 100 frt-ért. 334 1776-
ban eladja kisunyomi részbirtokát HERTELENDI ERZSÉBETnek, NÉMETH
JÁNOS özvegyének.3351778-ban felesége Koloni SUBICH KRISZTINA,
Subich Pál szolgabíró /mgh. 1758./ és Murányi Rebeka leánya,336 kivel Kun
Imre javára Kisunyomban örökséget hagynak. 337 1779-ben Náraiban Bertha
János338, 1780-ban pedig Kisunyomban főtisztelendő Kövesdi Boldizsár
örökölnek tőle egy-egy részbirtokot.339 1782-ben Kisunyomban birtokot cserél
Zelles Rozáliával.340 1791-ben Pászthory Eszter -Zombath özvegye-
Kisunyomban 8200 frt-ért birtokot vesz tőle,341 ő pedig Szelestey Istvántól
12500 frt-ért Jákon vesz.342 1805 és 1814-ben Soós Erzsébettől pta. Halastón
örököl. Nővére
2. ÉVA már fentebb 1772-ben volt említve. 1775-ben Istvánnal eladják
nemeshollósi birtokukat.344
A negyedik testvér LÁSZLÓ, kivel 1743-ban már találkoztunk. 1749-ben
visszavonja ellentmondását, hogy a rábadoroszlói birtok gróf Batthyány
Lajosnak átadassék.345 Felesége KÁROLY JULIANNA /nobilis/. László 1763-
ban néhai. Gyermekeik: MIHÁLY, IMRE, MÁTYÁS, JÓZSEF, ANNA, ÉVA
és TERÉZIA egy Szombathelyen 1763. május 11-én kelt szerződésen
szerepelnek, mely szerint Tarodfán birtokot vesznek.346
A család ezen ágának további leszármazását nem ismerjük.
Mihálynak második feleségétől -Ujlaki Katalintól- származó gyermekei
közül IMRÉről, a már atyjánál említetteken kívül, adataink többet nem
mondanak. ISTVÁN azonban 1607-ben Judit és Katalin nővéreivel birtokot
vesz.347 1608-ban egy helyet hagy örökségül Radváncsencsen Lemont
Cordulának.348 1643-ban Judit és Katalin nővéreitől örököl.349 JUDIT férje
1633-ban NÁRAY ISTVÁN,350 1642-ben pedig CSER MÁTYÁS. KATALIN
1627-ben FARKAS GYÖRGY felesége, birtokát Tarrody Erzsébetnek adja
zálogba.351 1642-ben pedig Iklandy Istvánnal cserélnek.352 ORSOLYA CSEH
MÁTYÁS felesége.
82
Ambrus és Petheő Annának második fia GÁSPÁR 1619-ben Csencsen
szerepel.353 FERENCcel 1619. 1626. 1652-ben találkozunk, de nevén kívül
egyebet nem tudunk róla. ERZSÉBETnek csak nevét ismerjük 354 és
ANDRÁSról sem mondhatunk többet, mint a Mihály fivérénél említetteket
1652-ben. JÁNOS testvérükről is volt már 1619. 1626. 1646. 1652-ben
emlékezés. 1651-ben Jó László fia Balázstól négy telket és házat örököl
Tarodfán.355
1654-ben feleségével PERNESZY BORBÁLÁval Lövőn örökölnek, hol
Perneszy Katalin /özv. Sol Pálné/, Perneszy Anna /Türjék Ferenczné/ és özv.
Perneszy Istvánné /Belladics Borbála/ összes birtokaikat rájuk hagyják.356
1661. április 8.-án I. Lipót király Wienben levelet ad ki, melyben
megparancsolja a vasvár-szombathelyi székes Káptalannak, hogy Gosztoni
János és több királyi ember jelenlétében Osztopáni Perneszy Borbálát,
Hertelendy János özvegyét, utóbb Kelcz Györgynét, valamint leányát,
Hertelendy MAGDOLNÁt az adományozott birtokba Tarodházán bevezessék,
beiktassák és nekik azt örökös jussal átadják.357
Vasmegyei ág /X. Tábla/
Testvérük még ÁDÁM, ki a családot napjainkig tovább terjesztette.
Nevével 1619. 1626-ban már találkozunk. Kétszer nősült, s mindkét házassága
által tetemesen szaporodott vagyona, úgy hogy 25 községben volt különféle
jószága.
1610 körül vette feleségül Dávodi BAKÓ JUDITot, Bakó Gergely és
Prosznyák Erzsébet leányát, kivel Kehidát kapta és Tófej, Söjtör, Nemesapáti,
Orbánfa és Rátóton még egy csomó részjószágot.358
Ádám tehát a felesége jogán vette birtokába ezeket a javakat 1635-ben.
Innen 1803-ig bírták a Hertelendyek, midőn id. Deák Ferenczre szállottak anyja
Hertelendy Anna után.
1628-ban Ádám Czimber Ferencz ellen tiltakozik.359 1646-ban a
monyorókeréki szüreten Jánossal összevesztek, verekedtek, de egymásban kárt
nem tettek.360
83
1645-ben Röjtökön zálogba, 1647-ben ugyanott örökbe birtokot vesz. 361 Ezen
vétel révén kerül a család Sopron megyébe, hol egyik fiának -Miklósnak-
maradékai meglehetősen el is szaporodtak.
1647-ben Vági Annával birtokot cserél Röjtökön, 362 mely alkalommal
Zsigmond, Ambrus és Ádám nevű fiai is felsoroltatnak.
1648-ban találkozunk először második feleségével TOMPA ANNÁval, mikor
Tőttössy Ferencz három telket hagy örökbe gyermekeik -Zsigmond, Ambrus,
Ádám és Sándor- javára.363 1650-ben Toronyban két telket, Dozmaton két darab
szőllőt zálogosít el Palásti Jánosnak 467 frt-ért.364 1653-ban ellenben Ádám
javára történik zálogosítás. 365 1663-ban Tompa Anna már özvegy, 1671-ben
pedig férje Guáry Gergely.366
Tompa Anna gyermekeivel 1663. május 22.-én osztozik "az urátul s
attyoktul maradott j ószágokon" u.m. németujvári ház, bezfai négy kerékre
való malom, ugyanott jobbágyok, Dorozsló, Medves, Köked, Szentmihály,
Szármánd falukban való porciók, Mogyorókeréken ház és szőlő, s ezekben
házak és pinczék, Gasztonban kastély, Rátóton malom, s ezekhez tartozó ép és
puszta jobbágyi helyek, Himfán levő egész porció s más egyéb jószágok melyek
Vas, Zala, és Somogy vármegyékben találtatnak.- Röjtök, Sajtoskál, Börgöcz, és
Los faluk határában curiális ép és puszta jobbágyhelyek, szőlők, szántóföldek,
erdők és malmok voltak birtokában. 367 Az "ingó és lábos marhák" melyek az
osztozkodás tárgyát képezték, egyszerűség kedvéért gyermekeinél lesznek
felsorolva, ahogyan azokat megörökölték.
1666-ban vizsgálat tartatott az özvegy és vője Bene Mihály közötti
zavaros ügyben.368
Gyermekei első feleségétől :
A. ZSIGMOND 1647. 1648-ban volt említve atyjával. Feleségét nem
ismerjük.- Gyermekei:
a.
Boldizsárral.
369
AMBRUS 1696-ban ügyvédet vall Menyhérttel és
b.
MENYHÉRT
felesége 1694-ben VASDÉNYEY
JUDIT, ki ekkor már harmadszor van férjnél. Első férje Gasztoni Páter, második
Polányi Menyhért volt.370 1695-ben Jakabházán, Felső- és Alsó- Rönökön házat
és szőllőt zálogosít el 1400 frt-ért.371 1696-ban Zrinovacz másként Gombkötő
Györgytől és felesége Csempesz Ilonától 191⁄2 hold birtokot vesz Nagy- és Kis-
Sén és Oladon.372 1703-ban Vasdényeiy Judit férjére iratja javait373 és 1000 frtot
84
ad a szombathelyi szt. Márton barátoknak, 374 de férje tiltakozik ezen adományo-
zás ellen.375 1717-ben özvegy, felhatalmazást ad Szarka Istvánnak.376 1720-ban
ellentmond a kertesi szőllőbirtok miatt.377
c.
BOLDIZSÁR 1720-ban visszavonja a Gasztoni
Eufrozina ellen tett tiltakozását. 378 1722-ben pedig a Hertelendi Gáspár és
Gábor, Fényes Benedek, Gombás Gergely és özv. Hertelendi Lászlóné sz. Deseő
Krisztina szerződése ellen tett tiltakozását vonja vissza.379 Ezen évben
Hertelendy Gáspár, Boldizsár, Zsigmond és Éva -Gombás Gergelyné-
meghatalmazást adnak ki. 380 1725-ben Hertelendy Boldizsár, Gáspár, István,
Dániel és Ádám ügyvédet vallanak.381
Gróf Pálffy Miklós nádor Pozsonyban 1725. március 5.-én elrendeli, hogy
a káptalan Sallér László és társai nádori emberek jelenlétében Boldizsárt és
nejét Tisztamarok birtokba beiktassák, s azt nekik és örököseiknek örök joggal
átadják.382
Felesége Koronghi LIPPICH ERZSÉBET sz. 1671., mgh. Rátót, 1751.
febr. 17.- Gyermekeik:
aa.
TAMÁS 1740-ben él.383
bb.
TERÉZ 1743-ban bejelenti Boldizsár és Krisztina hozzájárulását
a Hertelendy Ádám elleni perben.384 Férje ekkor FOKY LÁSZLÓ Foky János
vasmegyei alispán és Kisbarnaki Farkas Judit fia.
cc.
KRISZTINA férje 1743-ban CSÁNYI LÁSZLÓ. Unokájuk volt
az a Csányi László, ki a szabadságharc alatt főkormánybiztos és közlekedési
miniszter volt, kit 1849. okt. 10-én felakasztottak. 385
dd.
ÁDÁM 1743.1744-ben szerepel Boldizsárral.
ee.
BOLDIZSÁR 1740-ben említtetik először. 1743-ban Krisztina
nővérével meghatalmazást adnak testvérüknek Ádámnak, Csányi Lászlónak 386 és
Foky Lászlónak. 387 1744-ben Lippich József és Zsigmondtól birtokot örökölnek
Ádám fivérével a Csallóközben.388 Boldizsár 1783-ban már nem él, mert ekkor
örökösei szerepelnek, kik Bollahidán örökséget hagynak Foky Juditnak, Tóth
Mihály özvegyének.389 Felesége FOKY ERZSÉBET, Foky József és Boros
Klára leánya. 390 - Gyermekeik:
1.
FARKAS, ZSIGMOND sz. Vasszentmihály, 1742. máj. 2.
2.
ERZSÉBET sz. Vasszentmihály, 1744. márc. 16.
3.
PÁL sz. Vasszentmihály, 1746. okt. 27.
85
4.
IMRE sz. vasszentmihály, 1748. nov. 5., mgh. u.o. 1756. febr. 17.
5.
GYÖRGY sz. Vasszentmihály, 1751. ápr. 24.
6.
JÓZSEF sz,. Vasszentmihály, 1754. márc. 9. Osztályos társaival –
Hertelendy Erzsébet, János és Klárával- 1791-ben meghatalmazást állítanak
ki.391 Felesége ZICHY ANNA sz. 1765., mgh. Vasszentmihály, 1802. okt. 2.-
Gyermekeik:
I.
BOLDIZSÁR sz. Vasszentmihály, 1785. febr. 4. Postamester volt.
Mgh. u.o. 1815. jan. 17.
II.
ERZSÉBET sz. Vasszentmihály, 1787. nov. 2.
III.
KLÁRA sz. Vasszentmihály, 1792. okt. 2., mgh. u.o. 1834. dec. 1.
Férje BUSITS JÓZSEF.
IV.
BORBÁLA sz. Vasszentmihály, 1794. jul.24.
V.
ANDRÁS, JÓZSEF sz. Vasszentmihály, 1796. jan.17.
VI.
JÓZSEF sz. Vasszentmihály, 1802. febr. 17., mgh. u.o. 1803.
ápr. 22.
7.
JÁNOS sz. Vasszentmihály, 1756. ápr. 5.
8.
FERENCZ, PÁL sz. Vasszentmihály, 1758. dec. 10.
9.
KLÁRA sz. Vasszentmihály, 1760. szept. 6. Férje LOCHUK
LÁSZLÓ rancia őrnagy.
B. AMRUS 1647-1648-ban atyjánál már találkoztunk vele. Testvéreivel
– Zsigmond, Ádám, Sándor, Miklós és Annával- 1663. máj. 22-én osztoznak,
mint ez már anyjuknál említve volt. Zsigmond, Ambrus és Ádám kapják a
németujvári házat, a bezfai négy kerékre való malmot, ugyanott jobbágyokat,
Doroszló, Medves, Köked, Szentmihály, Szármánd falukban levő porciót,
Mogyorókeréken házat és szőllőt, Szentkuton, Medvesen szőllőt és ezekben
házakat és pinczéket, a gasztoni kastélyt, Rátóton malmot s ezekhez tartozó ép
és puszta jobbágyi helyeket, Himfán levő egész porciót, s más egyéb jószágokat,
melyek Vas-, Zala- és Somogy vármegyékben találtatnak. Megkapták az ezen
jószágokat concernáló leveleket is. Mostoha anyjuknak meghagyták "a saját s
ősttül maradott" röjtöki és sajtoskáli jószágot. Megállapodtak abban, hogy
utódaik a Sándor, Miklós és Anna mostoha testvéreikre eső részből- és viszont-
nem részesülhetnek.
Mégis ha "az üdőnek forgásával" egyik ág örökösei teljesen kihalnának, abban
az esetben a másik életben maradó ág léphet az "elfogyó" helyébe. "Ami pe-
digh az ingó marháknak osztályát illeti, azok is mind a két parsoktul
86
constientiose előhozatván eképpen oszlottak föl s legelőször is az incattusok
anyoktul néhai Bakó Judit asszonytul maradott mindennemű ezüst mivet, ugy
mint egy virágos, aranyos kannát, egy ezüstben foglalt szerecsendió pohárt,
másfél arany pereczet, négy aranyos ezüst pohárt magok számokra elvették."
Ezeken kívül nekik jutott még: egy aranyos ezüstbe foglat szerecsendió pohár,
egy ezüst lábos pohár, egy ló homlokra való köves homlok elő s egy kis aranyos
ezüst pohár. Két darab arany lánczoska, két aranyos mellre való metallum és egy
homlokra való köves kereszt, három gyűrű, hat ezüst tallér készpénz, egy
próbakő. A készpénzt hét egyenlő részre osztották, tehát ebből három részt
kellett kapniok. Ezeken kívül jutott még 1-1 ezüst kanál, 3 aranyos kard, egy
lódingtartó, egy ezüstös és egy testszínű selyemből való kantár, egy pár pisztoly,
egy pár pisztolytok, két hosszú puska, két nyeregre való kápa, egy párduczbőr.
A rácz rabokat az exponens asszony "cum filiis et filia" az incattusoknak
engedte. A "lábos marhákból" kaptak: Gasztonban négy ökröt, tíz tehenet, egy
birkát, négy borjút és Bezfán 24 szarvasmarhát "öregestül, apróstul"; a vetésnek
és házi eszközöknek felét, egy szőnyeget s a söjtöri házban levő kárpitokat.
Hogy e három testvér ezen öröklött jószágokon hogyan osztozott meg
egymás között, nem tudjuk.
Ambrusnak első felesége Szenterzsébeti TÜRJÉK MÁRIA /Türjék
Ferencz leánya/ 1669-ben tiltakozik a horpácsi és lócsi birtok elfoglalása
miatt, 392 de ellentmondását még ugyanazon évben visszavonja. 393 1687-ben
Ambrus panaszt emel Patak György ellen a dankóczi telkes jobbágyain
elkövetett erőszakoskodás miatt.394 Második felesége SMOLCZ REBEKA395
volt, aki 1694-ben Vertics Ádámné Smolcz Annának ellentmond. 396 - Gyermekei
első feleségétől:
a. LÁSZLÓ 1686-ban birtokot vesz 30 frt-ért Horváth Jánostól,397
1692-ben pedig 10 frt-ért Falusi Judittól Jakabházán és Felső-Rönökön. 398 1688-
ban Vasmegyében esküdt.399 1696-ban felesége Szentviszlói DESEŐ
KRISZTINA /apja Deseő Tamás, anyja Jankovich leány/. Ezen évben Deseő
Tamás, leánya és veje minden vagyonukat, mely akár özv. Dániel Gáborné
Jankovich Éva kezében, akár másnak hatalmában van, nevezetesen a Balásy
Lászlónál elzálogosított Bucsuban levő birtokokat eladják Csákányi Mihálynak
1055 frt-ért.
87
Deseő Krisztina családjának gombai ágából született, mert Gomba,
Berjegh és Kelevizen neki is jutott osztalék s ezen birtokokra férjét nevezte ki
1718-ban teljhatalmúnak. 400
Herceg Estoras Pál nádor Kismartonban 1710. máj. 11.-én a szombathelyi
székeskáptalanhoz parancsot küld, melyben elrendeli, hogy Hertelendy László
vármegyei szolgabírót Hertelendy Ferencz és nejének Chernel Magdolnának
Gaszton község határában levő 32 helyes birtokába Szecsődy Imre és Ferencz
nádori emberek közreműködése mellett beiktassák s neki azt minden jussal örök
időkre átadják.402 1713-ban Gábor fivérével pereskedik.403
III. Károly 1718. márc. 4.-én Wienben Hertelendy Lászlónak, Gáspárnak,
Boldizsárnak, Gábornak, Mihálynak és Zsigmondnak, Gombás Gergelynek és
Fényes Benedeknek, a Hertelendy családbeli embereknek és fiúutódaiknak újra
adományozza a következő birtokokat: Rátót, kis-Medves, Gaszton, és
Tarodfalva Vasmegyében; Kehida és Dániel-Karmacs Zalamegyében, továbbá
birtokrészeket a következő birtokokban:Söjtör, Tófej és a következő pusztákat:
Vitornya-Lak /így/, Felső-Kustán, Sármellék, és Devecser Zalamegyében,
melyeket ők tényleg bírnak, s melyekre vonatkozó okmányaik is voltak. Ezek
azonban részben a Rákóczi féle zavarok alatt elvesztek, részben pedig 1711-ben
Németujváron elégtek.404
Címerpecsétjét 1688-ból a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Lenyomata
Csányi Bernard kaposvégházi főkapitánynak Szentkirályon 1688. aug. 30.-án
kelt obligatorialis levelén fordul elő a kötelezvényt Vasvármegye felesküdt
táblabírája mínőségben tanuként aláíró Hertelendy László sajátkezű aláírása
mellett /coram me Ladislao Hertelendy jurato Assesore Comitatus Castriferrey/.
A teljesen ép H.L. monogramos pecsétlenyomat egy könyökben hajlított, jobbról
balfelé álló jobb kar kezében ötágú rózsa vagy liliomgallyat tart.405
88
Deseő Krisztina 1721-ben özvegy. Ekkor megveszi Gasztoni László, Péter
és Józseftől ezeknek Gasztonban, Kövesházán, Kövesszarván és Rábaszent-
mihályon bírt összes birtokrészeit a vasvári káptalan előtt 1721. ápr. 3.-án kelt
örökvallással 600 frt-ért.
III. Károly 1722. ápr.26.-án Wienben kelt adománylevelet ad ki özv.
Hertelendy Lászlóné Deseő Krisztina és leánya Julianna -Kanicsár Pálné- javára
Kövesszarv, Gaszton, Rábaszentmihály birtokokra. Ebben egyúttal utasítja a
káptalant, hogy Nádasdy Imre királyi ember közbejöttével az adományozottakat
a jelzett birtokokba beiktassák, hogy ők azokat azutn örökre háborítatlanul
bírhassák.407
1722-ben Deseő Krisztina megveszi a Gombás család birtokát Dom-
boshelyen /Vasmegye/ 160 frt-ért.408 Mesterházy Ferencz 1725-ben Deseő